Tolnai Ottó Világpor c. kötetét rágja meg mint terepszínű molyok a gobleint. A felzabált Világpor-versek a színész hangján suhannak át a költő metapoétikus életművén, nagybőgő kíséretében. A szavak kopognak, citrom kopogása. Mi marad utánam? Mi marad azután, hogy megjelenití az Új Tolnai Világlexikon Karfiol fejezetét -kartoncsomagolásban. A kötet megjelenése után 36 évvel a költő centrális kötetét kiénekeli a színész ének-ón, ének- ón, „legyen életem legnagyobb gesztusa ez/legyen” ének-ón.

 Tasnádi István fekete komédiája a veszteségélményt analizálja hol drámai, hol komikus eszközökkel. Éva, a darab egyik szereplője, nemrég veszítette el férjét, Miklóst, ám képtelen feldolgozni ezt a helyzetet, ezért úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, mintha a férfi még mindig élne. Éváék vendégségbe hivatalosak Éva testvéréhez, Károlyhoz, és annak kulturált, értelmiségi, felvilágosult családjához. A vacsora célja, hogy megbeszéljék, miképpen osszák el a családi vagyont, ezzel szemben váratlanul elszabadulnak az indulatok, és hirtelen minden a visszájára fordul. – írja Tasnádi István a groteszk, vicces “mese”homlokára. A darab alapfelvetése: mennyire vagyunk autonómiára képesek – úgy, mint egyén, és úgy, mint közösség. Vannak bizonyos kötelezően követendő rendszerek, mechanizmusok, amelyek működtetnek házasságokat, szülő-gyerek kapcsolatokat – akár jók ezek, akár rosszak. Ha felbukkan azonban egy olyan személy, hívhatjuk agresszornak, aki befolyása alá vonja a környezetét, akkor igenis felelőssé tehető a környezet is, amennyiben hagyja a helyzetet elfajulni. 

ŐSBEMUTATÓ!A történet pár évvel a rendszerváltás után játszódik. Éva nemrég veszítette el férjét, a nagytekintélyű munkásőrparancsnokot. Olyannyira megszenvedi az imádva-rettegett családfő hiányát, hogy egy életnagyságú kartonképmással helyettesíti. A rokonság megegyezik, hogy tapintatból nem teszik szóvá Éva különös gyászmunkáját, és a kedvéért úgy tesznek, mintha a kartonpapa valóban élne.

Kasimir és Karoline együtt mennek az Oktoberfest-re. Karoline szeretne kikapcsolódni, Kasimir viszont nincs ünnepi hangulatban, mert elvesztette az állását. „Leépítették.“ Összevesznek. Karoline beleveti magát az önfeledt szórakozásba, más férfiakkal is ismerkedik, mialatt Kasimir egy régi ismerősétől, Merkl Francitól, hagyja magát rábeszélni, hogy autófeltöréseknél őrként segédkezzen.Ödön von Horváth 1931-ben írt népszínműve azt mutatja be, hogy a gazdasági válság hogyan mérgezi meg az emberi kapcsolatokat, hogyan válnak az emberek rideggé, magányossá és harciassá a túlélés reményében.

a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház vendégjátékaKastanka, a fiatal kutyalány a városi forgatagban elveszíti gazdáját, így egyedül marad. A fagytól elgémberedett állatot egy arra sétáló ismeretlen úr viszi haza. A házban furcsa társaság fogadja: egy gúnár, egy kandúr és egy disznóhölgy, akik éppen egy cirkuszi számot gyakorolnak, mivel művészek. Kastankáról kiderül, hogy őstehetség. Első fellépése mégis váratlan izgalmakkal jár...

a Duna Művészegyüttes összeállítása Tíz éve vettünk búcsút Kaszás Attilától. Együtt sírtunk, virrasztottunk, közösen próbáltuk meg feldolgozni a tragikus hírt, hogy a nagyszerű művész, jóbarát, fizikai valójában nincs, nem lehet többé közöttünk. Idézzük fel Jordán Tamás, a Nemzeti Színház akkori főigazgatójának szavat a búcsúztatóról. "Másnap este jöttek sorban a Vígből, más színházakból a kollégák, megrendülten, egymás tekintetét keresve. Gyönyörű harmónia költözött a Klubba. A köszönések, a kézfogások, az ölelések az összetartozásról szóltak. A hiányod volt a kötőanyag. Velünk voltál és mi egymással együtt. 
„Emlékmorzsák táncban, dalban, képben, versben elbeszélve”

És lám, 3 színésszel is működik! Shakespeare sikeres színpadi műve kicsit másként.A DBU-ban előadáshoz készülődnek, Sahkespeare makrancos hölgyét játszaná a társulat, de a színészek nem jelennek meg. Mit lehet ilyenkor tenni?  Szükség van egy pár emberre, akik beugranak a színészek helyett.Az eredeti történet: Lucentio halálosan szerelmes Biancába, legszívesebben rögtön feleségül venné, de a lány apja meghagyta, hogy először a másik, makrancos  lányának, Katharinának kell férjhez mennie. Így Lucentiónak nem csak Bianca szívét kell meghódítania és a többi jelentkezőt eltávolítania az útból, hanem párt is kell találnia Katharinának. Petrucchio jó választásnak tűnik: éppen egy gazdag hölgyet keres, és úgy dönt, akarata ellenére is elveszi a lányt feleségül. Rögtön az esküvő után, mely az ara számára megalázóra sikerül, elutazik a pár Veronába. Katharina undok viselkedésével felbőszíti urát, de ő magabiztosan követi tervét, hogy megszelidítse makrancos feleségét.A három amatőr sok humorral, bájjal és live-zenével változtatja Shakespeare színpadi darabját vidám, vicces színházi élménnyé.

