Molnár Ferenc nászútjáról visszaérkezve Bécsbe, két egymásba nyíló szobát nyittatott színésznő feleségével a Hotel Imperialban. Darvas Lili egész nap a német nyelvet gyakorolta fáradhatatlanul: ugyanazt a sort akár ötvenszer is elmondta egymás után Az Orleans-i szűz, a Barnhelmi Minna című darabokból, vagy éppen Goethe Egmontjából. Molnár egy délután hazatért szobájába Ruttkai Györggyel. A szomszédból Darvas hangját hallották, pontos németséggel és hiteles természetességgel azt mondta: „Szeretlek! Szeretlek!” Mindketten megdöbbentek. Kinyitották az ajtót, ott találták Lilit dr. Hockkal, a nyelvtanárral.
Állítólag ez adta az ötletet Molnár kétségtelenül legvirtuózabb vígjátékához, a Játék a kastélyban-hoz, melyben Turai és Gál, a híres operett-szerzőpáros egy olasz tengerparti nyaralóba érkezik a fiukként istápolt ifjú zeneszerzővel, hogy a kész új darab hírével meglepjék a primadonnát, aki nem mellesleg a tehetséges komponista mennyasszonya. Meglepődni azonban nekik lesz okuk, amikor a papírvékony szállodai falaknak hála fültanúi lesznek a művésznő és egyik színészkollégája szerelmi légyottjának. Megmenthető-e az operett, elkerülhető-e a botrány, meg lehet-e kímélni a fiatal szerelmest a csalódástól?
Turai és Molnár Ferenc mindenesetre teljes színházi arzenálját, összes trükkjét beveti a siker érdekében, és ezzel kezdetét veszi az igazi színpadi bravúrról szóló bravúros komédia, melyben szétválaszthatatlanul összegabalyodik valóság és látszat, igazság és hazugság, élet és színház.

a MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ és a KŐSZEGI VÁRSZÍNHÁZ közös bemutatója

Elképzelted már, milyen igazán, nagyon, egészen kicsi-kicsinek lenni? Dániel András meséjének szereplői egy szemünk számára alig látható világban élnek, azonban most először megmutatják magukat a nagyközönségnek! Lakódiójukat éppen a Lovagterem színpadára tette le a szél, csak hogy megelevenedjen előttünk a világ legkisebb házaspárjának egy nem is annyira mindennapi mindennapja. Nem kisebb dolgokra lehet számítani, mint egy igazi piaci sárkányra, egy egészen új holdra, sőt, még a gombócevés világrekordja is megdőlni látszik (de ígérjük, hogy egy gombócnak sem esik közben bántódása)! A szerző köteteiben már megjelent történetek újabbakkal bővülnek, hogy egy egész estés utazásra hívják nem csak a legkisebbeket, de a legnagyobbakat is!

„ - A tánc az örökkévalóság fuvallata.

- Ez szép és szellemes. De nem igaz.

(csönd)

-Miért ilyen rohadt önző mindenki?!”

A történet szereplői egy maroknyi jobb sorsra érdemes fiatal elveszve, elhagyatva, irányt tévesztve valahol Magyarországon. Nemrég még ütőképes underground hip hop csoportként járták az ország és Európa nagyvárosait, de vezetőjük, Müller, váratlanul eltűnt, s most nem tudják, hogy merre tovább. Feloszlanak és újra összeállnak, párok cserélődnek és bomlanak fel, van, akiből gyilkos lesz, van, akiből áldozat, de vajon képes lesz-e bármelyikük is a saját kezébe venni a sorsát?

Németh Ákos 1988-ban írt színdarabja mai történetként, dübörgő hip hop zenével és táncokkal színesítve születik ujjá a Csiky Gergely Színház stúdiójában.

Fejes Ádám és Hoffmann Adrienn koreográfus páros azt a kérdéskört járja körül, mely szerint vajon van-e a másiknál előrébb való, különb társadalmi, kulturális, vallási berendezkedés? Lehet-e pusztán gazdaságilag mérni az emberek saját kultúrájukban, országukban, társadalmukban betöltött szerepének értékét, vagy ami még ennél is izgalmasabb, hogy maguk az emberek, hogyan élik meg saját boldogságuk (nevezhetjük értéknek) szintjét?

Ennek vizsgálatához, Adásban című produkciónk, segítségül hívja a föld különböző pontjain található rádióállomások élőben sugárzott műsorait, így létrehozva jelenidejű zenei kompozíciót a darabhoz. Az előadás során az éppen aktuális rádióműsorok helyszíneire utazunk, és olyan mikró élethelyzeteket rekonstruálunk, amelyek pont ott, pont akkor, akár meg is történhetnek. Átadjuk magunkat azoknak a belénk égett sztereotip érzéseknek, amelyek a kapott ingerek során ösztönösen elárasztják mellkasunkat, egyszerre töltenek el bennünket félelemmel és kíváncsisággal. Tesszük ezt annak érdekében, hogy ebben az átszellemült előadói állapotban láthatóvá tegyük a hallhatót.

Reményeink szerint így az adásból kapás, a kapásból pedig akár még befogadás is születhet!

