Kategória Rendezés
  • Zsugori

    Zsugori

    zenés vígjáték - a Soproni Petőfi Színház és a Komáromi Jókai Színház koprodukciójaZsugori uram, telhetetlen, fösvény ember. A háta mögött mindenki kikacagja a haszonvágyát, ugyanakkor mégis mindenki függ tőle. A gyerekei, a szolgái, a jövendőbelije egyaránt Zsugori vesztét és ugyanakkor pénzét kívánja. Csakhogy ezáltal maguk is hasonlóvá válnak a vén uzsoráshoz. A felismerés, hogy a pénz mozgatja a világot nem újkeletű, de ki tudunk-e, ki merünk-e lépni a Pénz Bálvány által vezényelt koreográfiából? A Zsugori című zenés komédiában új életre támad Molière darabja, A fösvény. A szerző, Simai Kristóf a saját korába és szülővárosába, Komáromba helyezi át az eredeti történetet, mely tehát a Rákóczi szabadságharcot követő időkben játszódik, - a szerzői megjelölés szerint a „kuruc háború után”. Ez a körülmény a zsugoriságnak, a kincsek rejtegetésének különleges feltételeket szab. Tehát korántsem műfordításról van szó ebben az esetben, hanem a kor divatja szerinti átdolgozásról, melyet „magyarításnak” nevez az irodalomtudomány. Helyszín, nyelv, jellemek, történeti háttér: mindez megújult színekben tűnik elénk. Olyan benyomásunk támadhat, mintha egy XVIII. századi, fergeteges és vaskos magyar bohózat bontakozna ki előttünk. Ezt az érzést erősítik a dalbetétek, melyek szövegét és dallamait Simai kortársától, Pálóczi Horváth Ádámtól kölcsönöztük. A szöveget Katona Imre, a dalokat Szarka Gyula dolgozta át, figyelembe véve az eleven színház követelményeit, és jó mulatságot kínálva a közönségnek. A darab rendezője Béres László, aki korábban Az elveszett levél című Caragiale-vígjáték emlékezetes előadását állította színpadra Sopronban.
  • Zsuzsi kisasszony

    Zsuzsi kisasszony

    A Zsuzsi kisasszony egyszerű, szép, emberi történet.
    Egy magyar kisvárosban játszódik, a világhírű zeneszerző csodálatosan szép dallamaival. Zenekritikusok arra célozgattak a Zsuzsi kisasszony bemutatója után, hogy “mintha Kálmán a világot bejárt műveiből merített volna…” A Zsuzsi kisasszony előtt csak egyetlen Kálmán-operett futott be világsikert, a Tatárjárás, a többi mind a postamester-lány színpadra lépése után született… Kálmán Imre a Zsuzsi kisasszonyt tartotta a legkedvesebb művének.
  • Zsuzsika hangja

    Zsuzsika hangja

    interaktív zenés gyerekelőadás, nagyobb óvodásoknak és kisebb iskolásoknakA színházban éppen a Hamupipőkére készülnek a színészek, Zsuzsika művésznő és Flórián művész úr. Amikor a gyerekek megérkeznek, beleshetnek a próbába, egy különleges világba, a színház varázslatába. Zsuzsika a gyerekek segítségével megtanulja, hogy csak akkor sikerülhet az előadás, és csak akkor történhet meg a csoda, ha megtanuljuk tisztelni a másikat, ha számíthatunk egymásra és ha megtanulunk együtt játszani.
  • Zuhanás közben

    Zuhanás közben

    a Zadam Társulat előadása - Sławomir Mrożek azonos című novellája nyomán
  • Zűrzavar a játszótéren

    Zűrzavar a játszótéren

    Zenés mesejáték kisiskolásoknak, óvodásoknak - a Hókirálynő Meseszínpad előadásaAndrás törzsőrmester a rend szakavatott őre, rendezgeti tábláit, hogy indulhasson a reggeli forgalom. Erzsi néni az utca tisztaságáért felelős személy, dohog a sok szétdobált szemét miatt. Mostanában reggelre a játszótér környékén mindig zűrzavar támad. Valaki szétdobálja a szemetet - és még az útjelző táblákat sem kíméli. Pedig az ilyen viselkedés komoly balesetveszélyt okozhat. Megérkezik Vilcsi, a villamos, és Gyuszi, az autóbusz, a közlekedés két fontos személyisége. Ámde, nem haladhatnak tovább, mert valaki elrontotta a jelzőlámpákat, amelyek ezért össze-vissza működnek. Nem tudnak megegyezni, hogy ki induljon el elsőként. Mire a rend őre megérkezik a helyszínre, megtörténik a baj: ugyanis Kerék Tercsi, a kis gyermekkerékpár figyelmetlenül rohan a kereszteződésbe, és baleset éri. Vajon ki lehet a bűnös? Majd eldönti a bíróság!
  • Zűrzavaros éccaka

