Pulcinella nem más, mint Vitéz László itáliai testvére.
Legjobban enni, inni és aludni szeret, s emiatt gyakran pórul jár.
Nem csak azért, mert felesége, a bűbájos Rosetta folyton veszekszik vele, hanem azért is, mert legédesebb álma közben egy ravasz és mindenre elszánt nyúl dézsmálja meg kertjük gyümölcseit. 

Miért finomabb a másik uzsonnája, miért érdekesebb a másik játéka? Miért kell mindig a másé? És miért vagyunk képtelenek odaadni a sajátunkat, miközben a társunké után ácsingózunk?Két (később három) óvodás meglehetősen beszabályozott hétköznapjait ismerhetjük meg. Mimike egy zsebdiktátor: mindig az van, amit ő akar – csakhogy Marika nem akarja, hogy az történjen, amit Mimike akar. Életük felügyelőjét, az Óvónénit nem látjuk és nem halljuk: gong vagy csengettyű jelzi, ha szól ovisainkhoz, ilyenkor öltözni kell, futni ki a szabadba, enni, aludni, játszani… Bár Mimike és Marika cseppet sem rokonlélek, mégis kénytelenek egymás társaságával beérni, együtt játszani. Közös működésük eredményeként létrehoznak egy babát – amin aztán képtelenek megosztozni: az Óvónéni fellépésére van szükség, hogy nagy nehezen egyezségre jussanak. Persze mindkettő nehezen viseli, amikor a baba a másiknál van, ahogy az is rettenetesen bosszantó, hogy mindkettejüknél megváltozik a figura: Mimike teljesen máshogy játszik vele, mint Marika. Akárhogy is: létrejön egy egyezség, beáll egy rendszer, amikor mindenki igyekezhet úrrá lenni az irigységén.Mindez addig tart, amíg új fiú nem érkezik a csoportba. Ottó akkora szenzációt jelent, hogy Mimike és Marika rövid időre még a közös babáról és az érte vívott harcról is megfeledkezik. Az új fiú mindent megnéz – Mimike alig győzi elvenni tőle a játékokat. De érdekes módon Ottó nem sírja el magát úton-útfélen: ha elvesznek tőle valamit, rögtön talál mást, ami ugyanúgy érdekelheti – és ez rendkívül bosszantó Mimike számára. Akárhogy is: az új fiú, nézelődés közben eljut a közös babáig, amit Mimikének esze ágában sincs megosztani vele. Marikának viszont igen! Ottó érkezése így teljesen átrendezi az addigi erőviszonyokat…Az előadás szöveg nélküli játékok, illetve minimál szövegeket alkalmazó jelenetek váltakozása, egyszerű, gurulós lépcsős tárolók által variálható térben. Mindhárom kisovisnak megvannak a maga alapvető eszközei, illetve az ezekhez kapcsolható formai játékai, - az egyiknek labdái, a másiknak párnája, a harmadiknak textil hengerei -, amikkel kialakítják a maguk játékait, illetve amikkel a többiekhez később kapcsolódni tudnak, kialakítva végül a közös játékbabát. Az élőszínpadi játék itt találkozik a bábszínházzal – de a báb ebben az előadásban csak egy eszköz, a főhőseink között lévő harmónia, illetve ellentét érzékeltetésére.

 1937. Magyarország. Egy labda, tizenegy gyerek: az ország sporttörténelme örökre megváltozik. 1945. Egy nyári mérkőzésen vagyunk, a 12. percben gólt lőnek, Puskás első gólja ez a magyar válogatott tagjaként. Ez egyúttal az előadás 12. perce is, azonban a labda nem áll meg, és tovább pattog az 1952-es helsinki olimpián át, ahol az Aranycsapat összeállt, a Wembley Stadionban lezajlott mérkőzésén keresztül, egészen az évszázad meccséig, ahol megszületik a legendás 6:3. Majd mielőtt a függöny lehullna, Puskást látjuk spanyol mezben ma is élő rekordot állítani. 

