A Sári bíró, Móricz Zsigmond első színműve műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.
Bíróválasztásra készül a falu. A falu bíráját Sári bírónak csúfolják, mert helyette a felesége, Sári irányítja az ügyeket. Diktál, nemcsak a családnak, a falunak is. A pozíciójában megőszült bíró szívesen szabadulna székéből, de az asszony nem engedi. Most ő egyengeti férje útját a választáson. A bíró kénytelen összefogni fiával, Jóskával, aki szerelmes az ellenjelölt Pengő Kovács lányába, Lizibe. A fiatalok csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő Kovács nyeri a bírói tisztet egyhangú szavazással. 

 A kis Sophia hercegnő születésnapjára egy kutyust szeretne, de nem kaphat, mert a háziállatok koszosak, büdösek, hullatják a szőrüket. Egy napon különös tojásra bukkan, amiből egy kis sárkány kel ki. Rögtön megszereti, gondoskodik a kis árváról, de rejtegetnie kell, nehogy valaki megtalálja. Ettől megváltozik az élete, minden csupa izgalom lesz körülötte, miközben a kis sárkány egyre csak nő és nő…

Kerstin Slawek és Dorotty Szalma „sárkánykrimi”-jéhez Gulyás Levente komponált zenét. A premier 2016 novemberében volt a zittaui (Németország) Gerhart Hauptmann Színházban. Az előadást ott is Dorotty Szalma állította színpadra, aki nem ismeretlen a Jókai Színház közönsége előtt sem, legutóbb A széttáncolt cipellők című zenés mesejátékot rendezte Békéscsabán. 

„Na, hadd látom, van-e itt olyan bátor vitéz, aki akár még a sárkánnyal is szembeszállna, hogy megmentse Mufurcka királykisasszonyt?”A Regős kérdésére ilyenkor, optimális esetben, akadnak jelentkezők. „De mondjátok csak, nem féltek a három próbától?” – nem szoktak. „Na, akkor ki is választok három lovagot. Te, te és te, gyertek föl ide a színpadra…” És ekkor kezdetét veszi a lovagi torna, ami fantáziánktól függően lehet a régiekre emlékeztető kopjás-lándzsás viadal, vagy bármely labdajáték, fánkevő verseny, kockatorony-építés. A győztes pedig elindulhat az elrabolt királykisasszonyért… Útján a magyar hiedelemvilágból ismert beszélő kismadár és táltos paripa segíti. Csak éppen a sárkány rabságában sínylődő Mufurckának nem akaródzik megszabadulni. Hogy mi köti rabtartójához, megtudhatjátok, ha eljöttök az előadására.Janik László, eredetileg bábjátéknak íródott mesejátéka emberjátékká transzponálódik színészeink és a színpadra felözönlő, virágot, állatot, sárkányt és napocskát megszemélyesítő gyerekek által.

Regős János mesemondó kocsiját húzva járja a világot, hogy mindenkivel megismertesse Sárkányölő Krisztián legendáját. A történet szerint III. avagy Zokogó Zsigmond király lányát, Mufurcka királykisasszonyt elrabolta egy sárkány... A király lovagi tornát hirdet a sárkány legyőzésére és a királylány megmentésére. Az interaktív mesejáték során a közönség sorai közül kikerülő "bátor lovagok" saját maguk tapasztalják meg, hogy a sárkány nem mindig gonosz, a királylányok pedig nem minden esetben szorulnak megmentésre.

Egy mesés lovagi torna, melynek során a bátor jelentkezők nemesülnek Mufurc hercegnőt megmentő vitézekké. Az ifjú harcosok színpadra lépnek és kezdetét veszi a lovagi torna. Fantáziánktól függően lehet a régiekre emlékeztető kopjás-lándzsás viadal, vagy bármely labdajáték, fánkevő verseny, kockatorony-építés. A győztes pedig elindulhat az elrabolt királykisasszonyért… Az eredetileg bábjátéknak íródott mese, emberjátékká transzponálódik.

„…nem meglepőbb megszületni kétszer, mint egyszer.” (Voltaire) A PARI című, 2016-ban a Monotánc Fesztiválra készített - és fődíjjal jutalmazott - szóló képezi az előadás alapját. A szanszkrit szó a szembenállásra – vagy konfliktusra – utal, amit addig viszünk magunkkal, amíg az meg nem oldódik. A dinamikus és látványos mozgássorok két dimenziót kapcsolnak össze: a földi röghöz kötöttség és a levegő változékonysága közötti hiátust töltik fel energiával. Sagrado pazar technikai tudásról árulkodó akrobatikus szólója (álló helyzetből indított szaltó, ugrások, fejen pörgések) hiánypótló eleme a Second mikrovilágának. Energiája szükséges a megoldáshoz és a továbbfejlődéshez. A női és férfi oldal között létrejön a mozgásformák kommunikációja, amely generálja a változásokat. (…) Feicht Zoltán koreográfiája – rejtetten ugyan, de – stílusnyitogató-határfeszegető kinyilatkoztatás. A táncszínház életben maradásához folyamatosan bővülő eszköztár szükséges. Újító összeolvadásokra van szükség. Így válik fogyaszthatóan érthetővé a klasszikusbalett-alapokon nyugvó artisztikus mozgássor, a kortárs táncművészet stílusainak széles spektruma és velük összefonódva a cirkuszi akrobatika. Mindez a tanulandó tolerancia jegyében, hogy megszülethessen a rég várt csoda: mechanikus mutatványokból a mozgásszínház művészi mágiája." Sárosi Emőke: Szanszkritul a világ. Tánckritika.hu

