Műsorok

2019. október 14.hétfő Helén

Régimódi Történet

Régimódi Történet

Ízig-vérig debreceni történetet mesél el Szabó Magda a Régimódi történet című regényében, felelevenítve saját családjának, elsősorban édesanyjának múltját. A hagyományhoz való viszony generációs kérdéseit feszegető művet társulatunk oszlopos tagja, Csikos Sándor állítja színpadra, aki az írónő legkedvesebb debreceni színésze-rendezője volt. Miután a Kígyómarást rendezőként, a Kiálts, város! és A macskák szerdája című előadásokat pedig színészként jegyezte, és minden Debrecenben bemutatott produkcióban szerepelt, az egykori „főbíró” ezúttal az 1830-as évektől követi nyomon négy nemzedék életét. Egy család történetét: tele fájdalommal, szeretettel, együttléttel, különválással. Egy női történetet, melyben a kislányok süldő lányokká nőnek, szerelembe esnek, kiábrándulnak, férjhez mennek, anyává válnak. Nőkét, akiket arra rendelt az élet, hogy saját lábukra álljanak, és kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Anyákét, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel küzdenek a fennmaradásért. Hogy legyen, aki elmeséli majd a történetet…

„Mikor a kocsi, amely a kis családot hozza, megáll a Kismester utcai, valóban szép ház előtt, s megnyílik a vaskapu…”*

Diákkoromban a Rákóczi utcán laktam, ahol hagyományos debreceni kapun jártam ki-be, és később, a Régimódi történetet olvasva felkeltette az érdeklődésemet a Kismester utcai ház kapuja, amely nagyon hasonló lehetett az általam ismerthez. Ebben a jellegzetesen debreceni motívumban, a cívis kapuban találtam meg azt a jelképet, amelyre felépíthettem az előadást. A díszített kapuk Debrecen belvárosának jellegzetes elemei, így közvetett módon magát a várost, a debreceniséget jelképezik. A kapu azonban nem csupán a cívis hagyomány alapvető részeként, hanem általános szimbolikája révén is erősen kötődik Szabó Magda művéhez. A kapu nemcsak a valós terek, azaz az utca és az udvar közötti határvonalat jelképezi, hanem azt a határt is, amely elválaszt két különböző létformát, világlátást, hagyományt. Védi a ház lakóit, azok életmódját a külső hatásoktól, a kíváncsi tekintetektől csakúgy, mint az ismeretlen kivülálló hordozta veszélytől. Kozmikus szimbólumként a kapu mégis a különböző régiók közötti átlépést jelzi. Amint az ember átlép a kapun, lényegi változáson megy keresztül, élete ezentúl más minőségben, drámai módon folytatódik.

„A kocsi kigördül a Kismester utcai óriás kapubolt alól. (…) Rickl Mária nem integet (…) Fogalma sincs róla, míg bereteszeli a kaput, hogy a Régimódi történet egyik főszereplője most indult el végzete felé.”*

Csikos Sándor
rendező

* részletek a Régimódi történetből

Szerző
Szabó MagdaSzabó Magda
Rendező
Szereposztás
Rickl MáriaKubik AnnaKubik Anna
Id. Jablonczay Kálmán, a férjeGaray Nagy TamásGaray Nagy Tamás
Margit, a lányukEdelényi VivienEdelényi Vivien
Gizella, a lányukSzalma NoémiSzalma Noémi
Kálmánka, a fiúkJanka BarnabásJanka Barnabás
Jablonczay Lenke, az unokájukSárközi-Nagy IlonaSárközi-Nagy Ilona
Dudek FerdinándDánielfy ZsoltDánielfy Zsolt
Bányai RáchelOláh ZsuzsaOláh Zsuzsa
ApátplébánosWagner LajosWagner Lajos
Anett, szobalányVass Judit GigiVass Judit Gigi
idősebb Hoffer JózsefMiske LászlóMiske László
Ifjabb Hoffer JózsefPál HunorPál Hunor
Stillmungus Mária MargitVarga KláriVarga Klári
Aloysia nővérBódi MariannaBódi Marianna
Charitas nővérZeck JuliZeck Juli
Alföldi úr, tánctanárVranyecz ArtúrVranyecz Artúr
Majthényi BélaMercs JánosMercs János
HoffernéProhászka IldikóProhászka Ildikó
OtthnéBai ZsuzsaBai Zsuzsa
NánássynéVékony AnnaVékony Anna
BartóknéLévai TündeLévai Tünde
CsanádynéMarjai MagdolnaMarjai Magdolna
Munkatársak
Dargó GergelyDargó Gergely (zenei munkatárs)
Lezó ÁdámLezó Ádám (súgó)
Karl JózsefKarl József (ügyelő)
Laczó ZsuzsaLaczó Zsuzsa (asszisztens)
Nagy Szilvia jelmeztervezőNagy Szilvia jelmeztervező (a díszlet- és jelmeztervező asszisztense)
Gyarmathy ÁgnesGyarmathy Ágnes (díszlet- és jelmeztervező)
Kérem, látogasson vissza később!