1800-ban Katona József szeretné a Bánk bánt bemutatni, Déry István címszereplésével; azóta már tudjuk, hogy sikertelenül.1976-ban Ruszt József Kecskeméten a Bánk bánt készül bemutatni, Gábor Miklóssal a címszerepben. Kérdés, sikerül-e?A színjáték e két esemény körül forog, egyformán igyekezve megoldást találni mindkét helyzet nehézségeire.

Szép Ernő két egyfelvonásosa egy-egy briliáns nyelvi leleménnyel megírt gyöngyszem. Amíg a Kávécsarnok fanyar, kifinomult humorral mesél emberi gyarlóságainkról és nem mellékesen egy váratlan, alakuló szerelemről, addig a Tűzoltó egészen más stílusban, sziporkázó tűzijáték gyanánt, vérbő humorral teszi ugyanezt. Jó párosítás ez a két darab azoknak is, akik mélyebb mondandót keresnek, és azoknak is, akik csak szórakozni akarnak egy jót. Ajánló:„Nosztalgiával tekinthetünk vissza a századelő kávéházainak hangulatára. Lepedő méretű újságok helyett ma már laptopok, tabletek kapnak helyet egy kávézóban, de egy dolog nem változott: baráti beszélgetésektől a szerelmek virágzásán és hervadásán át, sokféle jelenet játszódhat kávézás közben. Ilyen jeleneteket láthatunk Szép Ernő darabjában is, vagyis emberi viszonyokba pillanthatunk be. ...közben pedig kávéillat…”Béndek Tamás, Pécsi Kávé
Az előadás időtartama: 1 óra 45 perc (egy szünettel)

Minden rendes dzsungelben akad legalább egy tisztás; a béke szigete, ahol nem faljuk fel egymást, de ha mégis, akkor legalább késsel-villával. Itt, a tisztáson – Szép Ernő Kávécsarnok néven nevezi – szelídebb kinézetű vadak laknak, látszatra nem olyan rikítóak, viszont jóval békésebb természetűek. Látszatra. Mert elég egy, a megszokottnál valamivel kevésbé felületes pillantást vetni rájuk, hogy ráébredjünk: ezek is vannak olyan veszélyesek – kivált legfélelmetesebb ellenségük, önmaguk számára – mint az igazi ragadozók. Csak késsel-villával, ugyebár. KÁVÉCSARNOK Nagysád: Takács Kati Tisztelt úr: Koltai Róbert m.v.
Rozi lelkem: Kátai Kinga m.v. Egy kisasszony: Bíró Dorottya m.v.
Még egy kisasszony: Blaskó Rebeka m.v. MÁJUS Férfi: Ilyés Róbert Fiú: Brasch Bence
Lány: Nagy Katica m.v. Rendőr: Bregyán Péter Haláltáncosok: Bakos Éva, Dégi János, Dióssi Gábor, Kátai Kinga, Palugyai Sári, valamint a Keleti István Művészeti Iskola növendékei: Agárdi Gergő, Bíró Dorottya, Blaskó Rebeka, Nagy Botond Az előadásban elhangzó Szászrégeni zsidó tánc a Muzsikás együttes népdalfeldolgozása. dramaturg: Németh Nikolett
díszlettervező: Ondraschek Péter
jelmeztervező: Kolonics Kitti
világítás: Sokorai Attila
zenei vezető: Kornél Kovács
koprodukciós producer: Szabó Ágnes
a rendező munkatársa: Szitás Bernadett
súgó: Barnet Mónika
rendező: Kovács Kristóf

Zenés játék két részbenTudták-e Önök, hogy a „boldog békeidők” budapesti kávéházaiban még nem szolgálhattak fel nők, csak a pult mögött ülhettek „kaszírnőkként”, és húzhatták a strigulát a férfiak által elfogyasztott kávék, italok után…? Ha ezt nem is, de azt bizonyára sejtik, hogy a női természet akkor is – mint mindig a világtörténelemben – megtalálta a boldogulás olykor vakmerő, olykor pikáns formáit…
A Vén Fiákerben zavartalanul zajlik a megszokott kávéházi élet, de arra senki ne vegyen mérget, hogy a nadrágban az van, aminek lenni kell, s hogy akik idegennek hiszik egymást, azok nem alszanak-e közös szobában már hetek óta…
Mindezen titkok alá a kor jellemző zenéje fest feledhetetlen hangulatot. Érezzék jól magukat a mai, budapesti éjszakai élet híres kiválóságával, hiszen a zongoránál Túri Lajos, – LUI – ül!

A Kávéházi Esték során zenével, irodalmi csemegékkel, a művészeti élet neves személyiségeinek nyomába eredhetnek az érdeklődők vagy egy-egy korról kaphatnak képet az elhangzó előadáson, valamint irodalmi műveken keresztül.A korábbi nagy sikerű Zenés Kávéházi Esték folytatásaként indult és kéthavonta jelentkező sorozatban egy-egy téma kerül terítékre, ehhez kapcsolódnak majd az elhangzó dalok, versek, prózák, amik megidézik az adott kor hangulatát.