Hírek

  • A Pál utcai fiúk Nagyváradon is hatalmas sikert arattak

    A Festum Varadinum - Minden Magyar Majálisa rendezvénysorozat keretében május 12-én szabadtéren, a nagyváradi vár falai között adta elő a Vörösmarty Színház egyik legsikeresebb musicalét, A Pál utcai fiúkat. A nagysikerű, lendületes előadást a teátrum igazgatója, Szikora János is megtekintette a helyszínen.



    Május 11-én, szombaton lesz a VIII. Táncház Napja!

    A Hagyományok Háza idén nyolcadik alkalommal rendezi meg a Táncház Napját a Liszt Ferenc téren, május 11-én. A programhoz több külhoni helyszín is csatlakozott.


    A POSZT versenyében a Váci Dunakanyar Színház Ványa bácsija

    A POSZT verseny előadásai közé beválogatott produkció május 14-én 16 órakor tekinthető meg a Váci Dunakanyar Színházban.


GÁSPÁR SÁNDOR: „FELELŐSSÉGÜNK VAN A DARAB BEMUTATÓJÁVAL!”

2018-11-08 09:21:00

Az aradi vértanúk emléknapjára a Perelj, uram! magyarországi ősbemutatójával készült a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Szikora János rendezésében a 2010-ben elhunyt fehérvári író, tanár és festőművész Sobor Antal kisregényéből Román Károly készítette elő a színpadi adaptációt, amely az 1848-as szabadságharc idején két lelkész megrendítő történetét mutatja be. Szikszai János református lelkészt Gáspár Sándor testesíti meg, vele beszélgettünk.



Szikora János az olvasópróbán úgy nyilatkozott, hogy Sobor Antal kisregényében rendkívül élethű a történet leírása: hallani lehet az élő beszéd hangját, érezni a szörnyű események miliőjét, olyan mintha az egész most játszódna előttünk. Te hogyan látod ezt?

G.S.: Sobor Antal kisregényét nem olvastam, viszont tudom, hogy Román Károllyal (nevéhez fűződik a színpadi adaptáció – a szerk.) együtt az ikonjai voltak az elmúlt évtizedek fehérvári szellemi életének. Az említett két ikonikus figura a lokális történetükkel talán a bemutatónk által egy országos jelentőségű ügyet is jelenthet. Mivel két zseniális akadémikus emberről van szó, így nekünk színházcsinálóknak nagyobb a felelősségünk, mert Román Károly nem elsősorban drámaíró volt. Örülök neki, hogy semmiféle úgymond realista díszlet nem szorít minket keretbe, hanem szabadon variálható terekben alakulnak ki a szituációk a darabban. Ez azért lényeges, mert a Szabad Színház Társulattal (Székesfehérvár alternatív színház csapata – a szerk.) való találkozás is ezt a szabadságot jelenti, amikor profik és amatőrök dolgoznak együtt. Ebből azt gondolom, hogy egy nagyon izgalmas sajátos eklektika jön létre.

Eddig maga a kisregény és vele együtt a tragikus történet a köztudatban nem nagyon volt benne.

G.S.: Feltételezem, hogy vannak más települések is ebben az országban, akiknek a maga módján megvan a saját története, de nem tud országossá válni. Talán ebben most ez a helyzet kivétel lesz és méltó bemutatót fogunk állítani Sobor Antalnak és Román Károlynak a történetet elszenvedők hiteles megidézésével.


Karaktered magával ragadó ember lehetett, megformálásánál mire helyezed a hangsúlyt?


G.S.:
 Nem kérdés, hogy a szerepem, Szikszai János református lelkész egy rendkívül karizmatikus férfi lehetett. Az sem kétséges, hogy az Isten szolgálatában lévő ember jelleme példamutató, mártírsága pedig rendkívül felemelő, hogy így kiállt a népért, a becsületért és az igazságért. Megformálásánál arra figyelek, hogy ennek a pátosza ne ragadjon el és megpróbáljam azokat az emberi momentumokat is megtalálni, amikor esendővé válhat ebben a hihetetlen kiszolgáltatottságban. Ebben a kiszolgáltatottságban fiatal paptársa tudja segíteni, természetesen ez egy oda-vissza való törődés egymás között.