Miért kezd el valaki törpékről és óriásokról írni? Meddig elfogadható világunkra szemlélődőként tekinteni, ahelyett, hogy a helyünket megtalálva éljük az életünket? Mi az igazi nagyság? Vallomás a megérkezés igényéről, a család megtartó erejéről és az ember helyéről és értékéről a természetben és a társadalomban.

„Guppi vagyok, emlékszik. A csatornában is elélek. Úgyhogy biztos a pokolban is. Csakhogy nem kerülhetek oda. Találkoznom kell apuval, meg Lizával. Ők meg biztos nem a pokolban vannak. Hanem ott. Ahol jó. Márminthogy a mennyben. Úgyhogy nekem is oda kell. Hogy lássam őket. Ezért nem szabad semmi rosszat tennem. Mert oda biztos nagy a tülekedés. Olyan sok jó ember van mostanában. Például maga. Rossz meg alig van. Legfeljebb külföldön. Amerikában. Nálunk nincsenek. Nálunk mindenki jó. Úgyhogy lehet, hogy nincs is ott hely mindenkinek. Mert azért biztos nincs annyi férőhely. Nincs gumiból. Márminthogy a menny.” (Részlet a darabból)

 Bud és Doug írtak a könyvnyomtatás feltalálójáról egy musicalt. A minimális tehetségű, de csillogó szemű szerzők Gutenberg utáni alapos kutatása (azaz egy gyors Google-keresés) rámutat arra, hogy kevés az életével kapcsolatos információ, ezért egy „történelmi fikció”-t írnak, azaz ők találják ki az egészet. Színészeik sincsenek, ezért maguk játsszák el az összes szerepet. Ez a lehetetlen történet, valamint Homonnay Zsolt és Peller Károly neve garancia arra, hogy a nézők rekeszizomgörccsel hagyják el a nézőteret az előadás végén. 

Erkel Ferenc operájának beavatószínházi adaptációja fiatalok számára Célunk megismertetni az opera műfajával, különlegességeivel, ének-technikai sajátosságaival és titkaival azt az ifjúságot, akinek ízlését, hétköznapjait más zenei műfajok határozzák meg. Kulcsokat, kapaszkodókat adni. Eddig ismeretlen ablakokat nyitni. Közérthetően, könnyeden, igényesen. Esetenként párbeszédes formában.Körüljárjuk, milyen sajátságok vannak az operajátszás világában. Milyen az élet a kulisszák mögött? Mi történik a színpadon, ha hiba csúszik a rendszerbe, vagy ha senki sem vezényel? Utánajárunk, mi köze Bonfininek a Bánk bánhoz. Mely híres szerzőkkel, művekkel és miben mutat azonosságot? Milyen zenei sajátosságok teszik egyedivé?A Bánk bán „A” nemzeti operánk. Megérdemli, hogy megismerjük. Erre ad lehetőséget az ifjúsági előadás, amelyben színészek, operaénekesek, a Csokonai Színház Énekkara, zenészek ismertetik meg az opera világában még kevésbé jártas fiatal közönségünket a szövegkönyv forrásául szolgáló irodalmi művel, az opera keletkezéstörténetével és utóéletével, történeti hátterével, magával a zenével, emblematikus részleteivel. Korhű jelmezben, impozáns díszletben.Tehát várunk Benneteket egy közös játékra, élménydús kalandozásra.

Josephine Baker néger művésznő első budapesti látogatásának történetét mutatja be ez a zenés darab. 1928-ban járt Budapesten, amikor a színháztörténelemben példátlan módon a műsorát be kellett mutatnia a belügyminiszter előtt, hogy eldöntse műsora nem erkölcstelen-e?Az előadásban elhangzó 14 világhírű dal, valamint a konferanszié szövegek a közönséget provokatívan bevonva keresi a választ a művészet, másság, szeretet közös pontjáról fehér és fekete ember között. Adja magát a darab, hogy a mai magyar viszonyokra asszociáljunk…
Az előadás közvetlensége, a jó értelemben vett provokatív néző-színész viszony alkalmas az ifjúság figyelmének lekötésére is, tartalmas szórakoztatásán keresztül szinte észrevétlenül formálja a már kialakult vagy a még ki nem forrott véleményét erről az aktuális problémakörről, amellyel a fiatalok a közösségekben – ahová korosztályuknál fogva járnak: iskola, szórakozóhely stb. – napi szinten szembesülnek. Az előadás üzenete: a feltétel nélküli tolerancia gyakorlása szükséges az „ellentétek” megszüntetéséhez, mérsékléséhez. 

Az 1956-os forradalom évfordulójának közeledtével 60+-os közösségünk tagjai elhatározták, hogy papírra vetik és megosztják egymással az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakából származó gyerekkori emlékeiket. A közös emlékezés aktusából egy közösségi színházi előadás létrehozásának igénye bontakozott ki.A szövegkönyv a résztvevők saját írásaiból született meg: visszaemlékezéseikből, emléktöredékeikből Sebők Bori dramaturggal együttműködve állították össze a végleges szövegkorpuszt. A rendhagyó ünnepi műsort mozaikos párbeszédekre építő jelenetek, monológok, némajátékok, korabeli film és rádiófelvételek, emblematikus zeneművek láncolata alkotja. 

