33 év dalaiból összeállított válogatás A GHYMES dalaira a már jól ismert, sajátos stílus a jellemző, melynek meghatározója Szarka Tamás zenéje és irodalmi értékű szövegvilága. Ezt egészíti ki Szarka Gyula népzenei alapú szerzői zenéje. A Ghymes zene hat az értelemre, az érzelmekre és az érzékekre. A zene mélyről jön és erőt ad. A zenekar vallja, hogy az abban a pillanatban megszólaló ÉLŐ muzsika energiája, varázsa a feltétele és záloga sikereinek.

A zenekar tagjai:
Szarka Gyula - ének, bőgő, gitár, tökcitera, fretless bass, lant, szájbőgő, kórus
Szarka Tamás - ének, hegedű, koboz, gitár, bőgő, fretless bass, ütősök, nagydob, tökcitera, szájbőgő, kórus
Kún Csaba - szintetizátor, kórus
Jelasity Péter - szaxofonok, fuvola, furulya, kórus
Jász András - altszaxofon, kórus
Lau János - ütősök, dobok
Horváth János - szintetizátor, nagydob, kórus
Varjú Attila - ütősök, dobok

A zenekar 2009-ben alakult. A név kiválasztása tükrözi a zenekar irányvonalát, utalva ezzel a bohém, művész életmódra és a magyar hagyományokra.A zenekar tagjai:Szűcs Levente-ének, akusztikus gitár Palágyi Máté – hegedű, vokálMuhari Krisztián – trombitaMihályfi Máté – szólógitár, vokálFehér Gábor – bőgő, vokál Fellegi Kristóf - dobA Bohemian Betyars nyerte 2016-ban a Nagy-Szín-Pad! tehetségmutató versenyt.Koncertjeiken a fergeteges hangulat garantált!

Dokumentarista Koncertszínház Cserháti Zsuzsa emlékére Az Esztergomi Várszínház és A Váci Dunakanyar Színház közös bemutatójaKözreműködik:Horányi Juli és zenekara, színészekCserháti Zsuzsa korának meghatározó énekesnője volt, mindenki elismerte, mégsem tartozhatott a kor legtámogatottabb művészei közé. Az őt megillető helyre csak a tizenöt éves számkivetettség után kerülhetett, az 1996-os nagy visszatérésekor. Történetét a dokumentarista színház és a koncert eszközeinek ötvözésével mutatja be Horányi Juli és zenekara, tehetséges, fiatal színészek Märcz Fruzsina és Ágoston Péter közreműködésével. A sikerek és slágerek mögött meghúzódó valóságba invitáljuk a nézőket. Az est különlegessége, hogy a produkció azon a helyszínen kerül bemutatásra, ahol Cserháti Zsuzsa utolsó alkalommal lépett színpadra...

Jazz a Kos jegyébenHázigazda a Borbély Műhely: Borbély Mihály - fúvós hangszerek, Horváth Balázs - bőgő, Baló István - dob, vendég: Grencsó István - szaxofon.

Az együttes négy tagja szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint bármely más vonósnégyes a világon: mind a négyen testvérek. Lóránt, Szabolcs és Zoltán a Bécsi Zeneművészeti Akadémián szerzett diplomát. Tamás későbbi csatlakozása után két évig kamarazenét tanultak Thomas Kakuska professzornál, az Alban Berg Quartett egyik tagjánál, valamint a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanító Devich Sándor professzornál, aki huszonöt évig a Bartók Vonósnégyes tagja volt.A Bozsodi Vonósnégyes először 1995-ben hívta fel magára a közönség figyelmét: Ausztriában, a három főváros Prága – Bécs – Budapest zeneakadémiáinak szervezésében megtartott kamarazene versenyen a közönség I. díját nyerték el.A testvér kvartett rendszeres meghívott résztvevője volt számos hollandiai és ausztriai mesterkurzusnak, ahol világhírű művészek: Norbert Brainin, Siegmund Nissel (Amadeus Quartet) , Raphael Hyllier (Juillard Quartet) , Komlós Péter (Bartók Vonósnégyes) , Thomas Kakuska (Alban Berg Quartett) és Milan Skampa (Smetana Quartett) formálták és növelték az együttes művészi teljesítményét.Sikeres hangversenyeken és több neves fesztiválon vettek részt Európa számos országában, így többek között felléptek Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Szlovéniában, Olaszországban, Izraelben és Románián belül Erdélyben.Első CD lemezük 1999-ben jelent meg, amelyen Mozart és Csajkovszkij vonósnégyeseit örökítették meg. Második CD lemezük közösen Horváth László Liszt díjas klarinétművésszel jött létre 2005 ben, amelyen Mozart és Brahms klarinétötösei hallhatóak. Harmadik CD lemezük 2011-ben, Gurán Endrével a Tonhalle Zürich volt szólóbrácsásával közösen jelent meg, amelyen egy Mozart brácsakvintett és Brahms vonósnégyes hangzik el. A négy testvér további “élő” koncerteken lépett fel az MR3 Bartók Rádióban 2003-ban és 2004-ben.Kamaramuzsikusként partnerük volt Metz István gordonkaművész, aki az Orlando Kwartet alapító tagja, Körmendi Klára, Liszt és Bartók-Pásztory díjas zongoraművész, Gurán Endre, a Tonhalle Zürich volt szólóbrácsása, vagy Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész és karmester.

