Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban.

A két ellenséges veronai család gyermekei, Rómeó és Júlia között szövődött végzetes szerelem története William Shakespeare egyik legismertebb és legnépszerűbb drámája. Ez nem is csoda, hiszen kamaszoknak, felnőtteknek, időseknek egyaránt kínál átélni- és gondolkodnivalót. Az előadásban bábok segítségével kel életre az örökzöld szerelmi dráma – szerelemről és gyűlöletről,

A klasszikus világirodalom gyönyörűen megírt tragikus szerelmi története. Két, ősidők óta gyűlölködő családból származó fiatal végzetesen egymásba szeret, és titkon összeházasodnak. A történet Veronában játszódik, ahol két világ csap össze a fiatalok feje fölött: hagyomány, lázadás, szerelem, gyűlölet, sors és egyén ütközik egymással.

A klasszikus világirodalom gyönyörűen megírt tragikus szerelmi története. Két, ősidők óta gyűlölködő családból származó fiatal végzetesen egymásba szeret, és titkon összeházasodnak. A történet Veronában játszódik, ahol két világ csap össze a fiatalok feje fölött: hagyomány, lázadás, szerelem, gyűlölet, sors és egyén ütközik egymással.

Miként tud egy új, fiatal generáció megbirkózni a szüleitől örökölt konfliktusokkal? Mi történik, ha egy nemzedék úgy dönt: tiszta lappal szeretné kezdeni felnőtt életét? Megteheti vajon büntetlenül? S mi motiválja ebben a döntésben? Miért utasítja el szülei mintáit? Ez az új generáció abban más mint az előtte lévő, hogy már nem akarja azokat a régi terheket cipelni, amelyeket értelmetlennek lát, amelyeket másoktól örökölt, ráadásul számára érthetetlenül valódi okok nélkül. Rómeó és Júlia tinédzserek, akik kamaszként reagálnak a felnőtt helyzetekre – dacos szenvedéllyel s akadályt nem ismerő elszántsággal és hittel, de ez a látszólag naív idealizmus még nem jelenti azt, hogy ne nekik lenne igazuk…

Rómeó & Julia - cirkusz színházi előadásmaffiatörténet szerelemmel és bukássalA Baross Imre Artistaképző Intézet előadása. Az 50 perces előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jeleníti meg a maffia környezetbe helyezett veronai történetet. A korszakban, amelyben a mi Rómeó és Júliánk játszódik, nincs helye a szerelemnek, csak az öldöklésnek. A megbékélés helyett itt bosszú, a csönd helyett csak üvöltés várható. A kérdés nélkül való szerelmet maga alá gyűri a birtoklási vágy, s a történet főszereplőinek élete elbukik családjaik háborúskodásában. Rómeó és Júlia egy villanásnyi időre téren és időn kívül kerülnek és találkoznak a határtalan szerelemmel. Mindössze 5 napos történetük a mennyet és poklot is elhozza Nekik, de a harag, a két gazdag maffiacsalád dühödt indulata végül maga alá gyűri és halálba kergeti a tragikus sorsú szerelmeseket.Az 50 perces előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jeleníti meg a maffia környezetbe helyezett veronai történetet. A fiatal artisták lenyűgöző biztonsággal működnek mind a színház, mind az artistaművészet terén, s jelenítik meg a drámairodalom talán legismertebb szerelmi történetét.

Interaktív színházi előadás Ruszt József beavató színházi hagyományai alapján. Az előadás sajátossága abban rejlik, hogy a Moderátor a történetet egyes pontokon megállítja és a nézőkkel közösen megvitatnak bizonyos kérdéseket, vagy a színházi jelrendszer érdekességeit fedezik fel.

Ha van a világirodalomban történet, mely idős és fiatal számára egyaránt ismerős, kedves, az a Rómeó és Júlia. Ha van közhely, ami ehhez kapcsolódik, akkor az a „szerelem mindent legyőz” általánosítás. Pedig ha újraolvassuk a történetet, azt látjuk, hogy a szerelem valóban túllép a megosztottságon, s nem vesz tudomást a párt-politikáról, de hogy legyőzhet-e mindent, s ha igen, milyen áron, ebben már a négyszáz éve elhunyt költőóriás sem túl optimista. Fiatal életek hullnak porba, sokat ígérő lehetőségek hunynak ki egy pillanat alatt, s miért? Mert a társadalmi megosztottság megszabja a határokat és a szabályokat. Klasszikus szép mese legyintsünk csak, hol van ez ma már? Aztán nézzünk körül és gondoljuk ezt át újra.

a Győri Balett előadásaVámos György Szergej Prokofjev zenéjében találta meg a kulcsot Rómeó és Júlia című balettjéhez, amelynek premierje 1997-ben a Rheinoperben volt. A koreográfus a reneszánszból a múlt század húszas éveibe átültetve hozza összhangba a klasszikus balett hagyományait azzal a prokofjevi igénnyel, hogy „megmutassa a színpadon az emberi érzelmeket”. Vámos olyan táncoló színészeket akar, akik a testükkel beszélnek és énekelnek. Rómeó és Júlia nála két olyan fiatal, akik a darab elején még gondtalanok, egy kicsit naivak, de képesek elsöprően szenvedélyes érzésekre is, amelyek aztán tragédiába torkollnak. Nem egy álmodozó táncoló párt mutat meg, hanem két életvidám, erőteljes egyéniséget, akik elég erősek ahhoz, hogy szeressenek és ezért meghaljanak. 

Színhelyünk Verona, ahol minden és mindenki szép, még a fegyvereket is ékszerként lehet viselni és csak játékból hadonásznak vele – amíg el nem rontja valaki a játékot;Verona, ahol mindenki jó, és mindenki mindenkinek jót akar, legelsősorban is az állam és az egyház, azaz a herceg és a város kedvenc papja – amíg az a sok kis jó össze nem áll egyetlen ijesztő rosszá;Verona, ahol mindenki gazdag, csak szerelemre nem telik senkinek, aki meg mégsem tudna nélküle élni, annak mindene rámegy, még az élete is – és mégis: ettől, és ekkor lesz a leggazdagabb;Veronában vagyunk tehát, a jólétben lubickoló, hatalmi násztáncban bokázó, szerelembebelehaló Veronában, amely mégis, vagy tán épp ezért, a szerelmek városa marad most már mindörökre – egynapi járóföldre Mantovától, ahol betevő falatért árulják a mérget.