Az I. Világháborút lezáró párizsi béketárgyalások és a trianoni békediktátum felülvizsgálatára az 1920 as évektől kezdve számtalan hazai és külföldi kezdeményezés történt, nemcsak a büntető szankciók súlyossága, hanem az ítélet igazságtalansága miatt is. Sárosi István drámája titkosítás alól feloldott parlamenti és diplomáciai jegyzőkönyvek, könyvtári és levéltári dokumentumok felhasználásával, objektíven és sokkoló erővel tárják fel a trianoni tragédia külföldi kulcsszereplőinek kétes szerepét, és ezzel párhuzamosan Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét is a tragikus végkifejlet alakulásában.

a Vallai Alapítvány és a Független Színművészetért Alapítvány előadásaHárom zenész egy próbateremben. Férfi-nő, nő-nő, nő-férfi kapcsolat bonyolódik, keserű, mulatságos tálalásban. Egy vonóstrióban zajló magánéleti pár-körhinta.
Az előadás különlegessége, hogy két valódi zenész debütál színészként (Rohmann Ditta, Gazda Bence) és egy valódi színész (Tallián Mariann) bizonyítja, hogy profi zenész is.
A fiatal szerző darabját a Békéscsabai Színház Drámaíró versenyén díjazták, Gryllus Samu zeneszerző részben klasszikus, részben a cselekményhez írt vadonatúj zenékkel „festi alá” a művet.
A Dőry Virág díszlet- és jelmeztervező kifinomult ízlésű látványvilága és Kőváry Katalin, a kamara-darabok szakavatott rendezője gondoskodik arról, hogy izgalmas – a közönség számára kivételes élményt adó – produkció jöjjön létre.

a Vallai Alapítvány és a Független Színművészetért Alapítvány előadásaHárom zenész egy próbateremben. Férfi-nő, nő-nő, nő-férfi kapcsolat bonyolódik, keserű, mulatságos tálalásban. Egy vonóstrióban zajló magánéleti pár-körhinta.
Az előadás különlegessége, hogy két valódi zenész debütál színészként (Rohmann Ditta, Gazda Bence) és egy valódi színész (Tallián Mariann) bizonyítja, hogy profi zenész is.
A fiatal szerző darabját a Békéscsabai Színház Drámaíró versenyén díjazták, Gryllus Samu zeneszerző részben klasszikus, részben a cselekményhez írt vadonatúj zenékkel „festi alá” a művet.
A Dőry Virág díszlet- és jelmeztervező kifinomult ízlésű látványvilága és Kőváry Katalin, a kamara-darabok szakavatott rendezője gondoskodik arról, hogy izgalmas – a közönség számára kivételes élményt adó – produkció jöjjön létre.

Két pár, egy trip, három epizód. Barátság, függés, féltékenység, bizalom, halogatás, gyermekvállalás, kétely, őszinteség és színlelés, mámor, fájdalom és hittelenség. Repülés a pokolba. Túl tudunk-e lépni az egónkon? A szerelem törékenynek mutatkozik.

A trójai nők az esztelen háborút követő keserű béke krónikája: női szemmel. A legyőzött trójai ház lányai, asszonyai a kegyetlen megtorlás tehetetlen prédái. Megcsúfoltan, reményvesztetten várják a rájuk kiszabott csapást, kinek a számkivetettség, kinek a halál jut. Négy karakter (a honanya, a feleség, a szűz és a kurva) sajátos szemszögéből megvilágítva láttatja a háborút; érzelmi és racionális értelmezési síkokat ütköztetve, tiszta képet kapunk arról, aminek nem kellett volna megtörténnie, mégis elkerülhetetlennek bizonyult, mert az Istenek, fennkölt unalmukban, kockát vetettek, és így vagy úgy, de Trójának vesznie kellett.

Az előadás tulajdonképpen egy installáció: egy iszonyú méretű konfliktus koncentrált megjelenítése pár négyzetméteren úgy, hogy annak valódi térfogata asszociatív módon, a néző fantáziája által tágul. A végzet előszobájában vagyunk, hős(nő)ink mögött a leégett Trója, előttük megannyi változata a kilátástalanságnak. Ahogy Euripidész drámájának, Sartre és Illyés Gyula átdolgozásai által egyre inkább fellazul az idő egysége, Szabó K. István rendező átiratában teljesen feloldódik, és a történelem nagy olvasztótégelyéből kísértő hangok, képek által utal valami örök tűzre, megannyi füstölgő romra, mert a hiúság Helénája újabb, pusztításban gyönyörködtető hadjáratokra sarkall, s nincs az a férfi aki, ellenállna a csábításnak.

