Rózsakirály, az emberek uralkodója háborúból tart hazafelé, amikor a tündérek tiltott erdejébe téved. A Tündérkirály – életéért cserébe – újszülött fiát kéri. Így kerül Rózsa, az emberfiú Tündérországba cselédnek, ahol felcseperedvén Ibolyába, a Tündérkirály lányába lesz szerelmes. Ám a varázstalan embervilág és a mágikus tündérföld ősidők óta szemben áll egymással… Legyőzheti-e egy szerelem az évszázados viszályt? Szerethet-e egy tündérlány egy emberfiút? Kitarthat-e egymás mellett két fiatal, ha az egész világ ellenük fordul?A shakespeare-i motívumokban bővelkedő magyar népmesének számtalan változata és irodalmi feldolgozása ismert. Arany János elbeszélő költeményben, Arany László Ráadó és Anyicska címmel népmesegyűjteményében, Lakatos Menyhért Angárka és Búsladarfi című meséjében dolgozta fel a fordulatos történetet. A mese színpadi változata a korábbi változatok nyomán született, igazi szélesvásznú, családi produkció.

Rózsavitézt a Tündérkirály lánya, Tulipánvirág, számára szemeli ki. A lány mostohája, azonban saját lányának, Mákvirágocskának akarja a fiút. Furfangos próbákat eszel ki a banya, hogy ne vehesse el Rózsavitéz, Tulipánvirágot. Muki, az obsitos katona, segítségére van a fiataloknak. Mégis menekülniük kell, de hogy mi a megpróbáltatások vége, a meséből megtudjuk!

Bozsik Yvette rendezésében folytatódnak Rozsda lovag kalandjai. Váratlan látogató érkezik Páncélvárba: Fránya Frida, a boszorkány. Azon nyomban brekegő, felhúzható bádogbékává varázsolja a lovagot, de valójában Kokszra, a sárkánygyerekre fáj a foga, aki megsejtve ezt, kereket old. Hihetetlen kalandjai során kalózokkal, rablókkal, sőt egy csapat cápával is találkozik. Szélvész várkisasszony sem ül tétlenül, útra kel, hogy megküzdjön Fránya Fridával és megmentse barátait. Újabb tizenegy magával ragadó dal és izgalmas történet: ez a Rozsda lovag, ahogy azt már megszoktuk! A családi musical-ben sok tánc és ének, élő zene és játékos ötletek szórakoztatják a gyerekeket és szüleiket egyaránt.

Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól a hatvanas évek elejéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg.

az Aradi Kamaraszínház előadása „Alina Nelega drámája a nürnbergi perben tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, zavaros elméjű vezetőt, Hitler helyettesét a náci eszme által űzött, Jézus- és hitvesztése miatt a Führerbe kapaszkodó figurának mutatja hol minden emberségét felemésztett, bűnét látni képtelen állatnak, hol félelemtől földig rogyó sérült léleknek.Harsányi nem kap jelenetről jelentre más maszk után. Rudolf Hessként él együtt a figurával, szenved, néz le ránk fensőbbségesen. Mint Hitler fröcsögi ránk a női nemet elutasító mondatait. Mint gyakorlott szofisztikus, szenvtelen arccal igazolja a rémtetteket. Nyersen marcangol szét húscafatokat, és saját keze is a húsdarálóban végzi. Ő a számító, ˝ínyenc˝ gyilkos, a gyerekkorától kezdve homoszexuális hajlamokat mutató kéjenc, aki fekete papi zubbonyában, magát tisztának s ártatlannak gondolva, öngyilkosságra készül.” 
Szoboszlai Annamária – Ellenfény

Ennek a történetnek nincs hőse, csak főszereplője van. És nincsenek regényes vagy kalandos fordulatai sem, csak olyan epizódjai, amelyek akár ismerősek is lehetnek többünknek, akárcsak azok a hajléktalanok, akik mellett nap mint nap elmegyünk az aluljáróban... Olykor nehéz elképzelni, hogy azok a kéregető, italozó, rongyokba burkolózott lények is úgy kezdték az életüket, mint mi mindahányan. Csak aztán valami történt velük, és most ők ülnek a járdán és mi megyünk el mellettük, és nem fordítva.
A Rükverc egy hétköznapi ember, Vidra Zsolt életét meséli el, de ahogyan arra a cím is utal, az időben visszafelé haladva elevenednek meg élete emlékezetes eseményei, sorsfordító mozzanatai, a keserves hajléktalan évektől a felnőttkori csalódásokon, ifjúkori szerelmeken, gyerekkori tapasztalatokon át a szépreményű csecsemőkorig.

