A Semmelweis című opera ősbemutatójának amerikai zeneszerzője, Raymond J. Lustig és szövegírója, Matthew Doherty a tettvágytól buzgó, önmagával és a világgal viaskodó Semmelweis pszichéjében, valóság és képzelet mezsgyéjén kalauzolja végig a közönséget. A zeneműben kiemelt szerepet tölt be a női kar és annak minden, éteri szépségű megnyilvánulása. Semmelweis figurájának musicalhatású szólóit és a helyenként játékos karakterű, dallamos, olykor misztikus hangulatú énekkari tételeket egy különleges hangszereket is megszólaltató kamarazenekar kíséri sokszínű, gazdag zeneművet hozva létre.
A szólistákkal kiegészült kórus, valamint kortárstáncosok jelenítik meg a gyermekágyi lázban elhunyt nőket és Semmelweis életének szereplőit, akik lidércekként kísértik Semmelweist. A darab címszerepét Szabó P. Szilveszter játssza, szövegét pedig Szabó T. Anna költő ülteti át magyar nyelvre. A produkciót különleges vizuális világgal, számos vendégalkotó bevonásával a fiatal rendező, Boross Martin állítja színpadra.
A Semmelweis-emlékév támogatásával. 

A sepsiszentgyörgyi Tandem Csoport és a Tamási Áron Színház koprodukciója 

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom” – közölte Pierre Anthon. „Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezután Pierre elhagyta az iskolát, és felült egy szilvafára. Pierre szerint minden csak azért kezdődik el, hogy egyszer véget érjen. Az osztálytársai megijedve Pierre filozófiáján, a „fontos” dolgok gyűjtésébe kezdenek, hogy bebizonyíthassák: igenis van értelme az életnek. A „játék” egy pont után már túlságosan nagy áldozatokat követel…

Az ifjú amerikai diplomatát apja megbízza, hogy két hétig igazgassa a nagykövetséget. A szokásos adminisztráción kívül díszvacsorát kell lebonyolítania egy olajmágnás tiszteletére. A bonyodalmat az okozza, hogy váratlanul bemenekül a követségre egy turista feleségével és bájos kislányával, akiket felbőszült arab fegyveresek üldöznek. Woody Allent 1965-ben ez a vígjáték tette a Broadway ünnepelt szerzőjévé.

François Villon balladái Faludy György átköltésében
Dévai Zoltán monodrámája

Egy történet, ahol az évek egyetlen pillanatba zsúfolódnak. Egyetlen pillanat, ami évekké tágul. Nem tudjuk már többé, kik is vagyunk pontosan, hol vannak a határaink, hol kezdődött az élet. Mi lett szépen megálmodott terveinkkel? Kivé váltunk, kinek a hipnózisában élünk? Mi építettük fel ezt a valóságot, vagy a valóság hozott létre bennünket?Egy párkapcsolat történetén keresztül mágikus utazásra hívunk a képzelet, az érzékelés és az érzelmek határvidékeire.

RED APPLE THEATRE – SRÍ LANKA előadása„Srí Lankán, a többi ázsiai országhoz hasonlóan mi felnőttek sokat aggódunk a gyermekekért, különösen a szűz lányokért. Ám csak a fegyelmezésükkel foglalkozunk, nem figyelünk az életükre, szerelmükre, reményeikre. A serdülőkorban mindez csak fokozódik. A mozgásszínházi előadás egy kisfiú és egy kislány életútjáról szól, arról, hogy milyen különbségek jelennek meg az életükben, hogyan veszik fel ezekkel a harcot, valamint hogyan kellene felvenniük a harcot.” – nyilatkozta a rendező, Sachithra Rahubadda.A mozgásszínházi előadáson kívül a társulat tagjai foglalkozásokat tartanak több jászberényi középiskolában is.A társulat az ázsiai szigetország állami díjas társulata.

Radikális stand up tragedy
Eric Bogosian és José Saramago szövegei nyománAz Aradi Kamaraszínház, a MASZK Egyesület és a Bakelit Multi Art Center produkciójaIsten nagy játékos, szereti az akciót, de Isten nem lövi be magát, Istennek lenni azt jelenti: zaj, rombolás és szórakozás.„Tapasztó Ernő rendezése pofátlanul menő és szabadon pörgő, a Ponyvaregény és A Wall Street farkasának fílingjét idéző ámokfutás, ugyanakkor egzisztencialista vita, Istennel folytatott per – egy felkészült vádlóval.” revizoronline.com„Fogalmunk sincs, hogyan kap levegőt Harsányi Attila az egylélegzetnyi poén-szökőárban, nevettünk, röhögtünk, hahotáztunk, de a végén bizony elakadt a lélegzet…” toptipp.hu„Harsányi Attila elképesztő átalakulásai fantasztikus színészi játékot eredményeztek.” librarius.hu„Harsányi Attila egyik karakterből bújik a másikba, a szemünk előtt változik át, ó, de szeretjük ezt a zökkenőmentességet látni a színpadon, főleg egy ilyen darabban, amin lehet nagyokat röhögni, de azért nagyon mélyen el is lehet gondolkodni.” Thealter Fesztivál blog

