Hírek
Virágot Algernonnak a Budapesti Operettszínház online műsorában a hétvége folyamán
Sokunk kamaszkorának meghatározó olvasmányélménye a musical irodalmi alapja, Daniel Keyes regénye. A könyvet 27 nyelvre fordították le, és több mint ötmillió példányban adták ki, majd Oscar-díjas film is készült belőle. A történet a szellemileg visszamaradott harminckét éves Charlie Gordon kitartásáról és szeretetéhségéről szól.
A vérszipoly – online bemutató a Centrál Színházban
Romhányi József születésének 100. évfordulója alkalmából, 2021. március 6-án szombaton este 7-kor ha nem is ülhetünk még be a Centrál Színházba, a honlapon keresztül az ország egész területéről megtekinthetjük az új bemutatót. A "rímhányó Romhányi” tanítvány Philipp István szövegére Bárány Ferenc zenéjével készült A Vérszipoly című, ellenállhatatlan humorú zenés rímdráma rendezője Puskás Tamás. A komédia Seholsincs országban játszódik, szereplői pedig egy fehérmájú grófnő – Tompos Kátya fergeteges alakításában -, Cserna Antal és Ódor Kristóf mint félkegyelmű grófok, egy melléküzemági munkás, Fehér Tibor és Vári-Kovács Péter mint Vérszipoly, míg Básti Julit élete első Boszorkány szerepében láthatja majd a közönség. Vér, szex és klasszikus vígjátéki elemek működtetik ezt az ütős darabot. Az előadás a bemutató után on demand módon bármikor elérhető lesz a Centrál Színház honlapján keresztül.
Kalucsni - Dragomán György híres szerző darabja a Móricz Zsigmond Színház előadásában
„Nem az a kérdés, mit keresnek, hanem az, hogy mit találnak”
A mások élete… Történik valahol Erdélyben, nem sokkal a rendszerváltás előtt - de megtörténhetne bárhol, bármikor, bárkivel.
Színdarabok
2021. március 8.hétfő ZoltánZsámbéki zsibongó
10 órától sötétedésig a romantikus Zárdakertben: egy igazi családi nap neves vándor bábosokkal és népijáték-mesterekkel.A mese, a szabad játék és az alkotás örömének ünnepe 22-én 10 órától sötétedésig a romantikus Zárdakertben: egy igazi családi nap neves vándor bábosokkal és népijáték-mesterekkel. A MárkusZínház, Fabók Mancsi Bábszínháza, a felvidéki Csavar Színház, a Mikropódium és a Kereplő Színház varázsolja el a gyerekeket, kamaszokat és felnőtteket mesével, humorral. Az előadások mellett betyárpróbák, babusgató, illatjáték, kézműves játszó és táncház várja a nagyérdeműt. Sőt még egy igazi régi fotó is készülhet a családról.
Zserbótangó
A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik. Kamilla polgári családból származó, jó kedélyű, örökmozgó nő. Sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál. Klári, szintén fővárosi polgárlány, de szegény családból indult, színészként pedig vidéki „száműzetésből” Pestre került tragika. Az egymással, és egymás múltjával, vetélkedő, a magánéletükben is folyton szerepet játszó színésznők hirtelen egy újabb szereplővel, új lakótárssal kerülnek szembe… A két egymást egyre inkább megértő és megszerető színésznőt Esztergályos Cecília és Tordai Teri alakítja, főbérlőt pedig Bordán Irén.
Zsiványok Betlehemben
Karácsonyi zenés mesejáték kisebb és nagyobb gyerekeknek, szüleiknek és nagyszüleiknek.
Réges régen, kétezer éve már, hogy Betlehemben két szegénylegény úgy döntött: inkább zsiványnak áll. Mindenkitől megpróbálnak elcsenni valamit… de valahogy mégsem sikerül meggazdagodniuk. Pedig nem csak szegény pásztorokkal, kereskedőkkel, utazókkal, de három királlyal is találkoznak. Sok-sok kaland után eljutnak a szent családhoz, meglátják a kis Jézust és megértik: a gazdagság a szívünkben van, nem a kincsesládánkban.
ZsófiMarci
Hosszúformátumú improvizáció, két szereplőre:
Zsófi és Marci! Csak a nevük állandó:
minden más estéről estére, percről percre változik. A helyzetük, viszonyuk -ha egyáltalán van- egymáshoz , a világhoz, ismerőseikhez, barátaikhoz, a környezetükhöz.
Valós idejű improvizáció 60 percben. Hogy ez mit is jelent, kiderül az előadás elején. Egy biztos, hogy minden szó, gesztus, helyzet, érzelem, történet ott és akkor születik meg a színpadon. Semmit nem találunk ki előre, semmit nem beszélünk meg előre, egyszerűen egy addig ismeretlen Zsófi és Marci bőrébe bújunk és az improvizációs technika segítségével, színházi jelleggel elmeséljük az Ő aznapi történetüket. Célunk, hogy elgondolkodtassunk, tükröt tartsunk, mosolyt vagy épp könnyet
fakasszunk.
Egy nő és egy férfi története
Pillanatművészet egy nőre és egy férfira, Takács Noémi – Noémo – zenei kíséretével. Semmit nem találunk ki és semmit nem írunk meg előre. Minden ott és akkor születik meg a színpadon a néző előtt.
Azon vagyunk, hogy emberi történeteket meséljünk el, hétköznapi dolgokat, melyeknek megpróbáljuk az esszenciájátZsugori
zenés vígjáték - a Soproni Petőfi Színház és a Komáromi Jókai Színház koprodukciója
Zsugori uram, telhetetlen, fösvény ember. A háta mögött mindenki kikacagja a haszonvágyát, ugyanakkor mégis mindenki függ tőle. A gyerekei, a szolgái, a jövendőbelije egyaránt Zsugori vesztét és ugyanakkor pénzét kívánja. Csakhogy ezáltal maguk is hasonlóvá válnak a vén uzsoráshoz. A felismerés, hogy a pénz mozgatja a világot nem újkeletű, de ki tudunk-e, ki merünk-e lépni a Pénz Bálvány által vezényelt koreográfiából?
A Zsugori című zenés komédiában új életre támad Molière darabja, A fösvény. A szerző, Simai Kristóf a saját korába és szülővárosába, Komáromba helyezi át az eredeti történetet, mely tehát a Rákóczi szabadságharcot követő időkben játszódik, - a szerzői megjelölés szerint a „kuruc háború után”. Ez a körülmény a zsugoriságnak, a kincsek rejtegetésének különleges feltételeket szab. Tehát korántsem műfordításról van szó ebben az esetben, hanem a kor divatja szerinti átdolgozásról, melyet „magyarításnak” nevez az irodalomtudomány. Helyszín, nyelv, jellemek, történeti háttér: mindez megújult színekben tűnik elénk. Olyan benyomásunk támadhat, mintha egy XVIII. századi, fergeteges és vaskos magyar bohózat bontakozna ki előttünk. Ezt az érzést erősítik a dalbetétek, melyek szövegét és dallamait Simai kortársától, Pálóczi Horváth Ádámtól kölcsönöztük. A szöveget Katona Imre, a dalokat Szarka Gyula dolgozta át, figyelembe véve az eleven színház követelményeit, és jó mulatságot kínálva a közönségnek. A darab rendezője Béres László, aki korábban Az elveszett levél című Caragiale-vígjáték emlékezetes előadását állította színpadra Sopronban.