Cseh Tamás emlékestGajzágó Zsuzsa szeretné Cseh Tamás dalait minduntalan elővenni, újraértelmezni, szellemét életben tartani. Cseh Tamás, aki soha nem készült énekesnek, és Bereményi Géza, aki kezdetben csak az íróasztalfiókjának írta dalszövegeit, az egyik legnépszerűbb és legfontosabb szellemi párosa 20. századi énekmondóink közül. „Nem te vagy a fontos, hanem a dal.” – így biztatta Cseh Tamást minden fellépése előtt Bereményi Géza.A vers és a színház műfaja között elhelyezkedő, dalban kifejezett érzéseket és gondolatokat Gajzágó Zsuzsa, Simó Lakatos Barna, Katona Dávid és Ráduly Zsófia közvetíti.

A rendszerváltás nehezen átlátható éveiben járunk. Egy távoli magyar faluban színdarabot próbálnak a lakók a falunapra. A Hamlet hozzájuk igazított, lebutított változatát, azonban hamarosan azt vesszük észre, hogy a szerepek életre kelnek, és amíg a próba zajlik, a valóság is kirajzol egy Hamlet-történetet. A két szín a végén összecsúszik, s a Hamlet szerepét játszó Rák Jóska itt is, ott is küzd, hogy igazságot szolgáltasson apjának. Csalások, árulások, jellemtelenségek, pálfordulatok tanúi vagyunk.A történet épp úgy szól a máról, mint a múltról, a hatalom mindenkori gátlástalanságáról, a nép mindenkori sodródásáról, és arról, mennyire nehéz helyzetben van az igazság, ha az épp sérti az aktuális hatalom érdekeit. A Rák Jóska, dán királyfi - bár sokszor a legfájóbb emlékeket karcolja fel -, tele van vérbő humorral, játékossággal, egyszerre hív önfeledt nevetésre és közös gondolkodásra múltról, jelenről és önmagunkról.

A szerelem néha arcon nyal, és ott találkozol vele, ahol nem is sejted… Kedves történet, szerethető hősökkel és romantikus fordulatokkal, melyben egy kiskutya, Ámor is fontos szerepet kap… Mindez még a legkeményebb lelkű nézőnek is egészen biztosan megolvasztja a szívét!  Az Off Broadway új musicalje, melyet Európában és Magyarországon a Játékszín közönsége láthat először. 
A Dog Story c. színdarabot 2016. november 3-tól 2017. január 15-ig játszották New York-ban (N.Y.), az Off Broadway-n, a Davenport Theatre-ben.A Dog Story első bemutatója 2014. májusában volt a floridai Key West-ben a The Waterfront Playhouse-ban.
Hangszerelés és további zenei elrendezés:Frank Galgano & Matt Castle.

Helyszín: VALLAI Kert (Rumbach S. u. 10.)Az Euterpé - Jancsó Sarolta és Baráz Ádám előadása.József Attila ás Ratkó József költészete,- elhivatottsága, igényessége, igazat-keresése, őszintesége, tisztasága,- sok, rokonságot, hasonlóságot, azonosságot mutat.
Életük meghatározó élményei is hasonlóak. Azonos sorsot kínált nekik az Isten, és mindkettejüknek a költői tehetséget adta a nehéz sors mellé.
Egy félárva gyerek, az 1910-ben - menhelyre adva- ütve-verve, szeretetlenül és
Egy másik gyermek 1940-ben- lelencbe adva, ütve-verve- szeretetlenül
Mindkettő érzelmileg erősen kötődik Édesanyjához,- akinek elvesztését sohasem tudja feldolgozni
Mindkettőt eltanácsolják a szegedi egyetemről, igazmondó verseik miatt.
---és lehetne még sokáig folytatni az azonosságokat…
A kettejük írásaiból szerkesztett műsor ezt próbálja meg.
A két költő „beszélget” erről-arról. Felvetődik egy kérdés, egy élethelyzet, és mondják- a költészet nyelvén -válaszaikat.
2016-ban Ratkó József születésének 80. évfordulója teszi aktuálissá a műsort
2017.-ben József Attila halálának lesz 80. évfordulója.
Beszélgetésüket Bartók Béla és Baráz Ádám zongora darabjai kísérik- Baráz Ádám előadásábanAz előadás hossza kb. 50 perc, szünet nélkül

A magyar kortárs tánc egyik legjelentősebb független társulata, az idén 30 éves TranzDanz legújabb darabja a Nemzeti Táncszínházzal koprodukcióban megvalósított Ratville. „Jó egy évtizede már, hogy Kovács Gerzson Péter figyelme a rá jellemző elemi és őserővel a jelen torz panoptikuma felé fordult. …Fanyar iróniával, értéssel, megértéssel veszi kézbe, forgatja, tartja a fény felé napjaink alakjait, tekintet nélkül osztályra, élőhelyre, (társadalmi) súlyra” – írta Halász Tamás a Déjá Vu Lábán nominációjában.  A Bankett, az Örökélet termékek és a Déjá Vu társadalomkritikus darabjainak sorába illeszkedik ez a produkció is, amelynek sötét tónusaira, fragmentált mikrotörténeteire, szereplőinek csetlés-botlására, őrületeire, animális létére, tétovaságára és végletes eltökéltségére, egyszóval a figurák és helyzeteik megformálására nagy hatással volt Karasznahorkai világa.