Andrzej Seweryn nemzetközi hírű lengyel színész és filmszínész, a Comédie Francaise örökös tagja jelenleg a varsói Lengyel Színház (Teatr Polski) igazgatója. Shakespeare forever! című előadásában párbeszédet kezdeményez a közönséggel Shakespeare-ről és a világról.V. Henrik, Hamlet, Falstaff, III.Richárd, valamint Ariel, Lady Macbeth és Júlia szerepeiben a színész felmutatja Shakespeare költészetének szépségét és bölcsességét. Jól ismert monológokból egy izgalmas történetet hoz létre az irodalomról, kultúráról, a győztes, a kétkedő és a védekező emberről. Utal a főbb Shakespeare-témákra is: a hatalom rögeszméjére, az érzéki őrületre, az időtlen szerelemre és a szomorú magányosságra, féltékenységre és árulásra, az élet értelmével kapcsolatos kételyekre és a remény éltető erejére.Az előadás a Shakespeare-műveket jól ismerőknek és azoknak is szól, akik még csak most kezdenek el ismerkedni életművével. Shakespeare szakértői meghallgathatják kedvenc monológjaikat Piotr Kamiński fordításában, amelyeket Andrzej Seweryn mesteri módon ad elő. Az utóbbiak pedig bátorítást meríthetnek arra, hogy tovább folytassák a stratfordi géniusz színpadi világának megismerését.

Shakespeare királynője - a trón és a színpad mögé, azaz a kulisszák mögötti világba visz el bennünket Bereményi Géza új drámája. Bármely trón és színpad rejtett helyszíne izgalmas lehet az átlagpolgárnak és átlagnézőnek, aki soha nem láthat be oda, ahol a politikát és a színházat csinálják. Hogyne lenne mindez érdekes akkor, amikor a hatalmat és a művészetet a világtörténelem egyik legjelentősebb uralkodója, I. Erzsébet és legjelentősebb alkotója, William Shakespeare jelenítik meg? „Olyan, mintha az elveszett Shakespeare királydráma került volna most elő. Shakespeare kortárs szerző kortárs drámákat írt a saját korában. Kortárs jelmezekben és térben. Az akkori jelenidőben fogalmazta újra Hamlet, II. Richárd, III. Richárd… történelmi figuráit. A történelmi Hamletnek vagy Richárdnak nem sok köze volt a megírt figurákhoz, nem játszatta őket 2-300 évvel azelőtti kosztümökben, nem múzeumi színház volt, ami a meiningenizmus XIX. század divatja óta sokszor tért hódít a színház- és filmművészetben. Tehát kortárs dráma a jelenidőben. Bereményi mélyrehatóan tanulmányozta I. Erzsébet és Shakespeare korát, és ennek alapján fogalmazta meg ezt a példabeszédet a mindenkori erőszak és illúzió birodalmáról. Az Erzsébetség és Shakespeare-ség hasonlóságáról és különbözőségéről, uralkodó és színházcsináló alkotó ember örök viszonyrendszeréről. Ami újra és újra ismétlődik a világtörténelemben. A miértekre keresi a választ. Bármilyen nemes célt szentesíthet-e nemtelen eszköz? Vagy leginkább lássuk és ezáltal láttassunk? Alkotó ember csak így segíthet mások életén.” (Galambos Péter, rendező)

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁSA Shakespeare Összes Rövidítve egy fergeteges komédia, amelyben három színész tesz kísérletet arra, hogy Shakespeare mind a 37 drámáját színre vigye kevesebb, mint két óra leforgás alatt.A darab a londoni West End-en óriási siker. A Madhouse, Magács László rendezésében vitte színre saját változatát, és azóta játssza a darabot teltházak előtt. Az előadás Európa több országában nagy sikert aratott. A darab nyaktörő sebességgel pereg, úgy, hogy a társulat három tagja játssza a férfi és női, fiatal és öreg szerepeket. Othello történetét egy gengszter-rap kelti életre, a történelmi drámákat egy amerikai futballmeccs keretei között jelenítik meg, a Hamletet pedig húsz másodpercben foglalják össze.

Álom és valóság, messzeség és közelség, álarc és ami mögötte van: Shakespeare színműveinek megannyi metaforikus jelentését fedezik fel színházi alkotók, filmrendezők és jelen esetben koreográfusok. Város és erdő, romantikus kastély, kihalt tengerpart - helyszínek a nagy színműíró színes mesetárából, ahol alkalom nyílik eljátszani a szerelmesek bonyodalmait majd kiábrándulá-sait és egymásra találásukat, a boldogságkeresést és a beteljesülhetetlen viszonyok tragédiáját. A tánc műfaja minden életesszenciát képes kifejezni, amit érdemes átgondolni és elképzelni hőseink történetein keresztül, aztán rájönni, mit is ad ez nekünk ma. Mozdulatok, testek, zene, tánc mind azt szolgálja ebben a három táncműben, hogy Shakespeare világát összetett, mégis hétköznapi módon hozzák közel hozzánk. A Madách Színház táncművészei kilépve a musicalek világából, utazásra invitálnak minket, hogy a klasszikus és kortárs táncelemek felhasználásával megmutassák Shakespeare szomorúságon is túlmutató életörömét, azt a boldogságot, amit ennek közös felfedezése közben táncos és néző átélhet.

„A 66. Szonett Shakespeare világának széthullását, korának gaztetteit és igazságtalanságait sűríti bele néhány sorba. Mi pedig kiindulópontként használjuk arra, hogy a saját korunkról beszéljünk: a gonoszságról, a társadalmi igazságtalanságról, a hatalomról, az erőszakról, a pénz és befolyás irányította világunkról, ahol a becsület, az erkölcs, a szeretet szinte már nem is léteznek. A szonett utolsó sora a szeretet/szerelem általi megváltást ígéri. Ez az előadás pedig okot igyekszik találni a reményre.”
Kokan Mladenović