S a halál csendjében „ Hangot csak a trójai nők adnak”.

Szereplők:

HEKABE: VARGA Mária m.v.
ANDROMACHE: HUSZÁRIK Kata
HELÉNA: SZILÁGYI Ágota
KASSZANDRA: TANKÓ Erika
TALTHYBIOSZ, MENELAOSZ: BÖDŐK Zsigmond
Zene: Ovidiu ILOC
Jelmez: Florina Bellinda VASILATOS
Játéktér: SZABÓ K. István
Rendező: SZABÓ K. István

Bemutató: 2019. március 17., Maladype Bázis

Ez nem lesz művészet. Hogy is lehetne az! Engem nem édesanya szült.
Kaján lesz, zsigeri és gusztustalan!! Semmitmondó és harsány… Amilyen én vagyok. :)
De körbefonlak, és az ölelésemből nem szabadulsz. És nem vágysz majd semmi másra, mint hogy engem nézz, engem simogass. Mert velem hatalmas vagy, és bármire képes. És mindent megteszek, amit kérsz.

A Recirquel Újcirkusz Társulat előadása.

– Mindig kisajátítottam József Attila verseit, úgy éreztem, sorai rólam szólnak. Ez az előadás nagyobb alázattal készült, a Költőt szeretné bemutatni – nyilatkozta 2005 táján Hobo, amikor Vidnyánszky Attila rendezésében elkészült a Tudod, hogy nincs bocsánat című előadóest. József Attila Hobo számára olyan fontos költők sorába tartozik, mint Pilinszky János, Villon, Faludy, Viszockij, Ginsberg. Hobót régóta foglalkoztatja József Attila költészete – már első koncertjein is előadta a költő megzenésített verseit. – József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszáz alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait. Az Új Színházban tartott bemutató óta ezt az utat bejárva jutott el az előadás többek között a debreceni Csokonai Színház, a Budapesti Kamaraszínház után a Nemzetibe.

Talán még sosem látott ennyi embert a party-arcok, alterek és rockerek, tovább megyek: slammerek körében kedvelt romkocsma, ahol Ottó és Bánk – nem is beszélve a nagy ígéret Zeuszról – vívja poétai csatáját. A tét nem kicsi: kivívni a városka gazdag, sznob köreinek elismerését. Fiatalok, lázadók, irodalmárok vívják csatájukat, kérdés, melyik tábor kerül ki győztesen az örökségért vívott csatában…

8 oktávnyi szerelem - Az AAK Stúdió előadásaEgy Zselyke nevű nő tükörbe néz, és visszaemlékezik korábbi szerelmeire. A párkapcsolatok 8 jelenetben jelennek meg a nézők előtt, két színész és egy zongorista tolmácsolásában.

Régóta tudjuk, hogy túl az Óperencián történnek az igazi csodák. Túl az Óperencián lakik a királylány, a szegénylegény, talán még Micimackó is… A mesékben túl az Óperencián minden varázslatos és csodás, mindenki boldog és mindenki elnyeri méltó jutalmát.
A valóságban azonban túl az Óperencián az elfelejtett mesehősök tengetik mindennapjaikat, olyan könyvek között, melyeknek egykor ők voltak a főszereplői. Beszélgetnek, ebédelnek, szerelembe esnek, házasodni készülnek, egyszóval hétköznapi életet élnek egy nem hétköznapi helyen. És ünnepelnek, ha új lakók érkeznek. Ezúttal azonban az új lakók aggasztó és nem hétköznapi helyzetbe keverik régi hőseinket, akiknek hétköznapi gondjaik hirtelen háttérbe szorulnak, és meg kell küzdeniük legnagyobb ellenfelükkel: a feledéssel.
A kecskeméti színház operamese-sorozatának legújabb állomása Mozart zenei világába kalauzolja a kicsiket, és azokat a játékos kedvű nagyokat, akik nem akarják elfelejteni, milyen volt gyereknek lenni! 

1976 nyarán készült el a kisregény. Ivo Krobot nem csupán az előadás rendezője, de ő alkalmazta színpadra is a szöveget. Ez az adaptáció a nyíregyházi színház számára készült, alapvetően a különös figura, Hanta, magánya körül forog, amelyet eleven, tarka jelenetek fognak közbe. A darab tekinthető egy intim, lírai montázsnak, amely megőrzi a kisregény monológjellegét.