Hallottál már Sandyről? Tegnap találkoztam vele. Tudod milyen ruhában volt és milyen volt a haja? Ő a legmenőbb ember, akit valaha láttam. Azt hallottam tegnap Chris lefeküdt vele, de az a hír járja, hogy a lányokat is szereti. Gin-tonicot ivott és iszonyat jól táncol. Mindenki olyan akar lenni, mint Ő.
Ismerd meg Sandyt. Ő az új drog. Ha egyszer találkozol vele, felejthetetlen élmény lesz. A bőre puha, fiatal, intelligens, nem tudod levenni a szemed róla. A legmenőbb ruhákban jár, a legszexibb fiúkkal kavar és a legmenőbb kocsikból ugrik ki a legjobb bulik előtt. Szerinted neki is vannak problémái? Ő is szokott sírni? 
A Sandy is going out a fiatal kultúra létbizonytalanságával és identitásválságával, a huszonéves generáció által nap mint nap megtapasztalt akadályokkal foglalkozik. Egy multimediális táncprojekt formájában az önfelfedezés folyamatát és annak nehézségeit kutatja.

Történetünkben Kormos István egyik legkedveltebb meséjét dolgoztuk föl. Vackor alakja elevenedik meg a színpadon, hogy kedves és humoros utazásra invitáljon gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Főhősünk egy esetlen, de nagyon bájos kis maci, aki egy kora őszi napon elcsatangolva egy öreg fa árnyékában leheveredve boldog álmodozásba merül. Csintalan falevelek repítik Álomországba, ahol barátaival számtalan, izgalmasabbnál izgalmasabb kalandba keverednek, hogy végül elérkezzenek a tanulságos végkifejlethez.

A mese közben a zenetörténet legismertebb klasszikusai is felcsendülnek a gyerekek fülére hangolva, hogy dallamukkal játékosan ismerkedhessenek meg a legkisebbek is.

Pál és Vera a két kispesti lakos boldogan élhetnének takaros pázsitjukon a robotfűnyírójukkal, ha nem történt volna az a csúnya eset a múltjukban. De sajnos megtörtént. Pál lefeküdt azzal a cintányéros lánnyal, amitől Vera spirituális beállítottságú lett, amitől viszont Pál pánik- és idegbeteggé vált. Hogy sikerül-e rendbe tenni a kapcsolatukat, és lesz-e végül esküvő, az a szomszéd Babi nénitől is függ. Meg attól is, hogy mi történik a Félelmek Kútjában, ami történetesen pont Kispesten található. 
Groteszk színjáték egy kertvárosi megvilágosodásról, ami óriási gatyába brunyálással végződik.

Bijnöger hős éneke

“Radnóti Miklós folyamatosan és súlyosan jelen van a magyar gondolkodásban, amely azonban nem
tud vele mit kezdeni. Alakja köré legendák szövődnek, odaadó rajongással övezik, a legtöbbet olvasott
költők közé tartozik. (…)Egyre mélyebbre tartó élete és egyre meredekebben felívelő költői
teljesítménye elemien fontos dolgokat közöl az országról. Látszólag oly nyugodt és bensőséges hangú
költészete, amely még a legzaklatottabb pillanatokban is klasszikus mértéktartással szólal meg, nyugtalanító kérdéseket vet fel a hatalom és az egyén viszonyáról. Radnóti azt kérdezte, lehet-e az, aki
akar: magyar költő.” (Ferencz Győző)

A színpadon megelevenednek a Napló bejegyzései, az eclogák életigenlő gondolatai és a bori notesz verseiből megismert embertelen világban a legvégsőkig kitartó költő embersége. Az est bemutatásra került már korábban, a teljesség igénye nélkül: Budapesten, Szegeden, Nagyváradon és Beregszászon is.

irodalmi szalon 
az Újnyugat Irodalmi Kör és a József Attila Színház közös irodalmi szalonja
„Napjainkban Márai világszerte a legelismertebb magyar író. Itthon is üzlet. Hogy ez használ-e neki, vagy sem, nem tudhatom. Én minden esetre életem végéig hűséges híve maradok, mint az egyik legjelentősebb, keménygerincű magyar íróhoz, akitől mindig van mit tanulnunk…” – írta Márairól Rónay László Stephanus-díjas irodalomtörténész a Nyugat Pluszban, 2014-ben közölt esszéjében. 
M.S. jelentőségét Karinthy sem vitatta. A Nyugatban (1934/3.) megjelent kritikájából idézünk: „Ahogy ír, ahogy a mesterség eszközeivel kísérletezik: a legjobb értelemben vett futurista ő, egy eljövendő írásművészet úttörője és előharcosa, a legjobbak csapatában. Kitűnő prózához jutott általa a magyar irodalom.”
Az Újnyugat Irodalmi Kör és a József Attila Színház szalonestje (2017. november 27-én, 18 órakor) Márai Sándort, a futuristát, a kassai polgárt, a világlátott, keménygerincű tanítót, a költőt, az újságírót, az irónia fegyverével is szívesen élő alkotót egyaránt megmutatja nekünk. Ujréti László, Kálloy Molnár Péter és Szabó Zoltán Attila Márai-puzzle előadása nem nélkülözi a játékot és a zenét sem. A kisebbségi létről és az anyaországi létezésről – Márai kései követőiként –kortárs tükröt tart elénk: Bolemant László és Szűgyi Zoltán.