Borsos Luca és Botka Dóra, végzős drámainstruktorok mesélnek az OPEN fesztivál alapötletéről, programjairól és személyes benyomásaikról.

Hogyan született meg az ötlet, hogy társas-játékok formájában vezessétek be a nézőket a kortárs színház világába?

DÓRI: Emlékszem Lucával ültünk a nappaliban és gondolkoztunk, hogy mivel készüljünk a fesztiválra? Mi az, amit tudunk nyújtani az oda érkező emberek számára? Végül olyan ötleteket kezdtünk el felsorolni, aminek kulcsa a játék volt, közösségi játék, amiben részt lehet venni. Egy-két ötletet el is küldtünk Balázsnak, a MU színház igazgatójának, aki annyira fellelkesült, hogy megkérdezte tőlünk: miért ne építhetnénk az egész fesztivált egy nagy társas-játékra?

LUCA: Én olyan színházat szeretnék csinálni, ahol a néző is kipróbálhatja magát. Ahol van tér és idő a találkozásra, a közös játékra és beszélgetésre. Hisz annyi értékes ember fordul meg egy színház körül. Fontos megtapasztalnunk, hogy mind alkotóelemei vagyunk ezeknek az összejöveteleknek és saját bőrünkön tapasztalni a színház adta biztonságot és játékokat. Ezért terveztük úgy a programot, hogy minden eseményen közösségi élményben vagy alkotásban találják magukat a résztvevők.

Hogyan látjátok az idei OPEN Fesztivál szerkezetét? Milyen fő gondolatok mentén épül fel a fesztivál?

DÓRI: Nagyon várom az egész hetet. Ezt az egészet egy nagy ismerkedésnek fogom fel. A tavalyi fesztiválon, számomra ismeretlen emberekkel kerültem egy csoportba rögtön a megnyitó napján, ahol még alkottunk is és minden kényszer nélkül, automatikusan egymásra tudtunk hangolódni és létrehozni valamit. Az idei OPEN-t is így képzelem; ismerkedünk, kísérletezünk, beszélgetünk, játszunk, kérdezünk, válaszolunk és együtt vagyunk.

LUCA: Az elmúlt években egyre inkább éreztem az interakció, a nyitottság és a befogadás erejét és fontosságát. Az OPEN pedig pont ezen jelenségek találkozását, és a kísérletezés lehetőségét jelenti számomra. A résztvevőkkel együtt, magunknak teremtünk alapanyagot, élményt, emléket, színházat. A társadalomban betöltött szerepünk szemügyre vétele, a személyes és a politikai találkozása, környezetünk megismerése és használatba vétele mind részét képezik a fesztiválnak.

Hogyan jellemeznétek az interaktív befogadó- és alkotóteret, mely a fesztivál teljes ideje alatt látogatható lesz a MU Színházban? Milyen érdekességekre számíthatnak a látogatók? Hogyan képzeljük el a későbbiekben létrejövő kiállítást?

DÓRI: Ha üzennék a résztvevőknek akkor azt mondanám, hogy: „mindent próbáljatok ki”!  -úgy képzelem, mint egy jó svédasztalt. Ezt az alkotóteret tényleg csak ők tudják működtetni. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lenyomatokat fognak ott hagyni, mert utána a kiállításon azokból és a jelenlévő emberekből fogunk építkezni, alkotni.
LUCA: Ha egy szóval kéne jellemeznem, azt mondanám: Kísérlet. A fesztivál ideje alatt a kávézóban olyan állomásoknak adunk teret, ahol a látogatók különböző felületeken reagálhatnak egymásra, kérdésekre és játékokra. A tér az interakciók által folyamatosan változni fog. Mi igazából csak ajánlatokat teszünk, a résztvevők fogják értelmezni és felhasználni azokat. A társadalmi részvételiség és aktivitás fontosságának hangoztatása helyett a fogalmak mögött rejlő emberekre, a kihívásokra, trükkökre és szokásokra vagyunk kíváncsiak. A pénteki kiállításnak fő alapanyagául pedig a hét eseményei és a kávézóban gyűjtött ötletek fognak szolgálni. De ki tudja, mi fog végül kisülni a közös építkezésből..

Az OPEN egyik eseményét már most komoly érdeklődés övezi. A Drag King workshop alatt a női résztvevők kipróbálhatják, hogy milyen érzés lenne férfivá változni. Ti milyen férfi karakter bőrébe bújnátok egyetlen napra?

DÓRI: Csak egyet lehet? Mert én lennék egy titkon zseni, visszahúzódó férfi vagy dolgoznék egy építkezésen a többi férfitársammal vagy pedig tengerész!

LUCA: Fúha, mondjuk egy zenész. Egy első pillantásra visszafogottnak tűnő, érzékeny és megbabonázó zongoravirtuóz. De most megtetszett a tengerész. :)

A fesztivál utolsó napján interaktív társasjáték várja a nézőket. Milyen saját tapasztalatok alapján alkottátok meg a játékok struktúráját és hogyan tervezitek a MU Színház tereit hasznosítani?

LUCA: Tavasszal Drezdában jártunk az osztályunkkal az Our Stage fesztiválon, ahol rengeteg inspiráció ért bennünket.  A szombati workshop ötlete is innen ered. Olyan játékot kínálunk, ahol mindenki saját játékszabályokat találhat ki a játékhoz. Ezt én már kiskoromban is imádtam csinálni. Nincs is annál jobb, mint saját kezünkbe venni az irányítást.

DÓRI: A MU Színházat inkább kívülről, mint sem belülről szeretnénk hasznosítani ebben a játékban.

Nektek mi volt gyerekkorotok kedvenc társasjátéka?

DÓRI: Fekete Péter és a Gazdálkodj okosan!

LUCA: Hát én egyszerű leszek, de imádtam a Ki nevet a végént.

Miben látjátok a részvételiség előnyeit? Mi szerintetek a legerősebb eszköz egy közösség összekovácsolására?

DÓRI: Merni kipróbálni dolgokat és cselekedni az elég nagy előny és tök jó érzés tud lenni. Az időnek nagy szerepe van a közösségekben. Idő, amit egymásra szánunk, időt hagyni a másiknak, magunknak…
LUCA: Legerősebb eszköz? Azt hiszem mi is ezt keressük, térjünk vissza erre egy pár év múlva. :)

Az biztos, hogy élmények kellenek. Magunk szervezte élmények, melyek megmutatják milyen erősek is vagyunk együtt.

Mit üzentek a nézőknek az OPEN Fesztivál ideje alatt?

DÓRI: Mindent próbáljatok ki!
LUCA: Alkossunk együtt!

Az V. OPEN Közösségi- és Részvételi Színházi Fesztivál teljes programja a MU Színház honlapján tekinthető meg.