Az ünnepelt operettcsillagon ugyan nem látszik meg a kora, ám árulkodik az a tény, hogy lánya lassan eladósorba kerül. Zsuzsa váratlanul hazaérkezik a nevelőintézetből, és azonnal kiderül: szerelmes. Csak még alanyt nem talált érzelmeihez. Az anya azonban tudja, hogy ha az elhatározás megszületett, nem kell sokat várni, és a megfelelő férfi is megtaláltatik.

 Szabó Magda így írja le a mű születésének előzményét: Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével?” A lebilincselő történetben nem csupán a tündér-édesanya elevenedik meg, hanem a merev és eltökélt nagymamák, a bohém dzsentri nagypapa, a tudálékos nagynénik és a korabeli kálvinista Róma többi jellegzetes figurája is. 

 Az első magyarul írott operett sikere a múlt század kezdete óta töretlen. Bob úrfi, az álruhás trónörökös lehozza a csillagokat az égről, még London népét is fellázítja, hogy szerelmét megkaphassa. A népmesei fordulatokra épülő bájos mesében kiderül, az igaz szerelem valóban képes-e minden akadályt legyőzni. A romantikus és vicces történetet olyan ismert dalok kísérik, mint a "Londonban, hej, van számos utca..." 

Szabó Magda Régimódi történet című regénye feleleveníti saját családjának, elsősorban édesanyjának múltját. Az ízig-vérig debreceni történet az 1830-as évektől követi nyomon négy nemzedék életét, egy család történetét: tele fájdalommal, szeretettel, együttléttel, különválással. Egy női történet, amelyben a kislányok süldő lányokká nőnek, szerelembe esnek, kiábrándulnak, férjhez mennek, anyává válnak. Nőkét, akiket arra rendelt az élet, hogy saját lábukra álljanak, és kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Anyákét, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel küzdenek a fennmaradásért. Hogy legyen, aki elmeséli majd a történetet…

Ízig-vérig debreceni történetet mesél el Szabó Magda a Régimódi történet című regényében, felelevenítve saját családjának, elsősorban édesanyjának múltját. A hagyományhoz való viszony generációs kérdéseit feszegető művet társulatunk oszlopos tagja, Csikos Sándor állítja színpadra, aki az írónő legkedvesebb debreceni színésze-rendezője volt. Miután a Kígyómarást rendezőként, a Kiálts, város! és A macskák szerdája című előadásokat pedig színészként jegyezte, és minden Debrecenben bemutatott produkcióban szerepelt, az egykori „főbíró” ezúttal az 1830-as évektől követi nyomon négy nemzedék életét. Egy család történetét: tele fájdalommal, szeretettel, együttléttel, különválással. Egy női történetet, melyben a kislányok süldő lányokká nőnek, szerelembe esnek, kiábrándulnak, férjhez mennek, anyává válnak. Nőkét, akiket arra rendelt az élet, hogy saját lábukra álljanak, és kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Anyákét, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel küzdenek a fennmaradásért. Hogy legyen, aki elmeséli majd a történetet… „Mikor a kocsi, amely a kis családot hozza, megáll a Kismester utcai, valóban szép ház előtt, s megnyílik a vaskapu…”*Diákkoromban a Rákóczi utcán laktam, ahol hagyományos debreceni kapun jártam ki-be, és később, a Régimódi történetet olvasva felkeltette az érdeklődésemet a Kismester utcai ház kapuja, amely nagyon hasonló lehetett az általam ismerthez. Ebben a jellegzetesen debreceni motívumban, a cívis kapuban találtam meg azt a jelképet, amelyre felépíthettem az előadást. A díszített kapuk Debrecen belvárosának jellegzetes elemei, így közvetett módon magát a várost, a debreceniséget jelképezik. A kapu azonban nem csupán a cívis hagyomány alapvető részeként, hanem általános szimbolikája révén is erősen kötődik Szabó Magda művéhez. A kapu nemcsak a valós terek, azaz az utca és az udvar közötti határvonalat jelképezi, hanem azt a határt is, amely elválaszt két különböző létformát, világlátást, hagyományt. Védi a ház lakóit, azok életmódját a külső hatásoktól, a kíváncsi tekintetektől csakúgy, mint az ismeretlen kivülálló hordozta veszélytől. Kozmikus szimbólumként a kapu mégis a különböző régiók közötti átlépést jelzi. Amint az ember átlép a kapun, lényegi változáson megy keresztül, élete ezentúl más minőségben, drámai módon folytatódik.„A kocsi kigördül a Kismester utcai óriás kapubolt alól. (…) Rickl Mária nem integet (…) Fogalma sincs róla, míg bereteszeli a kaput, hogy a Régimódi történet egyik főszereplője most indult el végzete felé.”*Csikos Sándor
rendező* részletek a Régimódi történetből