Rükverc, azaz visszafelé. A halállal kezdődik és a születéssel végződik. Ott kezdjük, ahol már minden mögöttünk van, csak múltunk van, olyan-amilyen. Ott végezzük, ahol még előttünk a jövő: ismeretlen és bíztató. Főbb szerepekben láthatjuk: Gyuricza Istvánt, Hüse Csabát, Kelemen Józsefet, és Varga Zsuzsannát.

Mesejáték két részbenA tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A vadonatúj, színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.

Emlékezzünk Ruszt Józsefre. 80 éves lenne.Program:
17.00 Kiállítás megnyitó: Keleti Éva – Ruszt József
A fotókiállítást Jordán Tamás nyitja meg.
Közreműködik: Nagy Péter
Keleti Éva mintegy húsz évig rendszeresen kísérte figyelemmel Ruszt József rendezői pályáját. E mostani kiállítás a fotóművész vallomása a Kossuth-díjas rendezőről, munkásságáról.18.00 “Én a szünetben csinálom a színházat”
Nánay István beszélget Ruszt pályájáról, színházáról, Ruszt pályatársaival és a nézőkkel
A pályatársak: Jordán Tamás, Trokán Péter, Sára Detti, Gálffi László, Egri Márta, Bagó Bertalan, Kaszás Géza és még sokan mások20.00 Ruszt József: Rekviem
Olvasószínházi ősbemutató nyolc tételben, egy tragikusan elhunyt nagy művész emlékezetéreRuszt József drámájának modellje Gellért Endre, aki 1945 után a Nemzeti Színház főrendezője és a Színművészeti Főiskola tanára volt, és aki 1960. március 1-jén, negyvenhat évesen öngyilkosságot követett el.
A Rekviem azt a pár órát mutatja be, amikor a darab főszereplője, a Zeneszerző első öngyilkossági kísérlete után, először hagyja el a kórházat és találkozik a hónapok óta nem látott hozzátartozóival.A Főorvos, egy idegszanatórium vezetője – Trokán Péter
A Tanársegéd, mellette dolgozik – Both András
A Zeneszerző – Gálffi László
Janka, ápolónő a szanatóriumban – Sára Detti
A Gyerek, a Zeneszerző fia – Horváth Illés
A Fiatalember, a Zeneszerző tanítványa – Kamarás Iván
Zoltán, egy zenei intézmény igazgatója – Kaszás Géza
Narrátor – Kricsár KamillAz előadás előtt bevezetőt mond Nánay István.

Lenni vagy nem lenni ez itt a kérdés! Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő: fellép és lelép, s mindenkit sok szerep vár életében…A Figura Stúdió Színház Krémje: Fodor Alain Leonard, Kolozsi Borsos Gábor és Moșu Norbert-László megkísérlik bemutatni Shakespeare összes művét. Tőr lesz e darab, hol polgárvér szennyez polgárkezet, s ki bűnös, fennakad. Kölcsönt ne végy, ne adj, imádkozz, s vonulj kolostorba, mert valami bűzlik Dániában. De ne csüggedj, akit asszony szült, teneked nem árt, s hogy mi a szép, azt most tudod meg itt. Minden jó, ha a vége jó, és a többi néma csend.A S.Ö.R., avagy Shakespeare Összes Rövidítve című brit színdarabot Barabás Árpád rendezésében láthatja majd a közönség. A S.Ö.R. egyfajta élő Shakespeare-album, amely a neves drámaíró legnépszerűbb műveinek legismertebb jeleneteit hozza színpadra és egyben közelebb a nézőkhöz egy közvetlen és humorban nem szűkölködő előadásban.

Aki szereti Shakespeare műveit, s ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy valamennyit megismerje, ám úgy ítéli meg, hogy élete hátralévő része valószínűleg nem lesz elegendő ehhez, cseppet se búslakodjon. Bízza rekeszizmai működtetését a “Nem Komplett Shakespeare Művek” három jókedvű, vagány munkatársára: Kálloy Molnár Péterre, Kálid Artúrra és Gáspár Andr ásra, akik a nehéz körülmények ellenére (a nézők állandóan közbenevetnek) derekasan végrehajtják a már-már reménytelennek tűnő feladatot: bemutatják a “Komplett Shakespeare”-t…A “S.Ö.R.”-t (Shakespeare Összes Rövidítve) 1994-ben az évad legnépszerűbb előadásává választották.