Hírek

  • „Köszönjük nektek, veletek vagyunk!”

    A kaposvári Csiky Gergely Színház által indított „Köszönjük nektek, veletek vagyunk!”  kampány célja a figyelem felhívása a világjárványban a frontvonalban dolgozó orvosok, nővérek, ápolók kitartó, lelkiismeretes munkájára.


    Helen Mirren üzenete a színházi világnap alkalmából

    Helen Mirren az egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert angol színésznő, aki számos színházi, filmes szerepével aratott sikert. A királynő című filmben nyújtott alakításával elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat.


    Virágot Algernonnak a Budapesti Operettszínház online műsorában a hétvége folyamán

    Sokunk kamaszkorának meghatározó olvasmányélménye a musical irodalmi alapja, Daniel Keyes regénye. A könyvet 27 nyelvre fordították le, és több mint ötmillió példányban adták ki, majd Oscar-díjas film is készült belőle. A történet a szellemileg visszamaradott harminckét éves Charlie Gordon kitartásáról és szeretetéhségéről szól.


„Egy streaming során mindig fogunk hátrahagyni boldogtalanokat”

2021-02-09 11:00:00

Három beszélgetés – három nézőpont. Szabó László, a konferencia moderátora igyekezett megmutatni a közvetítés technikai, művészi és online értékesítési feltételeit és szempontjait.


Az első online beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a korlátozások eltörlése után is maradhatnak streamelt produkciók. Az eSzínház vezetője szerint „hibrid” modellre készülhetünk. Légrádi Gergely úgy vélte: bár az élő színház varázsa nem pótolható, a geológiai, anyagi és egyéb korlátok leküzdésében segíthet az online közvetítések megtartása.


Radnai Márk színművész, a SzínházTV ötletgazdája elmondta: „a világnak fel kell ismernie, hogy a színház más platformon más közönséget és érhet el, és a műfaj formai újításokat is magával hozhat.”

Somfai Péter, a Budapesti Operettszínház műszaki igazgatója arra készül, hogy a korlátozások eltörlése után nem csökken majd a színházlátogatók száma, viszont az online közvetítésekkel a közönség egy másik részét is bevonzhatják, így a kettő kiegészítheti egymást.


Lakatos Gergely, a Magyar Színháztechnikai Szövetség elnöke szerint műszaki szempontból egyáltalán nem volt felkészülve a kulturális szakma a jó minőségű online közvetítésekre. A Zeneakadémia főmérnöke hozzátette: szimfonikus zenekari koncertek bőven fellelhetően a neten kiváló minőségben, így ebből nehéz jövedelmező üzletágat építeni. Megjegyezte: a zenekaroknak mérlegelniük kell, hogy mire akarják használni a későbbiekben a felvételt, mivel egy hat- és tizenkét kamerás közvetítés ára közt akár kétszeres szorzó is lehet.

Radnai Márk elmondta: kérdés, hogy a közvetítések felvételét, lebonyolítását érdemes-e maguknak a színházaknak felvállalniuk – ami csak hosszú távon lehet nyereséges –, vagy külső, szakmailag hozzáértő stábbal dolgozniuk.


Légrádi Gergely hangsúlyozta: kisebb színházaknak vélhetően túl nagy költség egy stúdió építésébe, felszerelésébe beruházni. „A színházi közvetítéseknek az HBO Go és Netflix-tartalmakkal kell versenyezniük, ezért elengedhetetlen a hozzáadott művészi érték.” Az eSzínház két típusú gyártásban dolgozik: ők szolgáltatjuk a felvételhez szükséges technikát és humánerőforrást, vagy szolgáltatóként elérhetővé teszik a színház által már rögzített, esetleg utómunkázott felvételt.


Somfai Péter hozzátette: az Operettszínháznak egyáltalán nem voltak erre alkalmas kamerái, vágóstúdiója, videórendszere, személyzete, ám az üvegszálas hálózat rendelkezésünkre állt, mert az előadásaikon komoly vetítéssel, projektorokkal dolgoznak. Megjegyezte: a minőségi szempont miatt az on demand felvételek irányába indultak el, de terveznek élő streameket is. „Nekünk egyelőre fontosabb, hogy legyen lehetőségünk egy kicsit vágni, ha bármi probléma adódna.”

