Makra Vince egy jobb élet reményében felköltözik Budapestre. Egy angyalföldi bérházban bérel szobát, ahol megismerkedik Gabival, a gyermekét egyedül nevelő dobozgyári munkáslánnyal. A fiatalok hamar egymásba szeretnek, csakhogy az élet gonosz tréfát űz velük: felbukkan Gabi férje, a börtönviselt Feri, és arra kéri a lányt, hogy menjen vissza hozzá. Gabi nehéz helyzetbe kerül. Választania kell az új, megbízható szerelem és gyermeke apja között. Az előadás nemcsak egy tragikus szerelem állomásait követi nyomon, hanem a ’60-as évek meghatározott sajátosságait és körülményeit is. Balázs Fecó dalai egyszerre érzékeltetik a balladisztikus hangvételt és a reményt egy jobb életre. Keserédes történet kitartásról, hűségről és szerelemről.

„Ha a Kalotaszeg földjét hosszában átszelő robogó vonat ablakából ítéljük meg ezt a földet, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy annak túlnyomó része egyhangú, kietlen, sőt szomorú föld. [...] Talán sehol másutt, mint éppen a [...] kalotaszegi tájban, nem hatna olyan nagyszerűen a színpompás kalotaszegi népviselet [...]. A tipikus kalotaszegi tájék a maga egészében ma is komoly élménye minden egészséges szemű és lelkű, a szépet szerető és a szépet megértő embernek.” (Kós Károly)

mesejáték Benedek Elek meséje nyomán A tréfás történet eleven, emberi hangon mesél arról a nehéz de szükséges emberi állapotról, mely a társadalomba való beilleszkedést, a minden körülmények között való helytállást jelenti.
A mese főhőse Gyurika, a legkisebb fiú, a mese elején kicsi és gyenge, apja alkalmatlannak tartja a szolgálatra. Gyurika természetes vágya, hogy az emberek befogadják, szeressék és megbecsüljék, célja eléréséhez azonban számtalan próbát kell kiállnia. Ez az út vezet családja megmentéséhez, a királylány szívének és a fele királyságnak elnyeréséhez. Az előadásba beépülő mondókák, rigmusok, névcsúfolók, gyerekjátékok, szokások egy olyan mesevilágot varázsolnak, amelyben a gyerekek saját magukra ismerhetnek, otthonukra lelnek. Hiszen az örök boldogság megtalálása csak félelmeink legyőzésével lehetséges – emelik ki az alkotók.

Az önálló estemet Szabó T. Anna csodálatos verseiből és egyik meséjéből állítottam össze. Néhány költemény megzenésítésére Kovács Adriánt kértem fel, aki személyes hangvételű dalokat írt a nekem. A szerkesztés és rendezés is az én munkám, ami a színésznői feladatok mellett nem volt egyszerű, de így teljesen a magaménak mondhatom a produkciót, melyet Adrián élő zongoraszóval kísér. Ez volt diplomamunkám a Színművészeti Egyetem első drámainstruktor-színjátékos osztályában, melyet 2 éve játszom itt-ott, nagy szeretettel – és sikerrel.

A házasság maga a csoda. Csoda, hogy működik?! De a házasságot néha fel kell frissíteni, nehogy kihűljön. Csináljuk hármasban? Vagy még többen? Négyesben? De hogyan? Erről szól ez a vidám, pikáns zenés játék. Michael Stewart  pikáns komédiájáról Magyar Attila így fogalmaz: házaspár hőseink kényelmesen ringatóznak a házasélet hullámain, ám ez kevés nekik. Haladni akarnak a korral, valami izgalmat akarnak csempészni az életükbe. A két férj kitalálja, hogy párt cserélnek, mert ez a trendi. Izgalom lesz is bőven. Ám az ötlet nem válik be..

Egy rendkívüli monológ, amelyet a kommunizmus mondat ki. Róbert Romániában, a Ceauşescu-érában nőtt fel. Most megpróbálja elmesélni életét, melyen keresztül számunkra is felidézhetővé (és talán feldolgozhatóvá) válik az a politikai félmúlt, amelytől folyamatosan szabadulni próbálunk. Róbert történetei fájdalmasan ismerősek lehetnek. Persze tanulságok nincsenek... Csak a példa kedvéért... A magunk szórakozására...

Marivaux Állhatatlan szeretők című komédiája Visky Andrej átiratában és rendezésében a Szeretők címet kapta, a pálforduláson átesett vidéki szerelmespár állhatatlanságát ugyanis éppúgy eredményezheti jellemgyengeségük, mint manipulatív és látszatkörnyezetük káros hatásai. Arlequin és Silvia a tiszta ideálokat, a földhözragadt de önazonos és boldog szerelmet, az önmagával harmóniában lévő embert képviselik. A Herceg azonban szerelmes lesz Silviába és bármi áron szeretné megszerezni őt, ezért elválasztja őket egymástól.A Szeretők egy kortárs példázat, amely a tiszta ideálok elmúlásáról, relativizálódásáról, feloldódásáról szól. Arlequin és Silvia átalakulásának történetét követheti majd a néző, azt, ahogy elveszítik, kompromittálják tiszta énjüket. A tér a társadalmi performansz porondja, ahol mindenkinek sikeresnek kell lenni (akár a színpadon), el kell adnia magát.Történik mindez a barokk színpompás csillogása és túlzásai inspirálta látványvilágban és zenében, amely egyaránt idézi és dekonstruálja a XVIII. századi francia udvar viselkedését és mutatja egy komikus, de valahol mélyen szenvedő és kiüresedett világ torzalakját, amely sok pontban mutat kísérteties hasonlóságot a jelenünkkel.

Egy elhagyott meny és egy – a feleségét megcsaló, de soha el nem hagyó - após felkavaró története a darab, amely briliáns és életszerű dialógusok, viták, kitárulkozások, emlékek, párhuzamos történetek füzére.
„Mindig is voltak férfiak, akik csalják a feleségüket. Mennyire banális az egész történet. Hogy ez mindig így van. Hogy az vezeti őket, ami a gatyájukban van. Végül is csak szemet kell hunyni és magától elmúlik az egész. Tudomásul kell venni és kész. Kész, megvan. Túl vagyunk rajta... igaz? Ezt gondolja. Mindnyájan ezt gondoljuk.” – mondja dühösen, kétségbeesetten, vádlón a történet hősnője. Ilyen egyszerű lenne? Ez lenne a megfejtése magánéletünk oly gyakori válságainak?

Az előadás az ©Edition Le Dilettante 2002. Anna Gavalda engedélyével, az SACD és a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.