Kati az anya özvegyen marad három fiával. Szülei segítenek nevelni a fiúkat, Péter a nagy kamasz, Ádám a középső, és Andris a kicsi. A fiúk a ház padlásán rendezik be a főhadiszállásukat, a hol komoly rongylabda csatákat vívnak egymással.
Édesanyjuk egy pár napra elutazik, hogy ki pihenje az élet nehézségeit. A fiúk a nagyszülők felügyeletére maradnak.
Éppen a padláson csatáznak, amikor megjelenik egy lány, aki kijelenti, hogy ő ezután itt fog lakni, mert megszökött a nevelőanyjától.
A fiúk, akik köztudottan nő gyűlölők, nem akarják megengedni, hogy Cili beköltözzön, de megsajnálják az árva kislányt, és elhatározzák, hogy Ők lesznek a pótapjai, csak a nagyi meg ne tudja, mert akkor lesz, ám a hadd el hadd!? 
Ekkor kezdődnek a mulatságosabbnál mulatságosabb szituációk és bonyodalmak, hogy hogyan titkolják el a kislány létezését addig, amíg anyjuk haza nem érkezik.
Az előadás egyszerre szól, a felnőttek és gyerekek, a fiúk és lányok örök konfliktusairól, a nyitottságra nevelésről, az egymás feltételek nélküli elfogadásáról, és a családról, ahol a szeretet a legnagyobb összetartó erő.

„Halhatatlanok vagyunk, micsoda boldogság!”Tündér Lala, a valaha volt legcsintalanabb tündér, Tündérország királynőjének, Írisznek a kisfia. Az édesanyjától lopott szárnnyal Lala meglátogatja az emberek veszedelmes, de gyönyörű világát, új élményeket és új barátokat szerez. Azonban kis híján nagy bajba sodorja Tündérországot, kiszolgáltatva a gonosz varázsló, Aterpater intrikáinak.Szabó Magda örökbecsű regényét számos nagysikerű mesejáték alkotója, Halasi Dániel viszi színpadra.

Tündér Lala, Tündérország királynőjének, Írisznek a kisfia, a valaha volt legcsintalanabb tündér nem igazán hisz a halhatatlanság örömében. A biztonságos tündérlét mellett és helyett kalandokra, kockázatra, valódi ízekre és illatokra, veszélyekre, és másfajta, a halandóság kínálta varázslatra vágyik; emberi életet élne. Az édesanyjától lopott szárnnyal Lala tehát meglátogatja az emberek veszedelmes, de gyönyörű világát…

Egyszer volt, Holnemvolt... így kezdődik minden történet. Volt egyszer egy gyönyörű ország. Kertjeiben csodálatos virágok pompáztak, vizei kristálytisztán tündököltek, népe boldogan, békében élt egymással és a természettel. Mígnem egy napon gonosz mesterkedő kaparintotta meg a király a szívét, s ármánnyal elérte, hogy ne lásson kristálytisztán. S ahogy a király lelke és elméje beszennyeződött, a folyók és tavak is opálos-piszkossá váltak, lehetetlenné téve az életet. A tartományban eluralkodott a hiszékenység, és kapzsiság, elhomályosítva a józan ész, és a szeretet mindent látó bölcsességét... S a király nem vette észre, hogy vakságával és érzéketlenségével, hamarosan végveszélybe sodor mindent...Csakis egyvalaki mentheti meg a birodalmat: Tündér Míra, a száműzött királykisasszony. Végy egy kis ármányt, butaságot, szerelmet, hűséget, keverj bele hősiességet, csipetnyi furfanggal... ez egy klasszikus mese biztos receptje. Mitől lesz ez a hagyományos történet mégis mai? Attól, hogy egy igazán aktuális téma „kanalát" használjuk a tálaláshoz. A természet lelketlen kihasználása, a Föld javainak önös érdekek alá rendelése, a környezet pusztítása nem csak időszerű, hanem ugyancsak égető probléma napjainkban. Mert ez nem mese, ez valóság...Az időtlen emberi butaság időszerű kérdéseire keresünk választ ezzel a történettel. Hiszen nem csak egy sárkány, vagy egy gonosz boszorkány veszélyeztetheti a Földünket, hanem mi magunk is... Persze csak akkor, ha nem gondoljuk át tetteink következményeit... és nem teszünk azért, hogy jobb legyen ez a világ... Nem kell hatalmas dologra gondolni, elég egy apróság... egy gyereknyi is! Legyünk mi is Tündér Mírák!