Radnai Márk szerint fontos egy művészi ízléssel felépített platform létrehozása, ahol a produkciók egymást erősítik.„Minden anyagnak meg kell találnunk aszámára legideálisabb online formát, ehhezkell egy adásrendező, aki ezt érti-érzi. Egyelőadást ezerötszázféleképpen lehet felvenni.

A lehető legjobb hatásmechanizmust felépítésére törekszünk. Számos rendezővel dolgoztam az elmúlt időszakban Zsámbéki Gábortól Bodó Viktorig, de általában rám bízták a felvételt illető kérdéseket, soha nem volt komoly vita. Volt olyan előadás, amit 360 fokban játszanak, és át kellett rendeznem egy oldalra, hiszen a felvétel szempontjából így ideális.”


Légrádi Gergely elmondta: húsz színházi társulattal dolgoztak eddig. „Ezek a színházak nem csak a saját közönségüket tudják megszólítani, hanem a többi társulat nézőit is.” Somfai Péter hozzáfűzte: kivették a színházban az első hat-hét sort, és ott kapott helyet a zenekar, amelynek tagjai – járványügyi okokból – egymástól is távol ülnek. „A közvetítéseken néha megmutatjuk a nézőteret is, hogy érezzék a színházi miliőt. Ha újra közönség előtt játszhatunk, elsősorban robotizált kamerákat fogunk használni, különben csak a nézők zavarásával tudnánk hasonló színvonalú felvételt készíteni.”

Légárdi Gergely szerint „egy streaming során mindig fogunk hátrahagyni boldogtalanokat.” Ezer emberből mindig akad három-négy százalék, aki úgy érzi: szaggat a kép, esetleg nincs szinkronban a kép és a hang. „Ez mindig a nézői oldalon jelent valamilyen hibát: nem megfelelő teljesítményű gépen nézik, nem támogatott böngészőt használnak, vagy többen használják ugyanazt a wifit, emiatt a net letöltési kapacitása váltakozni fog. Meg kell tanítanunk az embereket a helyes használatra.”

Radnai Márk hozzátette: a SzínházTV-nél is észlelik, ha valakinél komoly hiba lép fel, „ilyenkor fel szoktuk ajánlani, hogy másnap este héttől megnézhetik.”


Lakatos Gergely szerint több tíz- vagy százmilliós beruházás lehet egy videotár felépítése. „Ez klasszikus értelemben nem hoz hasznot, de ha hozzátesszük a járulékos haszonszerzést, például a színház ismertségének bővülését, már lehetséges, hogy megéri.” Légrádi Gergely úgy vélte: a 15-32 éves generáció megszólításában kulcsszerepe lehet az élményt adó, jó minőségű színházi közvetítéseknek.


A következő beszélgetésen a művészi aspektus került előtérbe. Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatója elmondta: két bemutatót tartottak az elmúlt hónapokban online, és a színészek tapasztalatai azt mutatják: könnyebb közönség nélkül játszani a már eleve online bemutatott darabokat. „Mindig élőben streamelünk este héttől.” Megjegyezte: a kamaraszínházi előadás nem különböziklényegesen a televíziós felvételek közeliszemszögétől, meghittségétől.

„A bérletesek is rácsodálkoztak előadásokra, mert egészen más így, mint a tizenötödik sorban ülve végignézni. A színházunk szűkebb, lokálpatrióta közönségnek játszik, az online térben viszont ki tudunk nyitni a produkcióinkat a távolabb élők felé is.”


Dolhai Attila, a Budapesti Operettszínház színművésze arról beszélt, hogy a közönség reakcióinak hiánya átalakította az előadásokat, és ezt még nekik is szokniuk kell. „Nincs taps egy-egy dal után, így nem érdemes végpózban maradni, néha egymást figyelmeztetjük, hogy gyerünk, tovább.”


Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház művésze szerint kérdés, hogy a streammel új közönséget nyerhetnek-e meg a színház számára. „A rövid klipeken szocializálódott fiataloknak van türelmük végignézni egy streamelőadást? Az online koncert-közvetítésünk mérsékelt sikeréből is azt szűrtem le, hogy nem ez számukra az elsődleges felület.”