„Egy különleges, kihívásokkal teli hangulat és egy feszült érzelem bármikor összetorlódhat.Anélkül, hogy azt kívánnád, ezek szűnjenek meg vagy legyenek mások – mint amilyenek épp most –, megtanulhatod észrevenni, milyen az "idő" benned; megtanulhatod, hogyan tartsd magad a jelenben. Abban, ami valójában történik.Manapság annyi hangulatváltozást tapasztalunk, hogy néha még mi sem tudjuk őket követni. Ebben az előadásban épp ezt szeretném hangsúlyozni: bármelyik pillanatban változhat a Vibe!”
        

A Segítség! Megnősültem! egyszemélyes vígjáték, remek szórakozást ígérő one man show.Intenzív színházi élményt és garantált szórakozást ígér Pindroch Csaba új önálló estje, a „Segítség, megnősültem!” című egyszemélyes vígjáték, amelynek 2016. október 29-én, a budapesti Thália Színházban volt a bemutatója, és azóta számos teltházas előadás követett a Tháliában és vidéken. A Sebestyén Elemér azonos című regénye alapján írt kortárs komédiáját Pindroch Csaba társ-dramaturgként, producerként és az előadás egyedüli szereplőjeként jegyzi, a darab rendezője Radnai Márk.A hagyományos bohózat és a modern stand-up comedy stílusjegyeit egyaránt felvonultató előadás sajátos görbe tükröt tart az esküvő előtti és utáni hétköznapok legkülönbözőbb komikus vagy éppen keserű pillanatainak. Mindannyiunk számára ismerős helyzeteket láthatunk, felszabadult nevetéssel ismerhetünk magunkra Pindroch Csaba sokoldalú és őszinte játékát nézve, aki a házasság témájában jártas és végtelenül szerethető színészként bravúrosan tálalja ezt a nem mindennapi színházi fogást.„Bár tele van csípős megjegyzésekkel és humoros szituációkkal, mégis olyan ez a darab, mint egy szerelmi vallomás. Üzenet tőlem személyesen a feleségemnek, továbbá minden férfitól valamennyi nőnek, köszönetképpen azért a fontos, hihetetlenül boldogító, de olykor végtelenül bosszantó és így rengeteg humorforrást adó csodálatos emberi kapcsolatért, amit úgy hívunk, hogy házasság” – mondja Pindroch Csaba.

„kezes lábas nász
fejetlen gyász
derékba tört tánc…”A darab vezérmotívumai:

Tangó: Közös séta, amelyben a táncosok pillanatról pillanatra döntenek a követendő lépésekről. A tangó markáns férfidominanciát mutat, ami kezdő pároknál valóság, az összehangolódott párok esetében azonban csak látszat: a harmonikus táncban a férfi érzékeli a nő igényeit, és élménnyé teszi számára a táncot azzal, hogy előkészíti a lépéseit.

Ön-tangó: A fel nem kért nő tánca az ön-tangó, ahol a magányosság mélyen áthatja a szereplő minden rezdülését. Egy szingli életorma, kényszerből kreált hímnős lét, harmonikusnak tűnő skizofrénia, fura utópia. Elsőre…
Azonban magában rejti a lehetőségét egy olyan önmagunkkal folytatott táncnak, ahol kiismerhetjük a lelkünk másik nemű lélekrészét, s egyensúlyba hozhatjuk ezt a két részt önmagunkon belül. Valós társsal igazán az kapcsolódhat, aki képes önmagát is táncba vinni…

Karma-fonat: Egy elképesztő hosszú női hajfonat, amely a messzi múltban-az ősi női erők forrásánál gyökerezik és nő bele folyamatosan a jelenbe. Első viselője egy a csodálatos Polipnő volt, akinek tengernyi dús, göndör hajcsóváiról mítoszok szólnak. A hajkorona további örököseinek csalódásai, tragédiái és traumái is beleszövődtek az emlékfonatba. Ez az erőnyaláb, ami az évszázadok során egy fura horgonnyá alakult most újra kibomlik…

Test-húrok: Valós férfi női kapcsolódások, különböző pontokon. Fogadalmak, kötések, elköteleződések, egymásra utaltság, rugalmasság és merevség, biztonság és szabadság: ahol a férfi és a női erő kiegészíti egymást…

„… női haj-monológ visszhangzik férfi tettben
férfi tett visszhangzik női haj-monológban”