Kategória Rendezés
  • Szálkák

    Szálkák

    Pilinszky János azonos című kötete inspirálta előadás rólunk, emberekről szól. 
    Nem a verseket akarom eltáncolni, és nem a versek világát egymás után fűzni, hanem azt szeretném megmutatni, hogy a 21. században nekem mit üzen Pilinszky szellemisége. Ehhez ezt a Pilinszky matériát kell átengednünk magunkon. 
    Saját élethelyzetünkben, fejlődésünkben hol tartunk épp?
    Hogyan illeszkedünk a világba, és hol tart személyiségünk, lelkünk fejlődése?
    Miben vagyunk közösek Pilinszkyvel? 

    Lelkünkben, a hinni akarásban. 

    Megszületünk. Tapasztalni kezdünk. Elindulunk egy úton. Kialakítunk magunk körül egy érzékeny, lázadó, ám törékeny burkot. Hogyan viszonyulunk a világhoz, hol a helyünk benne?
    Miképp illeszkedünk bele, és értjük meg a körülöttünk lévő mindenséget? Merünk-e teljes, szép életet élni?
    Elkerülhetetlen a konfrontáció. Belső vívódás, magány, egymásra találás mind-mind életünk része. 
    De a különböző élethelyzetekben, szakaszokban merjük észrevenni a jót. Higgyünk magunkban. Higgyünk abban, hogy előrébb jutunk, ha szeretettel viszonyulunk egymáshoz.
    Merjünk önvizsgálatot tartani, és eljutni a megbocsájtásig, a bocsánatkérés felszabadító ajándékáig!

    A szeretet felismerése talán a legfontosabb a megtisztulás útján.
  • Száll a kakukk fészkére

    Száll a kakukk fészkére

    McMurphy, a zabolázhatatlan elítélt elmezavart szimulálva a börtönből átköltözik az elmegyógyintézetbe, hogy rabságát egy fokkal kíméletesebb körülmények között tölthesse le. Nem számít rá, hogy Ratched főnővér személyében rafináltabb zsarnokkal kerül össze, mint eddigi életében bárhol, bármikor. Nem marad más számára, mint a humor, hogy felvegye a harcot az elfogadhatatlanul, de olajozottan működő embergyár ellen. Meg kell találnia az emberi kapcsolatot a módszeresen elembertelenített ápoltakkal. Talán akkor sikerülhet...Ken Kesey regényéből a hetvenes években készült színpadi és filmes adaptáció is. A film Jack Nicholson felejthetetlen alakításával lett alapmű.Két részben max 2 óra 45 perc
  • Száll a kakukk fészkére

    Száll a kakukk fészkére

    a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Horvát Színház koprodukciójaA produkció Ken Kesey már kultikus alapművé vált regényének táncszínpadi adaptációja. Egyrészt a történet helyszínéül szolgáló elmegyógyintézet életét, mint realitást ismerjük meg, másrészt egy mélyebb jelentéssel szembesülünk: a diktatúrák mechanizmusával. Azzal a végtelen gonoszsággal, cinizmussal, amivel a mindenkori hatalom az embereket manipulálja, kiszolgáltatottá teszi. Ezt az életérzést a tánc kifejező eszközein keresztül élheti át a közönség.
  • Szárnyad árnyékában

    Szárnyad árnyékában

    Békéscsaba idén, 2018-ban ünnepli újratelepítésének 300. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Szente Béla figyelemfelkeltő, a fiatalokat is megragadó, a város történelméhez hű darabot írt. A történet 1717-ben, a Hont vármegyei Csallon és a szegedi prefektúrán, 1718-ban Csallon, és 1718–19-ben Csabán játszódik. Az első tételből megtudhatjuk, hogy „véget értek a háborúk, nincs már hadi kötelezettség, elvonult a török, elvonult a kuruc, elvonult a labanc”, mégis van egy dolog, ami nagyon nyomja az ott élő emberek szívét – evangélikus templomukat be kellett zárni, s így nincs egyetlen hely sem a közelben, ahol üdvözülést kaphatna lelkük. A nagy bánat és düh hullámzása közben szárnyra kel a szóbeszéd, miszerint létezik egy Lovász nevű részeges pap, aki azt állítja, hogy délen, a törökök által otthagyott területeken, hatalmas gazdátlan földek vannak, ahol sokkal jobban meg tudnának élni az emberek, „csak el kell odáig jutni”.
  • Szárnyalás

    Szárnyalás

    A Kecskemét City Balett célja az élőben játszott dalok mélységeinek bemutatása, sajátos szempontból; koreográfiájuk ugyanis nem a zenekar hangzásvilágához szorosan kapcsolódó néptáncból indul ki, hanem az ősi zene alapjaira koncentrál, képeket és hangulatokat ragad meg, megszüntetve ezzel a koncert-jelleget. A koreográfus-rendező Barta Dóra célja, hogy a népzenéhez szinte elengedhetetlenül kapcsolódó sablonokat és közhelyeket kiszélesítse. Társulatával éppen ezért sajátos módon készül a bemutatóra: a koreográfia folyamatosan változik, fejlődik aszerint, hogy a próbák során a táncosok milyen impulzusokat élnek át a zene hatására. Így aztán az, amit a művészek „önmagukban jelentenek”, kiegészíti egymást, hogy közös mű születhessen: a Szárnyalás című produkció.