    Zűrzavaros éccaka

    I. L. Caragiale csaknem 140 éves vígjátékának humora máig friss, a XIX. századi Bukarest lecsúszott közegének nyelvi és kulturális sokféleségéből építkező dráma Székely Csaba vérbő komikusi vénával fordított változatában került nemrég bemutatásra a Figuránál.Az emberi butaság leleplezése zseniális komédiát képes szülni. Kiből mennyire lehet tréfát űzni? Mire képesek a körmönfont szerelmes nők? Ki számít jó hazafinak? Kit és hogyan minősít az, ha valakiért a politikai hovatartozása miatt rajonganak?A Zűrzavaros éccaka című vígjáték egy olyan éjszaka bonyodalmait meséli el, melyben a titkos és tiltott szerelmeké a főszerep. Szinte mindenki egyszerre cseppen a káosz közepébe, hiszen, ha egy házon belül adott a szerelmi háromszög, az ravasz játszmákat követel. Ráadásul élet-halál kérdésévé, majd a megoldás kulcsává válik egy elrontott házszám is. Az egész éjszakát összegubancoló cselszövések eredménye pedig: elégedettség, boldogság és a tény, hogy egy felszarvazott rendőrférj pont a tudatlansága miatt válik szerethetővé. A nagy kibékülés örömében pedig egy új politikai csillag is születni látszik: egy lelkes, eszmékkel teli ifjú elöljáró tudhatja csak igazán, mit is akar a nép. Ezt gondolják a történet szereplői. De eközben a történések vajon mennyire szülnek bennünk ironikus gondolatokat? Talán össze nem illő kérdések ezek, de ez az igazán zűrzavaros éjszaka végén mindent megmagyaráznak a kellően csattanós válaszok.
  • “HER–BÁL”

    “HER–BÁL”

    A matekérettségin Anna segít puskázni Tamásnak. Hogy miért? Mert tetszik neki… Aznap házibuli van Déneséknél, ahova Tamás meghívja Annát. Hogy miért? Mert tetszik neki… A meghívó egy papír, amit nem lehet összegyűrni. Hogy miért? Mert el kell szívni… Ez az igazi belépő… A buli felejthetetlen, vagy mégis jobb lenne inkább elfelejteni az egészet?A Kövér Béla Bábszínház első tantermi projektje egy aktuális problémát dolgozz fel a “HER – BÁL Meghívó” című fórumszínházi előadásában. A tantermi körülmények közt játszódó előadás alaphelyzete egy a közelmúltban megtörtént valós eset és számtalan más hasonló, sajtóanyagból rekonstruálható hír alapján készült. Az összes megtörtént eseménynek azonos az idővonala – történetszála, melyeknek szakaszai, matematikai pontossággal lepontozhatóak/ kijelölhetőek.A kíváncsiság mindannyiunkban ott rejlik, de képesek vagyunk -e reálisan megítélni a szituációkat, és felmérni, mi a helyes? Tudunk-e jól dönteni, ha a többieknek akarunk megfelelni? Ha nem akarunk kimaradni semmiből? Ha élni szeretnénk? Úgy igazán…Tudunk-e jól dönteni, ha az érzelmek átveszik az irányítást? Ha a megszégyenüléstől való félelem, a bizonyítási vágy következtében nehezen mondunk nemet, kiváltképp, ha a legjobb barát vagy egy kezdődő szerelem a felbujtó. És, hogy mire bújtathat fel? Például drogok kipróbálására.Számolunk -e a következményekkel?Hogyan döntünk egy olyan helyzetben, ahol hajt a kíváncsiság, hatnak a többiek ránk, nem akarunk kilógni, nem akarunk kitűnni, nem akarunk semmit, csak hogy hagyjanak békén, zavartak vagyunk, azt se tudjuk mit is akarunk, befolyásolhatók vagyunk?Csak azt tudjuk, nem a szüleink vagyunk…Az általunk felvázolt történet nagyon is mai, valós problémákról árulkodik, amiről muszáj sokat beszélni.Az előadásban és utána – egy foglalkozás keretei közt – színházi és szociális munkás szakemberek segítségével a nézőkkel együtt keressük a válaszokat.De van-e jó megoldás, lehet-e jól dönteni? Nézzük meg, vitassuk meg!
  • “Patchwork-család”

    A Fabulatórium playback színház előadásaA nézők magukkal hozott és elmesélt hangulatait, érzéseit és történeteit mutatjuk meg a playback improvizáció módszereivel.
  • “Segítség, függő lett a gyerekem!”

    “Segítség, függő lett a gyerekem!”

    a Fabulatorium Playback Színház előadásaKilátástalannak tűnő tanulmányok. Köddé váló zsebpénz. Pia, drog, cigi.
    Elkeseredett vagy gyanútlan vagy? Merre keresendő a segítség és hol rontottad el?
  • “… De mivel saját képmására teremtett…”

    “… De mivel saját képmására teremtett…”

    -színpadi etűd Jónás Tamás verseire-a DESzínház – Alkalmi Társulat előadása
    Impresszionisztikus tisztelgés Jónás Tamás cigány költő művészete előtt. Egy „ének a hideg tűzhöz” az önértékelés lélekromboló dilemmáiról, a tökéletességre vágyás belső késztetéséről és lehetetlenségéről, az emberi létben rejlő kegyetlenségről és fájdalomról. Ugyanakkor egy játékos derűkeresés is, hiszen „aki nem táncol, az pórul járhat”.
    A DESzínház a Roma Sajtóközpont felkérésre ezzel a rövid színpadi etűddel járult hozzá a 2016-os Roma Nap debreceni programjához.