Dolhai Attila hozzátette: a színészek nem voltak felkészülve a felvételek nehézségeire: „vannak leállások, hibák, megesik, hogy egy kétórás előadásból lesz egy hatórás felvétel, ami mindenkinek megterhelő. Viszont profi minőségben rögzített, utógondozott anyagunk van, amelyet később is felhasználhatunk.”


Rátóti Zoltán elmondta: „a Nemzeti Színházban is úgy kezdtük, hogy élő streameket sugároztunk, ám a műszak sokat aggódott emiatt, hogy esetleg nem úgy sikerült egy kameramozgás, ahogyan szerették volna. Ezért egyre inkább afelé tolódott a dolog, hogy felvesszük, és profin utómunkázott anyagot tárunk a közönség elé.”

Dolhai Attila megjegyezte: előfordult, hogy visszanézte saját magát egy rögzített előadásban, és bár nem tetszett, amit látott, tanulságos volt. „Szokták mondani, hogy a legjobb énektanár a diktafon. Visszahallgatod, és megrémülsz. Azért néha érdemes tükörbe nézni, tanulhatunk belőle.”


Weidinger Amelie, a Budapesti Operettszínház kommunikációs és marketing osztályvezetője a harmadik – jegyértékesítésről szóló – beszélgetésben elmondta: sikerült új célcsoportokat megszólítaniuk, vidéken és külföldön élő nézőket, ezért kiegészítésként a későbbiekben is megtartják az online közvetítéseket.


Barabás Nóra, a Szolnoki Szigligeti Színház marketingese nagyon pozitív visszajelzésekről számolt be: nézőik 74 százaléka elfogadta az online előadást a bérletekért cserébe, mindössze 26 százalékuk utasította el eszközhiány vagy más nehézség miatt.„Minden bérletest felhívtunk, ebbe amunkába a színészek is beszálltak, így anézők szívesebben fogadták az onlineelőadás lehetőségét.”

Hozzátette: a Lázár Ervin Program keretében tartott gyermek- és ifjúsági előadásokat a gyerekek az osztálytermükben ülve nézik meg általában projektorral kivetítve.


Szokolay Zsolt, az InterTicket üzletfejlesztési igazgatója arról számolt be, hogy többszáz streamelőadáson vannak túl. „Több mint száz partnerrel dolgozunk, az eddig eladott online jegyek hét százaléka külföldről származik. A számokat tekintve: az Interticket 2019-ben két és fél millió jegyet kezelt, ebből 702 ezer online jegyvásárló volt, és összesen másfél millió online tranzakció. Az adataink szerint a nézők hatvan százaléka egy előadást néz meg, öt százalékuk, azaz harminckétezer ember jár legalább kéthavi rendszerességgel színházba. A vásárlók hetvenkét százaléka egy helyre jár, mindössze nyolcezer-ötszáz ember az, aki egy évben ötnél több kulturális helyszínt látogat meg.”

Szokolay Zsolt beszélt arról is, hogy nem tudják befolyásolni, hogy egy képernyő előtt hányan ülnek, de nagy arányban fogynak a családi-, támogatói jegyek, vagyis az emberek pénzt szánnak erre.


Az Operettszínház osztályvezetője arról beszélt, hogy „az élő színház és az online között nem akarunk átjárást, a bérleteket nem váltjuk át automatikusan, hiszen más értéket képvisel a kettő. Egyelőre arra buzdítjuk a nézőinket, hogy tartsák meg a jegyeiket a nyitás utánra, de visszaváltásra is van lehetőségük.”


Farkas Attila Erik, a Magyar Teátrumi Társaság jogtanácsosa komoly lehetőséget lát a streamekben. „Az Egyesült Államokban a sport streaming – az NFL kivételével – meghaladta az élő jegyes bevételek összegét.” Hozzátette: a kontinentális és az angolszász jogban jelentős az eltérés. „Előbbinél nem lehet lemondani szerzői jogról, az angolszász filozófia viszont az, hogy a mű azért jön létre, hogy eljusson a közönséghez, a tartalomnak van ára, fizesd meg, és akkor hozzájutottál.”


Seres Gerda cikke, kultura.hu

https://kultura.hu/egy-streaming-soran-mindig-fogunk-hatrahagyni-boldogtalanokat/