A 60-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt félévszázad történelmének minden jelentős fordulata.

A 2007-ben eredetileg egyetlen lemezre megalakult Budapest Bár mára Magyarország egyik legnépszerűbb koncertzenekara, fesztiválok és nagyszínpadok rendszeres fellépője lett. A zenekar védjegyévé vált egyedi stílus gyökerei a 1920-30-as évekbeli budapesti kávéházak világáig nyúlnak vissza. A régi kuplék, filmdalok és slágerek után tovább haladtak korban, és tovább feszegetik a cigányzenekari hangzás határait. Hatalmas repertoárjuk mára már nagyon eklektikus – magyar és külföldi dalok mindenféle műfaját feldolgozták „budapestbárossá”. Az ismert és kedvelt dalokat cigányzenei alapokon, jazz, pop, rock, klezmer és számos zenei műfaji elemmel ötvözve értelmezik újra, megteremtve ezzel egy új zenei irányzat, a gypsy lounge alapjait. A zenekarnak köszönhetően rég elfeledett dallamok váltak újra a köztudat és a fiatalok kultúrájának részévé. Az együttes megalakulása óta többgenerációs kedvenccé vált – számos régi dalt leporoltak, elfeledetteket élesztettek újra, vagy nagyon közismerteket öltöztettek új köntösbe.

- pont ott, pont akkor és pont az: pont 10 évvel később - Azt mondják, az élet bizonyos pillanatait nem lehet még egyszer átélni. Ebben van igazság. Karácsony közeledtével még fájóbb ez, sokszor már nem lehet ugyanott, ugyanazokkal ünnepelni, ahol, s akikkel régen boldogok voltunk.

December 19-én azonban adódik egy ilyen különleges alkalom: a Katona József Színházban újrajátsszák a Budapest Bár tíz évvel ezelőtti, első koncertjét, napra pontosan azonos időpontban. A rendhagyó műsorral a tíz évvel ezelőtti estét teljes mértékben rekonstruálják, azonos díszletben, a legelső fellépés énekeseivel hallhatjuk az első nyilvános színrelépés műsorszámait.
Van rá esély, hogy a nézőtéren sokan lesznek olyanok, akik 2007. december 19-én éppen jelen voltak a Budapest Bár zenekar bemutatkozásakor, és 19-én ismét találkozhatnak a zenekarral és a kezdő csapat énekeseivel. Németh Juci, Szalóki Ági, Rutkai Bori, Frenk, Keleti András, Szűcs Krisztián, Kollár-Klemencz László, Kiss Tibor és Lovasi András a Budapest Bár első lemezének dalait éneklik, akárcsak az első koncerten. Így felhangzanak olyan régen játszott kedvencek is, mint a Halálos tavasz vagy Az egyiknek sikerül.

A Farkas Róbert vezette, öttagú Budapest Bár zenekar olyan zenei élményt kíván nyújtani, amely azokban is nosztalgikus élményeket ébreszt, akik nem pont azon a tíz évvel ezelőtti napon, hanem csak később csatlakoztak az együtteshez. "December 19-én újra átéljük az indulás pillanatait. Ugyanúgy, ugyanazt, ha nem is ugyanazokkal, de mindenképpen azzal a közönséggel, amely elvezetett minket eddig a pontig. Értük éljük újra, és értük újulunk meg" - fogalmazott a zenekarvezető.

Az együttes fennállásának jubileumi, 10. évében 10 különleges koncerttel ünnepel. Ennek a sorozatnak a része ez a különleges születésnapi koncert is.