1937. Magyarország. Rongylabda hull az égből a színpadra. Pattog a földön, egy tízéves gyermek állítja meg a mozgását. Majd újabb labdák hullanak, és hirtelen tizenegy gyermek áll előttünk. A későbbi, legendás Aranycsapat tagjai, akik ekkor még nem tudják, de meg fogják változtatni Magyarország sporttörténelmét. Közülük is kitűnik két srác: Bozsik és Puskás. Bozsik betöltötte a tizenkettőt, így a Kispesti AC leigazolja őt a kölyökcsapatába. Puskás ezt hallva akcióba lendül és addig könyörög a klub intézőjének, amíg hamis igazolással, Kovács Miklós néven be nem veszik őt is a csapatba. Most már mind a ketten a Kispest játékosai. Elhatározzák, hogy örökre barátok maradnak, bármi történjék is. Kirobban a második világháború, Budapestet bombázzák. A srácok időközben felnőttek, Puskás és Bozsik immár a Kispest nagy csapatának a tagjai. Máris 1945 nyarán járunk, Öcsi levelet kap. Válogatott lesz mindössze tizennyolc évesen. A mérkőzés 12. perce hozza el a fordulópontot: Puskás megszerzi első gólját a válogatottban. 
Ez egyúttal az előadás 12. perce is, és hol vagyunk még az olyan kiemelkedő eseményektől, mint az 1952-es helsinki olimpia, ahol az Aranycsapat összeállt, vagy a Wembley Stadionban lezajlott mérkőzés, az évszázad meccse, azaz a legendás 6:3. Az előadás mindezeket természetesen megmutatja, ugyanúgy, ahogy az 1954-es vébé döntőjét, aminek elvesztése közrejátszhatott két évvel később a forradalom kirobbanásában. A darab végére eljutunk egészen 1960-ig, amikor Puskás immár spanyol mezben négy gól lő Glasgow-ban a BEK-döntőn, és ezzel ma is élő rekordot állít fel.

Reggel nem tudtak kimenni az ajtón. Az ablakpárkányig be voltak havazva. Szakadt a hó, megállás nélkül szakadt napokon át.A Gyerek, a viharlámpát maga előtt tartva, hajnalban kimászott az ablakon. Ment havat lapátolni. Semmit nem látott, csak a lámpafényt és a hófüggönyt, semmit nem hallott, csak a csendet.Azt a csendet, ami már soha nem jön vissza. Ahogy nem jön vissza az a hó sem, ami éjjel, vaksötétben, egy apró lámpafénnyel megvilágítva pustol. Pustol a hó.

a Spirita Társulat előadása - megtekintése 16 éven felülieknek javasolt.Mivé lett a posztmodern kommunikáció? Miért és mennyire üresedett ki az emberek közötti intellektuális kapcsolat? Mióta hazudik az arcunkba a média? Lehet-e még egyáltalán érdemben beszélni a mindenkit feszítő problémákról, vagy réges-régen elnyelt mindent a politikai csatározás és a felszínes showműsorok fertője?Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Spirita Társulat szatirikus vígjátéka, amely az Odaba Show című kitalált tévéműsor forgatásán játszódik, és bepillantást enged a résztvevők – műsorvezetők, vendégek, asszisztensek – kifelé játszott és befelé megélt életébe egyaránt.Odaba Zsolt (Krausz Gábor) és Sírásó “Ricky” Richárd (Kocsis Fülöp Soma) meghívnak a talkshowba hat extravagáns figurát – például egy liberális ellenzékit, egy kormánypárti szóvivőt, egy szélsőséges tüntetőt, egy vidéki tanítót, egy kábítószeres ügyekbe keveredett papot -, akik szerintük Magyarország jellegzetes problémáit és/vagy irányait képviselik. Még nem is sejtik, hogy hamarosan elszabadul az elfojtások, a beteljesületlen szerelmek és az örökös élethazugságok pokla…

A Queendom a kortárs színház, a fizikai színház és a dragshowk metszéspontján egyensúlyoz. Improvizációkra épül előre lefektetett játékszabályok mentén, így minden este új előadás születik, amelynek a nézői jelenlét fontos alkotója. Női és férfi ábrázolásokat vonultat fel a reneszánsztól a mai popkultúráig. Szerepeket mutat be és vetít egymásra, amíg a határvonalak elmosódnak, és a néző tekintete rajzolhatja őket újra.

A Queendom női és férfiábrázolásokat vonultat fel a reneszánsztól a mai popkultúráig. Szerepeket mutat be és vetít egymásra, amíg a határvonalak elmosódnak, és a néző tekintete rajzolhatja őket újra. A előadás több mint fél éves intenzív színházi kutatómunka eredménye, amelynek során az alkotók egy kollaboratív folyamatban fedezték fel, mit csinálhatna együtt egy csapat nő, ha csak ők léteznének egymás számára és ők diktálnák a szabályokat. Foglalkoztak a hatalom, szexualitás és erő kérdéseivel. Kísérleteztek archetipikus és hétköznapi férfi és női szerepek, attitűdök imitálásával, szituatív jellegével és azok kiforgatásával. Az előadók ezekről a szerepekről és a nemek kérdéséről színházi és magánemberként is egészen mást vallanak. Ebben a produkcióban helyet kaphat ez a sokszínűség. Akadnak köztük német, amerikai, lengyel nemzetiségű színészek, művészek, pedagógusok, performansz-művészek, így kulturálisan is összetett tapasztalatokból indult ki a közös munka. A téma politikai vonatkozása miatt ez az összetettség és sokszínűség fontos elvi alapvetése a produkciónak. 