Az előadás hangvétele, az emlékek sokszínűségéből adódóan egyszerre tragikus, groteszk és humoros. A produkció különlegességét az adja, hogy a kommunista múltat, az ’56-os forradalmat gyerekszemmel megélő alkotók a gyermeki nézőpontot tükröző emlékeiket nyugdíjasként viszik színre. Gyermekkori szemszögük szokatlan, a forradalmi megemlékezésekre nem jellemző perspektívát tár fel.

A projektet az „1956-os Emlékbizottság” támogatja és az „A magyar szabadság éve” elnevezésű programsorozat keretében valósul meg.

Rendező: Sereglei András, a Káva Kulturális Műhely színész-drámatanára, már több alkalommal dolgozott együtt a MU Színház hatvan év feletti civilekből álló csoportjával. Legutóbb a MU, a kultúra szigete projekt kapcsán az Ezüstlakodalom című közösségi színházi előadást hozták létre közösen, amelynek tantermi változata is készült.

 Budapest, külváros a nyolcvanas években. A tizenhárom éves Lajcsiék szülei elváltak, és a mama holnap feleségül fog menni Állókígyóhoz a biztosítási ügynökhöz, akit Lajcsi nem szeret. A fiú ezért barátaival elraboltatja önmagát. Elbújva a szomszédasszony Bodorka padlásán. A komoly váltságdíj mellett a rablók azt követelik, hogy a fiú kamionsofőr apja azonnal térjen haza külföldről. Portoroki rendőrszázados kedvenc emberére, Hecsekire bízza az ügyet. A gyerekek bíznak a kétbalkezes nyomozóban, és elárulják neki, hogy mi történt. Hecseki hazahozatja Olaszországból az apát, és félreállítja az útból a váltságdíjat nagy nehezen összegyűjtő Állókígyót, aki már az esküvőre készül. A házasságkötő terem előtt boldogan egymásra találnak a családtagok, Állókígyónak pedig be kell érnie régi imádója, Bodorka szerelmével. Izgalmas nyomozás, kis szoció háttérrel, gyermeki őszinteséggel, naivitással.
Tele szeretettel és vágyakkal. Zenével, tánccal és boldog befejezéssel. 

Nagyon régen történt mindaz, amiről szó esik, olyan régen, hogy akkor még egyetlen élőlény sem lakta a földet. Nem voltak házak, se kicsik, se nagyok. Nem voltak utcák, boltok, iskolák. Nem volt anya, apa és jóéjtpuszi sem nem volt, és születésnapod sem. Nem volt hang meg fény. Nem volt más csak a nagy üresség, a semmi.

Hagyományos szabadtéri évadzáró gyermekmulatság, melynek zárásaként egy egyedülálló vízi bábszínházi előadással várjuk a család minden tagját:Csizmás kandúr - a Kereplő Színház előadása, Itt van a nyár! - a Kiskalász zenekar koncertje, Pegazus mesés játéktár, Népmesék Világa játszóház, körhinta, kézműveskedés, arcfestés, hempergő, logikai és ügyességi játékok20 órakor pedig Helka, a Balaton tündére - a Kabóca Bábszínhház vízi bábszínházaCSIZMÁS KANDÚR - A KEREPLŐ SZÍNHÁZ ELŐADÁSAA klasszikus mese vásári bábjátékos formába öntve.A szegény molnárfiú és a szép királylány szerelme, a gonosz óriás legyõzése és persze egy beszélõ kandúr okos cselszövése, teszi izgalmassá mesénket, amiben a gyerekek aktív közremûködésére számítunk.A díszletek és a bábok a népi hagyományok mai formáit tükrözik.Népdalok és népi hangszerek színesítik az elõadást.
Rendezte: Szívós KárolyJátsszák: Szívós Károly, Török ÁgnesBábtervezõ: Török ÁgnesITT VAN A NYÁR - A KISKALÁSZ ZENEKAR KONCERTJEZenéjük színes, sokféle, a magyar népzenei motívumokon, a latin és cigány zenén keresztül az arab zenéig többféle zenei világgal ismerkedhetnek meg a gyerekek. Céljuk megkönnyíteni a verstanulást a kicsiknek fülbemászó dallamokkal, érdekes ritmusokkal és népszerűsíteni a gyerekek körében az „élő” hangszeres zenét. A zenekar mára már a legtöbb hazai fesztiválon megfordul és igényes zenéjükkel, közvetlen hangulatú koncertjeikkel elvarázsolják a kicsiket és nagyokat egyaránt.A zenekar tagja: Varga Bori, Boros Attila, Mogyoró Kornél, Sántha GáborPEGAZUS MESÉS JÁTÉKTÁRJáték meseszereplőkkel és a mesékben szereplő tárgyakkal A JÁTSZÓKERTBEN: Népmesék Világa játszóház, kézműves játszóház, arcfestés, körhinta, hempergő, logikai és ügyességi játékok várják a gyerekeket, családokat.

Előadásunk igazi csemege gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt korhatár nélkül! Összealításunkban a nézők láthatnak bohócokat, bűvészt, artistát, autentikus és standard táncosokat és énekeseket!A közönséget interaktív módon Tofyfy és Tofufu bohócok vezetik végig az előadáson, bemutatva fellépő barátaikat!Ebben a „varázslat” az, hogy bár színházi előadáson vesznek részt a gyerekek, olyasfajta feelingjük támad, mintha cirkuszban lennének.Ez az előadás, misztikus-mágikus műsorával a legősibb indiai utcai mutatványosok örökségét folytatja. Garantált a szórakozás, a nevetés!