Hedry Mária író, költő harmadik színpadi művének egyik fontos üzenete az, hogy óvjuk, vigyázzuk, becsüljük meg a természeti értékeinket, különösen a tiszta vizet. Az írónő elmondta: igazi népmesei hősök segítségével elevenedik meg Tündér Míra története, a jó és a rossz harca. – Tündér Míra klasszikus mesejáték, Holnemvolt ország királyával, Tündér Rózsa királynéval, udvari bolonddal, gonosz varázslóval, halászlegénnyel, kígyóval, varanggyal. Érzékelhetjük ebben a történetben, az ember hogyan fosztja ki anyagi haszonért a természetet. Látjuk, hogy az önzés, kapzsiság, miként fenyegeti az élővilágot. Ám, mint a mesékben, van megoldás és jóra fordul az igazak sorsa. A történet tanulsága szerint mindez a valóságban is lehetséges, ha időben felhívjuk a gyermekek figyelmét a környezetünk megóvásának, illetve a feltétel nélküli hűség, az önfeláldozás, a bátorság és a valódi értékrend fontosságára – így ajánlja az író az előadást.

A Tündéri című román kortárs dráma alapszituációja két férfi evilág és túlvilág közti egyensúlyozása, a bezártság, egymásra utaltság, kiúttalanság útvesztőjében, amely egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja, a nyitott szemmel álmodást, mint a valóság egyik túlélési esélyét. Ahol ők vannak, ott nincs senki más. Így tudják ők. Egyikük mégis talál egy… nőt. Ráadásul nem akármilyen nőt, mert ez a nő… Egyszerűen nem kerülhetett oda.
Minimál-szürreál musical, élő zenével, utazás valahonnan, a valóságon túlról...

Aradi Kamaraszínház - Békéscsabai Jókai Színház - MASZK Egyesület koprodukciójaA Tündéri című román kortárs dráma alapszituációja két férfi evilág és túlvilág közti egyensúlyozása a bezártság, egymásra utaltság, kiúttalanság útvesztőjében, amely egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja, a nyitott szemmel álmodást, mint a valóság egyik túlélési esélyét. Ahol ők vannak, ott nincs senki más. Így tudják ők. Egyikük mégis talál egy... nőt. Ráadásul nem akármilyen nőt, mert ez a nő... Egyszerűen nem kerülhetett oda.
Minimál-szürreál musical élő zenével, utazás valahonnan, a valóságon túlról...

 Boriska, apjuk halála után három lánytestvére, a tündérlaki lányok és édesanyjuk eltartója lesz. A lány egy gazdag báró kitartottjaként mindent megtesz családjának boldogulásáért, akik ezt gondolkodás nélkül elvárják és elfogadják tőle. Egy napon azonban Boriska szerelmes lesz. Döntenie kell, mi a fontosabb számára, a saját vagy szeretteinek boldogsága. Eközben a legkisebb lány, Sári furcsa megoldást eszel ki. Ám mi történik, ha a testvérek az évek múlásával egyre telhetetlenebbek és pimaszabbak lesznek? Mi történik, ha a báróval folytatott viszonyból egyszer csak elillan a tűz? Mi történik, ha az önfeláldozó Boriska életében megjelenik az igaz szerelem, az újrakezdés lehetősége? Dönthet-e úgy, hogy neki is jár a boldogság? Mennyire erős a kísértés a jóra, ha a jóság jutalma a hálátlanság, a lemondás és a megvetés? És mi történik, ha a báró hirtelen a legkisebb lányra vet szemet? A Tündérlaki lányok sikere szinte páratlan a magyar színháztörténetben. Az 1914-es vígszínházi bemutatót két év múlva bécsi, rá egy évre pedig berlini előadások követték.  Heltai Jenő majd százéves, keserédes darabja kacagtatva szembesít máig érvényes erkölcsi dilemmákkal. Szelíd iróniával megrajzolt karakterei önzésük, gyarlóságaik ellenére is szerethetők: éppen esendőségük teszi őket oly ismerősen emberivé… 

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ismét a mesék birodalmában kalandozik, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel sok-sok tánc és zene kíséretében. Jánoskával kezdődik a jó Tündér meséje, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni… Segítségükkel találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.

A Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoport évadzáró gálaműsora