Szabó Veronika szabadúszó színész, rendező és közösségi színházi szakember. Fizikai színház és kortárs színház mesterszakon végzett a Royal Central School of Speech and Drama konzervatóriumban, ahol többek között a rendezői szerep újragondolásával is foglalkozott. Éve óta dolgozik immerzív, helyspecifikus és részvételi színházi előadásokon. Különböző munkáiban a közös pont, hogy a nézőre nem mint passzív befogadóra tekint, hanem mint partnerre, aktív résztvevőre, akit játékra lehet invitálni. Az utóbbi években előadásaiban a női test szerepével és a nemek kérdésével foglalkozik, valamit fülhallgatós sétaszínházi előadásokat is készít. Legutóbbi szólóelőadásában, „A kisbaba”-ban az anyaszerep ellentmondásosságával és törékenységével foglalkozik a humor és a groteszk eszközeivel. Munkáit itthon, az Egyesült Kiralyságban és Németországban is több fesztiválon bemutatták. Tagja a nemzetközi poppunk feminista performansz zenekarnak, a Maria Inkoonak. https://szaboveronika.com/

A nagysikerű A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve című előadás után közel két évvel, ismét a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban rendez a romániai színházi szakma nemzetközi szinten elismert alkotója, Radu Afrim. Az előadás Jörg Graser német drámaíró szövege nyomán született.Sajátos képi és zenei világa mentén értelmezte újra Radu Afrim rendező és Irina Moscu díszlet- és jelmeztervező a Jörg Graser által megírt Rabenthal-i világot. A cím, etimológiai értelemben véve egyszerre utal helyszínre és lecsúszott nemesi származásra. Ennek, a címben is sejtetett dekadens burzsoáziának az abszurditása, és a primér ösztönök, a fullasztó testiség diszkrét bája között egy halszakács, egy pincér, egy unatkozó vendég és felesége különös és kegyetlen játszmába kezdenek.Nyíltszíni élveboncolás ez, mely egyszerre gyomorforgatóan őszinte és végtelenül mulatságos. A durva testiséget a bohóctréfákkal keverve olyan egyedi világot sikerül megteremteni, mely minden alpáriság és „olcsó poén" között képes megsejtetni a szöveg és az előadás már-már filozofikus, költői szépségét a szerelemről, a valahová és valakihez tartozásról.

Marie Curie életéről készített előadást három fiatal alkotó, Gyöngy Zsuzsa színésznő, Kovács Dániel Ambrus rendező és Bíró Bence dramaturg. A Radioaktív című monodráma a titokzatos Nobel-díjas tudásnő sugárzó egyéniségét mutatja meg laboratóriumi körülmények között.

Radnóti Miklós költő lakása ajtaján ma is az a névtábla áll, amit 75 éve Ő szögelt fel oda. Szeretett síelni, teniszezni, evezni s hajójuk neve Mütyürke volt. Moziba járt, odavolt Chaplinért s francia sanzonokat fütyült. Egy életen át szerelmes volt, s versei ma is itt vannak velünk. Radnóti Miklós költőt a magyar állam törvényei alapján zsidónak nevezte, ő magát katolikusnak, s Jézust követve 33 évesen megkeresztelkedett. 1944-ben több százezer társával együtt..., története innentől kezdve már nem csak az övé, hanem mindannyiunké.Radnóti Miklós költő élete álmokban, versekben, először színpadon, 30 képben, 22 táncossal és 8 színésszel. A szövegkönyv a költő verseiből, naplójegyzeteiből, barátai gondolataiból továbbá 1920 és 1945 között elhangzott közéleti beszédek, írások részleteiből áll össze.

 A különleges vizes technika igazi kuriózum a magyar cirkuszművészet történetében, ennek köszönhetően egy egyedülálló vízi cirkuszi show-t láthat a közönség Budapesten. Az ismerős porond hol fényjátékos szökőkúttá, hol csendes tóvá, hol háborgó tengerré változik át – így egészítve ki a fellépő művészek csodálatos produkcióit. Neon pillangókká változó levegőakrobaták, varázslatos illúziószámok, mókás bohócok, a kupola alatt szárnyaló ara papagájok és megannyi csoda vár a Fővárosi Nagycirkuszban!