A Budapest Klezmer Band 1990 óta szórakoztatja közönségét lendületes és humorral átszőtt színpadi fellépéseivel. Virtuóz módon ötvözi a Kárpát-medence különféle zenei irányzatait. A zenekar tagjai hangszereik igazi mesterei, akik a műfaji határokon átívelően újrafogalmazzák a klezmer zenét.Kinek ajánljuk a klezmert? Mindenkinek, aki vidámságra, lenyűgöző dallamvilágra, és érzelemgazdag zenei motívumokra vágyik. A zenekar által képviselt sokrétű, jellegzetesen Kárpát-medencei hangulatú klezmer igényes zenei világa hatalmas siker az európai és tengerentúli közönségnél egyaránt. A sajátos zenei kompozíciókban a hagyományos jiddis motívumok kiegészülnek cigányzenéből átvett és népzenei elemekkel, amit egy csepp modernitással fűszereznek.A Budapest Klezmer Band megalakulása óta folyamatosan koncertezik Magyarországon és rendszeresen visszatérő vendége a külföldi zenei fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Európát többször is körbejárták, a tengerentúli országokban és Izraelben is élvezettel hallgatják humorral fűszerezett zenéjüket.Bármely közönséget elszórakoztatnak földrajzi és műfaji határok nélkül: színházi előadások, könnyűzenei fesztiválok vagy komolyzenei koncertek kedvelőit egyaránt ámulatba ejtik.Egyik legkülönlegesebb produkciójuk, a klezmer és a klasszikus zenét ötvöző „Klezmer Szvit” neves hazai és külföldi kamarazenekarok részvételével is megszólal nemzetközi turnékon.A Budapest Klezmer Band 2000 óta 10 különböző rangos állami és szakmai elismerést és díjat kapott. A „magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítésért” Kossuth díjjal – a legrangosabb állami kulturális díjjal – is kitüntetett Jávori Ferenc és zenekara az eltelt 25 év alatt jelentős ismertségre és lelkes rajongótáborra tett szert.2015-ben elnyerték 

„A Budapesti Vonósok a kamarazenekarok Rolls-Royce-a.”- így említi a zenekart a Los Angeles Times. Az együttes folyamatosan törekszik új ötletekkel és koncepcióval a közönség és a generációk széles körét megnyerni, valamint fiatal, tehetséges előadókat és zeneszerzőket felkarolni.
A kamarazenekar elismert résztvevője a magyar és a nemzetközi zenei életnek. Művészeti vezetője Botvay Károly csellóművész, koncertmestere 2012 óta Pilz János.”

Marilli Mastrantoni/ Entropia Ensemble útjára indítja a Camp Europe nemzetközi programot. A program célja, hogy a menekült illetve kivándorlási krízist egy olyan perspektívából vizsgálja, ami általában kiszorul a társadalmi párbeszédből. Kísérletet tesz a koncentrációs táborok történelemben betöltött szerepének a vizsgálatára és kapcsolódási pontok keresésére a mai bio-politikai napirenddel.A 20. századi Európa történelme során végbemenő menekülthullámok és kitelepítések összehasonlító elemzése is fontos részét képezi a projektnek, ahogy azon hatalmi struktúrák megismerése is, amelyek megkísérlik elkülöníteni a politikai entitásokat (állampolgárok) a „pusztán létezőktől” („puszta lét”), s az állandó gyanakvás és megfigyelés, hogyan válik a társadalom mindennapjainak részévé.
Fontos megvizsgálni a „kivételes állapot” fogalmát, amelyben a táborok létesítése a kézenfekvő és természetes.
Meg kell kísérelni a kollektív emlékezést, a figyelem fókuszát a részvét passziv magatartásából a csüggedt/nyomorgó/ kimerülten mozgó emberek felé kell irányítani, mert ez politikai és morális felelősség is egyben, észben kell tartani, hogy társadalmunkra milyen hatást gyakorolhat, milyen következményei lehetnek annak, ha a ’kivételes állapot’ törvényessé és hétköznapivá lesz.
A Performing Arts művészei és intézményei, úgy mint teoretikusok, aktivisták, és gondolkodók, Európa számos pontjáról vesznek részt ebben a feltáró folyamatban.A projekt előkészületei során ellátogatunk táborokba és befogadó központokba, illetve interjúk készülnek ’referencia csoportokkal’ is. Mindez kiegészül történelmi anyagok és archívumok széleskörű és alapos kutatásával. Így lehet behelyezni a személyes narratívákat egy nagy és kiterjedt keretbe, ami nem más mint a hivatalos közös „collective” történelem.
Berlin, Budapest, Izmir és Athén ad otthont a Projekt fejlesztésére, s a közös együttműködés e városok művészeivel és intézményeivel, vezet oda, hogy 2018 májusában megszülessen egy homoním, interdiszciplináris, transznacionális performansz Athénban.