A darab Daniel Defoe “Robinson Crusoe” című híres regényén alapszik, amelynek központi témái: két ember totális idegensége egymás számára valamint a beszélt nyelv általi kommunikáció lehetőségének teljes hiánya. A szerzők e motívumokat új történetbe szőtték. A tenger közepén két hajótörött kapaszkodik fel a vízen hánykolódó háztető-darabra. Két ellenséges fél, két idegenbeszakadt ember messze a hazájától, akik nem beszélik egymás nyelvét, de akiknek végül sikerül felülemelkedniük személyes bizalmatlanságukon és barátokká válnak.A darab két olasz színész-szerzője, Nino D`Introna és Giacomo Ravicchio, jó érzékkel, sok humorral, helyzetkomikummal és finoman árnyalt párbeszédekkel dolgozta fel a hajótöröttek témáját, amely 1985-ös megjelenése óta semmit sem vesztett időszerűségéből, éppen ellenkezőleg, aktuálisabb, mint valaha.

A Rocco és fivérei, Giovanni Testori: A Ghisolfa-híd című regényének filmváltozata, melyet Luchino Visconti rendezett 1960-ban. A Thomas Mann: József és testvérei című regényével rokon elnevezés nem véletlen: Rocco Sotellaro Dél-Olaszországi költő, aki az ott élő nép életét és hagyományait énekelte meg, jelentős hatással volt Viscontira.Boldogság, megélhetés, érvényesülés. Ezt reméli Vincenzo, Simone, Rocco, Ciro és Luca: az öt Parondi fivér. Apjuk halála után határoznak úgy, hogy anyjukkal dél-olasz falujukból a dinamikusan fejlődő Milánóba költöznek, valamikor az 1950-es évek elején. Egy család, melynek boldogulását az elköltözés, a sorssal való szembeszállás, a harc és a visszatérés reménye határozza meg.Vincenzo, a legidősebb fiú már eljegyzett egy itt élő, jómódú leányt, de a család megérkezése majdnem szakítással jár a két fiatal között. Simone az ökölvívásban találja meg a megélhetését, jelleméből kifolyólag azonban mindinkább lefelé süllyed. Rocco, a középső fiú az, aki a családot összetartja, és bátyját is igyekszik megvédeni az „édes élet” csapdáitól. A két legfiatalabb fivér, Ciro és Luca pedig bátyjaik nyomdokain haladva próbálják megtalálni saját helyüket. A bokszoló Simone beleszeret egy prostituáltba, ám Nadia elhagyja őt. Másfél év múlva egy véletlen találkozás során, Rocco és a lány között szerelem szövődik. Az egyre jobban elzüllő idősebb testvér ezt képtelen elfogadni, és végül megöli a lányt. Rocco az egyetlen, aki feltétel nélkül bátyja mellett áll, és mindent megbocsát neki. Elemi jósága, már-már önmegsemmisítő alázata és áldozatvállalása emeli ki őt a környezetéből, és teszi igazi hőssé.Együvé tartozás, a fennmaradásért való küzdés, a boksz és az edzőterem, a szerelem, a fivérek egymás iránti szeretete, illetve a közöttük óhatatlanul kialakuló versengés, és nem utolsó sorban a szülőföld utáni vágyakozás teremtik meg azt a drámát, ami e történetet egyetemessé teszi. A helyes és helytelen döntések az elidegenedés útját járó város aszfaltján végül óhatatlanul a család szétbomlásához vezetnek: ki itt, ki ott találja meg a saját boldogulását.

Töretlen siker, őstehetség, kikezdhetetlen méltóság, ikon, nagyasszony, rocknagyi. Nem lehet más, csak a Turner! Minden szó igaz. És mégis csak az igazság egyik fele. De mi van a másik oldalon?

A táncszínházi produkció, olyan modern köntösbe csomagolt kortárs és néptánc közötti átmeneti színházi világot mutat be, amely minden időben aktuális. A produkcióban az idősebb tanítja a fiatalt, vagyis az élet pedagógiai oldala jelenik meg a színpadon, minden ezzel kapcsolatos dramaturgiával együtt. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ezen műsorszámát Zsuráfszky Zoltán művészeti vezető koreografálta, álmodta meg és vitte színpadra.

A Club Színház premier előadása!„Hatalmadban tartasz. Amikor belopakodtál a baromfiólba, mindent értettem. De aztán ahelyett, hogy úgy viselkedtél volna, mint egy normális róka, azt mondtad: „Csitt... Jó estét. Kérem, legyen szíves utánam fáradni.” S ebből csak az derült ki számomra, hogy nem vagy egy normális róka. Még felöltözni sem volt időm...”

Egy magyarországi kisváros - Zsarátnok - polgármestere, a hivatali dolgozók, bankárok, polgárok, hétköznapi emberek e történet szereplői. Ez a kisváros lehetne a világ, vagy Európa bármely szegletében, mégis, nem véletlen, hogy Móricz Magyarországra helyezte Zsarátnok városát. Már a település neve is sok mindent elárul. Zsarátnok. A hamu alatt lappangó, felületén már elhamvadt és csak belül izzó parázs, amely egy kicsiny fuvallat hatására bármikor lángra lobbanhat. Ez a fuvallat pedig nem más, mint az elérhető gazdagság: a hatalom, a pénz, az anyagi javak megszerzésének lehetősége. Sajnálatos emberi tulajdonságok: a kapzsiság, harácsolás, a kielégíthetetlen pénz- és hatalomvágy munkál e kisváros mindennapjaiban. Az elérhető haszon forgószele ellenállhatatlanul sodorja magával a lehetőséget megragadni kívánó, gyenge jellemű városlakókat.
Kopjás István, mint érintetlen lélek, tisztességes férj és családapa, éppen tisztasága és érintetlensége, valamint gyanútlansága révén kiszolgáltatott, a rafinált cselvetéseket és agyafúrt kelepcéket állító városi elit számára.
Az ő szinte észrevehetetlen behálózásának, bűnbe rántásának, jellemtörésének története a dráma cselekménye.
A darabnak - s az általam elképzelt előadásnak - számos múltbeli és jelenkori áthallása van. Rendkívül húsbavágóan mai is az 1930-as évek világát idéző alapmű.

