Hírek

  • Zene, Népmese, Filmklub és Tematikus nap a Hagyományok Házában

    A Hagyományok Háza márciusi programjában többek között szerepel Folklór Filmklub, a "tematikus napok" rendezvénysorozat következő alkalma, mely során Somogy népi kultúráját mutatják be, illetve Fábián Éva népi ének tanár, énekes és mesemondó előadóművész tanítványaival közös koncertje is. A mesekedvelők számára érkeznek a kackiás Garabonciások és nem maradhat el a mesemondó baráti kör felnőtteknek est sem, a Meseszó Egyesület együttműködésével.  


    Képzések, Workshopok, Nyitott Műhely a Hagyományok Házában márciusban

    Március folyamán több képzéssel, workshoppal és nyitott műhellyel is várják az érdeklődőket a Hagyományok Házában, főként kézműves és zenei témákban. Már kifejezetten Húsvétra tudunk hangolódni a tojáskosár fonó programmal, mely keretében március 6-án egész nap magunk készíthetünk ünnepi vesszőkosarat és viasszal írókázott tojásokat.


    Hagyományok Háza márciusi programok - TÁNC

    A Hagyományok Házában március folyamán ismét számos tánc témájú programot rendeznek, táncház és több izgalmas előadás keretében.  Az események között kicsik és nagyok, gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálják jól ismert vagy leendő kedvenceiket.


A díszlettervező álmodik, a szcenikus megvalósítja

2020-01-02 09:30:00

1976-ban betért a színházba megkérdezni, nem akad-e valami munka. Akadt, így Szalai József díszítősegédből az évek során színpadmester majd szcenikai igazgató lett a kaposvári Csiky Gergely Színházban. A héten a háttérszakmák kiváló képviselőinek alapított Magyar Teátrum Díjat vette át, ennek apropóján beszélgettünk.


Mit csinál egy színház szcenikai igazgatója?

A munkakör annyiban több mint egy műszaki vezető feladatköre, hogy a díszletelemek kivitelezésének megtervezésében is részt vállalok. Milyen anyagokból készüljenek a díszletek, miként épüljenek egymásra az elemek, hogyan legyenek könnyen mozgathatóak, mégis stabilak.

A Csiky Gergely Színháznak van saját díszletépítő műhelye vagy külsősökkel dolgoznak?

Külsősökkel dolgozunk, amit én komoly hibának tartok. Sajnos 1998-ban megszűnt a műhely Kaposváron, egy darabig egy vállalkozó bérelte a helyet, 2006-ig vele dolgoztunk, ám akkor ő is bezárt. Azóta pályáztatjuk a díszletek gyártását, ami számomra is lényegesen összetettebb feladat.

Mikor került a kaposvári színházhoz?

Ez a második munkahelyem. Több mint negyvenhárom éve, 1976. április 28-án léptem be a kaposvári Csiky Gergely Színház ajtaján.

Ma már van színházi műszaki vezető, szcenikus képzés, de gondolom, 1976-ban még nem volt.

Nem volt ilyesmi. Én tizenkilenc évesen középfokú végzettséggel jelentkeztem a színházba, és néhány év alatt összegyűjtöttem annyi tapasztalatot és rutint, ami jócskán felért egy szakmai képzéssel.

Miként került a színházba?

Egészen véletlenül. A Csiky Gergely Színházat egy park veszi körül, ami a hetvenes években a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt. Épp’ ott időztünk, amikor gondoltam egyet, és bementem a portára megkérdezni, akad-e valamilyen munka. Kiderült, hogy szükségük volna díszletező munkásra, így kezdtem. Két évvel később a színház akkori műszaki vezetője kinevezett színpadmester-helyettesnek. 1981-től tizenhét évig dolgoztam színpadmesterként, majd először megbízott, 2001-től pedig kinevezett műszaki vezetőként tevékenykedtem a színházban. Két éve lettem szcenikai igazgató.

Mi volt az, ami a színházban tartotta? Rögtön megszerette?

Engem mindig vonzott ez a világ, szeretem az irodalmat, már a középiskolában is jártam ilyen témájú szakkörökbe. Amikor beléptem a színpadra, csupa olyan ember vett körül, akiket korábban a színházban vagy a televízióban láttam. Roppant inspiráló volt, hogy személyesen dolgozhattam velük. Ahogy telt az idő, egyre mélyebben érdekelt a munka szakmai része, hogy például mitől lesz jó egy díszlet, miként lehet valamit a lehető legjobban megépíteni.

Mi kell ahhoz, hogy valaki jó szcenikus legyen?

Ez nehéz kérdés. Alapvetően – mint mondtam – a díszletek megvalósítása, mozgatása hárul ránk.  Látnom kell, miként lehet – könnyen szerelhetően, mégis stabilan – látványos színpadképeket létrehozni. A díszlettervező nagyot álmodik, nekem meg ki kell találnom a lehető legpraktikusabb megvalósítási formát. A kaposvári színház egy nagyüzem: délelőtt megy valamilyen próba, majd délután egy gyerekszínházi produkció, este pedig egy felnőtteknek szóló előadás. Ehhez elengedhetetlen, hogy pillanatok alatt át tudjuk építeni a színpadot. De a szcenikushoz tartozik az összes színpadi háttértár: öltöztetők, fodrászok, díszletezők, világosítók, hangtechnikusok. Természetesen nem értek mindenhez, a tárak vezetőivel egyeztetve döntünk a különböző kérdésekben.

Mennyi időt tölt a színházban?

Általában kilenctől hétig, nyolcig itt vagyok, néha tovább is.

Soha nem gondolt arra, hogy mégiscsak könnyebb volna valami kilenctől ötig tartó irodai munka?

Az ember néha rossz pillanataiban gondol erre-arra, de komolyan soha nem merült fel bennem.

Milyen a megújult Csiky Gergely Színház műszaki szempontból?

A legmodernebb technikai felszereltséggel láttuk el a színházat, ami remek lehetőség számunkra, azonban a megvalósításban még akadnak nehézségek. Most kezdjük újra belakni a tereket, hamarosan gördülékenyen működik majd minden.

A színházaknak köztudottan nehézséget jelent a háttérszakmák fogyatkozó utánpótlása. Kaposváron nem okoz gondot az emberhiány?

De, nálunk is nehézséget jelent megbízható, ügyes embereket – világosítót, hangtechnikust – találni. A színházi szakma a már említett folyamatos munkavégzés miatt sem tartozik a legnépszerűbb szakmák közé, ezt a problémát néhány éven belül orvosolniuk kell a színházvezetőknek.

Hány éve van a nyugdíjig?

Most hatvankét éves vagyok, úgyhogy ha jól számolom, három.

És marad a színházban?

Ó, én váratlan helyzetek megoldására szakosodtam, örülök, ha jövő hétre tudok előre tervezni, három éves terveket nem gyártok.


https://kultura.hu/a-diszlettervezo-almodik-a-szcenikus-megvalositja/