fewfwefwewefwef

Egy félresikerült esküvő után hat férfi érkezik ziláltan, megtépázva a tervezett lakodalom helyszínére. Egyetlen pincért találnak ott, akit azonnal magukkal rántva, zárt ajtók mögött megkezdik a nem éppen hétköznapi mulatságot.A krimis felütéssel induló történet úgy adagolja nekünk a titkokat, ahogy a pincér tölti meg a poharakat. Ahogy új és újabb üvegek nyílnak, egyre többet tudunk meg az elmaradt esküvőről, családi viszályokról, súlyos vagy éppen nevetséges frusztrációkról, el nem törölhető emlékekről, melyek életüket a legmélyebb szintekig meghatározzák; legfőképp pedig azokról, akikhez mindennek a nagy része köthető: a nőkről. Vagyis, ahogy a férfiak látják őket és általuk saját magukat is.Ez a nyers, szókimondó komédia miközben sokszor röhejessé is teszi őket, valójában húsig hatoló mélységgel beszél a férfiakról, hiszen maguk között vannak, megmutathatják azt az oldalukat, amit elrejtenek a nők elől, vagy akár saját maguk elől is. Pedig talán ezzel kellene kezdeni.

Összeállítás Arany János műveibőlA Tetemre hívás című előadói estet Arany balladáiból és kései lírájából állította össze Tóth Tibor a Komáromi Jókai Színház igazgatója. „Nem titok, hogy ez elsősorban a középiskolák és egyetemek diákjai számára készült. Az összeállításban vannak részek, melyek szigorúan a tananyagra épülnek, s vannak benne igazi érdekességek, melyekkel nem találkozhatnak a diákok az iskolai órák folyamán…” – vallja Arany János verseit megszólaltató színész. „Arany János lírája megáll a saját lábán is, nem kell különösebb hókuszpókusz ahhoz, hogy érdekessé tegyük. Viszont ha szélesebb tömeghez akarunk szólni, s nemcsak a költészet kedvelőihez, érdemes valamilyen népszerűbb megoldáshoz folyamodni. Ilyenkor jön a megzenésítés… „ A versekhez írt dallamok népi motívumokból épülnek fel. Nemcsak magyar népzenei motívumokból épül az előadás zenei világa, hanem skót és ír népi dallamok is feltűnnek benne, hiszen Arany sokat merített a skót népballadákból. És akik a megzenésített balladákat megszólaltatják: Kováts Marcell, Farnbauer Péter és Madarász András. 
Az előadásban elhangzó balladák: 
• Walesi bárdok 
• Szőke Panni 
• Az ördög elvitte a fináncot 
• V. László 
• Vásárban 
• Árva fiú 
• Tengeri hántás 
• Tetemre hívás 
• Néma bú 
• Kortársam R.A. halálán 
• Epilógus 

a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának vendégjátéka Miért ordítozik velem ez a nő? Vajon mit akar tőlem? Ha tényleg ő a hitves feleségem, csakis álmomban vehettem el… Miért néz rám olyan bambán ez a férfi? Miért nem ért meg engem? Biztosan megcsalt, és azért nem néz a szemembe.  Nem, nem, ez így nem lehet igaz, ennek semmi értelme! Csakis tévedés lehet! Vagy álmodom talán az egészet? De akkor hogyan ébredhetnék fel? Mit kell tennem, hogy e rémségnek egyszer már vége legyen?Hogy helyzetem komikus-e vagy tragikus, csakis attól függ, honnan nézem: mikor a forgatag közepén állok, ha rajtam csattan minden ostor, amikor engem ütnek, inkább jajgatni lenne kedvem. Ha viszont sikerülne legalább egy pillanatra kívül kerülnöm, ha mindezt egy dombról nézhetném végig, ha a Holdról láthatnám saját nyomorult életem, biztosan nevetnék az egészen. De hát hogyan léphetnék ki ebből a pokoli játékból, míg azt sem tudom, mire megy ki valójában? Még meg kell fejtenem, hogy kit játszom én itt, és azt is, ki kényszerített erre a szerepre.  Adjatok legalább még egy napot, hogy kiderítsem, mi a valódi értelme a sok tévedésnek!  De vajon lesz elég pénzem, hogy ezt a napot túléljem?A Tévedések vígjátéka, a szerepcserék,  laktévesztések lehetőségeit fergeteges dramaturgiával kidolgozó korai Shakespeare-darab. Ezt a színművet állította színpadra Bocsárdi László kétszeres UNITER- és Jászai-díjas rendező a szatmárnémeti Harag György Társulat művészeivel.

A felvonultatott emberi játszmák és hibalehetőségek bárhol, bármikor érvényesek lehetnek, a darab korokon át sem veszít hitelességéből. A tévedések sorozata komikumba torkollik, a családi szálak kuszasága fenntartja a termékeny zavart. A nevettetés és tragikum (féltékenység, emberi hiúság, gyengeség) egyszerre szólal meg a színpadon.

Hozzávalók: két napszemüveg, két fekete öltöny, egy marék sláger. 
A hozzávalókat keverd össze pár csattanós poénnal és fél tucat csinos táncoslánnyal…A világhírű film alapján készült színpadi változat egy sodró lendületű, izgalmas, táncos show, amelyben annak idején a két pályakezdő komikus, Dan Aykroyd és John Belushi az 1978-ban életre hívott alteregóik – Jake és Elwood Blues, azaz a Blues Brothers – segítségével a stand up comedy, a blues és a soul különleges egyvelegét teremtette meg. Sikereik nyomán két évvel később saját filmet kaptak, amelyben olyan legendák tűntek fel, mint Ray Charles vagy épp John Lee Hooker. Nem tudni, hogy Feke Pál és Serbán Attila a recept alapján dolgoztak-e, ám az bizonyos, hogy az énekes idolok iránti lelkesedés és a műfaj iránti szeretet vitte rá a két művészbarátot arra, hogy az előadás idejére (Blues) testvérré fogadják egymást. A nézők pedig bízvást fogadhatnak arra, hogy hangulatos, látványos és igazán különleges színházi estéjük lesz! 

The God of Carnage
by Yasmina Reza, tr. Christopher Reza, hu. Róbert BognárIn English with Hungarian SupertitlesWhat happens when two sets of paren’s meet up to deal with the unruly behaviour of their children? A calm and rational debate between grown-ups about the need to teach kids how to behave properly? Or a hysterical night of name-calling, tantrums and tears before bedtime? Boys will be boys, but the adults are usually worse – much worse. Christopher Hampton’s translation of Yasmina Reza’s sharp-edged play The God of Carnage premiered at the Gielgud Theatre, London, in March 2008. [excerpt from Samuel French]Veronique Vallon, Antoinette Fekete
Michel Vallon, András Balázs
Annette Reille, Nicole Chufi
Alain Reille, Gianni VerlatoDirected by Peter Schueller
Scenic and Costume Design by Nikolett Konkoly