„Kimérten, nyelvi játékokkal zsonglőrködve, az én és a te viszonyait marcangolva, de hát mi mást is akarna kibogozni egy tizenhat éves nagykamasz? Legfőbb és közös gondjuk az öndefiníció, a világ legnagyobb titka, amelyre a ki vagyok én? kérdés nevetségesen blődnek hat, de mégis ez foglalja össze leginkább a probléma lényegét. És valóban, micsoda, kicsoda az ember ennyi idősen, amikor páncélt kezd növeszteni, de alatta a húsa még puha és romlatlan; és ez a páncél legelőször miért éppen félelmetes ollókban szilárdul meg?"

 Az első magyarul írott operett sikere a múlt század kezdete óta töretlen. Bob úrfi, az álruhás trónörökös lehozza a csillagokat az égről, még London népét is fellázítja, hogy szerelmét megkaphassa. A népmesei fordulatokra épülő bájos mesében kiderül, az igaz szerelem valóban képes-e minden akadályt legyőzni. A romantikus és vicces történetet olyan ismert dalok kísérik, mint a "Londonban, hej, van számos utca..." 

RomanceKodály Zoltán műveireÉles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből. Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darabunk. Ezt újragondolva alkotta meg a világhírű zeneszerző munkásságának minden szegletéből hasító Romance című koreográfiáját, tisztelegve ezzel a magyar zenetudós, zeneoktató és népzenekutató előtt.BoleroA Bolero-t 2012-ben készítette Lukács András a Wiener Staatsballett részére, Ravel ismert zenéjéhez félve nyúlt kezdetben:„Nem szerettem volna epigon lenni és nem a szokványos férfi-nő viszonyra, szenvedélyre, érzéki szálra kihegyezni a ,,történetet”. Az én Bolero-m cselekmény nélküli darab, tíz női és tíz férfi táncosra, akik azonos jelmezben, hatalmas fekete szoknyában táncolva próbálnak egy monumentális, hideg hangvételű, sötét báli jelenetet érzékeltetni.”

maffiatörténet szerelemmel és bukással - a Budapesti Baross Imre Artistaképző Intézet előadásaCirkusz Színház egy részbenA korszakban, amelyben a mi Rómeó és Júliánk játszódik, nincs helye a szerelemnek, csak az öldöklésnek. A megbékélés helyett itt bosszú, a csönd helyett csak üvöltés várható. A kérdés nélkül való szerelmet maga alá gyűri a birtoklási vágy, s a történet főszereplőinek élete elbukik családjaik háborúskodásában.
Rómeó és Júlia egy villanásnyi időre téren és időn kívül kerülnek és találkoznak a határtalan szerelemmel. Mindössze 5 napos történetük a mennyet és poklot is elhozza Nekik, de a harag, a két gazdag maffiacsalád dühödt indulata végül maga alá gyűri és halálba kergeti a tragikus sorsú szerelmeseket.
Az 50 perces előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jeleníti meg a maffia környezetbe helyezett veronai történetet.
A fiatal artisták lenyűgöző biztonsággal működnek mind a színház, mind az artistaművészet terén, s jelenítik meg a drámairodalom talán legismertebb szerelmi történetét.

A korszakban, amelyben a mi Rómeó és Júliánk játszódik, nincs helye a szerelemnek, csak az öldöklésnek. A megbékélés helyett itt bosszú, a csönd helyett csak üvöltés várható. A kérdés nélkül való szerelmet maga alá gyűri a birtoklási vágy, s a történet főszereplőinek élete elbukik családjaik háborúskodásában. Rómeó és Júlia egy villanásnyi időre téren és időn kívül kerülnek és találkoznak a határtalan szerelemmel. Mindössze 5 napos történetük a mennyet és poklot is elhozza Nekik, de a harag, a két gazdag maffiacsalád dühödt indulata végül maga alá gyűri és halálba kergeti a tragikus sorsú szerelmeseket. A 70 perces előadás a cirkuszművészet és a fizikai színház eszközeivel jeleníti meg a maffia környezetbe helyezett veronai történetet. A fiatal artisták lenyűgöző biztonsággal működnek mind a színház, mind az artistaművészet terén, s jelenítik meg a drámairodalom talán legismertebb szerelmi történetét.„Ez a produkció egy nagyon érdekes kísérletként született meg a cirkusz- és mozgásművészet összekapcsolásával egy dramatikus történeten belül.Leginkább az érdekelt, mi történik belül, milyen viszonyok, milyen belső állapotok zajlanak a szövegek mögött. Másrészt néztem, milyen zsánerszámokkal, milyen izgalmas cirkuszi mutatványokkal tudok dolgozni, amelyek beilleszthetők a cselekménybe. Sokszoros oda-vissza keresgélés volt, amíg meg nem találtam, hogy hogyan lehet érzékletessé tenni szöveg nélkül, gesztusokkal, akciókkal, párosokkal, tömegjelenetekkel és magukkal a mutatványokkal ezt a történetet.” Uray Péter (rendező)