    „Az ember különleges adottsága, hogy bármikor képes szárnyalni: a legboldogabb és a legnehezebb pillanatokban egyaránt. Hívhatjuk bárhogy: ihletnek, szabadságnak, alkotásnak… – számomra ezt jelenti a szárnyalás.” (Barta Dóra)
  • Szarvasiak a víz fölött -  beszélgetés Harencsár László meseíró, mesemondóval

    Szarvasiak a víz fölött - beszélgetés Harencsár László meseíró, mesemondóval

    Beszélgetés Harencsár László meseíró, mesemondóval.Harencsár László, ex-tűzoltó, mesemondó, Szarvason dolgozott évtizedekig, mint a tűzoltóság egyik vezetője, s hébe-hóba saját szórakoztatására felnőtt- és gyerekmeséket kezdett írni. Annyira beleszeretett az írásba, hogy nyugdíjazása után egyre többet írt. A meséket nagy sikerrel adta elő a szarvasi óvodásoknak, majd sok magyar- és erdélyi város óvodájába is ellátogatott mesét mondani. Pénzt mindezért nem kér, csak az útiköltséget térítik meg neki, a gyerekek öröme a fizetség. Felnőtt meséiből a Madách Színház művészei adtak elő egy órányit, s a Vidám Színpad első színdarabja bemutatására készül. Házigazda: Závogyán Judit, a „Szarvasért” Alapítvány elnöke
  • Szarvasiak a víz fölött - beszélgetés Lapis Erika színésznővel

    Szarvasiak a víz fölött - beszélgetés Lapis Erika színésznővel

    1999-ben végzet a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium dráma tagozatán, majd a Shakespeare Színművészeti Akadémia musical szakán. Pályáját a debreceni Csokonai Színház tagjaként kezdte, 2007 óta a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban és a Békéscsabai Jókai színházban játszik.
  • Szarvasiak a víz fölött - beszélgetés Lestyán Goda János szobrászművésszel

    Szarvasiak a víz fölött - beszélgetés Lestyán Goda János szobrászművésszel

    Lestyán-Goda János szarvasi származású, Csontváry-díjas, Zoltánfi István-díjas és Príma díjas szobrászművész, fafaragó. 1992 és 1998 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Segesdi György volt, majd 1999-ben mesteriskolát végzett. Házigazda: Dr. Váradi Lászlóné, a Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület elnöke
  • Szarvasiak a víz fölött - beszélgetés Novodomszky Évával

    Szarvasiak a víz fölött - beszélgetés Novodomszky Évával

    Novodomszky Éva szarvasi származású műsorvezető. Szentesen járt iskolába, majd pedig a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát. A média miatt költözött Budapestre, mert a Magyar Televízió egy gyermekműsor vezetését bízta rá, ezutána pedig a Parlamenti Napló műsorvezetője lett. 2000 tavaszától a Híradó műsorvezetője. Jelenleg a Magyar Televízió délelőtti műsorának, a Család-barátnak egyik műsorvezetője. 2013-ban és 2014-ben A Dal egyik műsorvezetője.
  • Szavak

    Szavak

    Minden szerelem története hasonló – tartják sokan, mégis Weisz Fanni és Hajmásy Péter négy éve tartó kapcsolata sok szempontból különleges. Fanni ugyanis nem hall, Péter pedig igen, viszont több mint négy évvel ezelőtt ez sem jelentett akadályt, hogy érzelmeik kibontakozhassanak. Hogy mit tett meg Péter Fanniért? Nehéz-e megtanulni jelelni? Hogy is volt az első randevú, az első bemutatkozás a barátoknak, családnak, milyen napi problémákkal kell szembesülniük, hogyan veszekszik és békül ki egy ilyen különleges pár, erről IS szól a Szavak című darab egy felvonásban. S, hogy miért tartották fontosnak elmondani közös kalandjaikat? Mert igazából nem mások, ezek a sztereotípiák csak Szavak…
  • Száz év magány

    Száz év magány

    "Az ember nem akkor hal meg, amikor szeretne, hanem amikor lehet."A képzeletbeli Macondo faluban élő Buendía család száz évének lenyűgöző fordulatokban gazdag, egy eddig sosem látott világot elénk varázsló története a valóság és az álom között, a mesék dimenziójában lebeg és mégis, a Száz év magány egész Latin-Amerika nemcsak leghíresebb de legreprezentatívabb regényévé is vált.A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelmeben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, a ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává.