Élt egyszer egy király; annak volt egy világszép lánya. Ez a lány olyan gyönyörű volt, hogy szebbet képzelni sem lehetett volna nála. De úgy eltelt a szépségével, olyan kevély, olyan fennhéjázó volt, hogy egyetlen kérőjét sem tartotta méltónak magához. Egyiket a másik után kosarazta ki, és ráadásul még gúnyt is űzött belőlük. Egyszer a király nagy ünnepséget rendezett, s arra meghívott a környékről minden házasulandó férfit. A világszép királylány elvonult a kérők sora előtt. Némelyikre éppen csak rátekintett, némelyik előtt megállt s végigmérte, némelyiknél még a száját is elbiggyesztette. Mert hát mindegyiken talált valami kivetnivalót. Az öreg király a palota tornácáról figyelte a lányát. Látta, egyebet sem tesz, mint gúnyolódik, s a sok egybegyűlt kérőnek mind kiadja az útját. Ezen aztán haragra lobbant, véget vetett az ünnepségnek, útjukra bocsátotta a felsült vendégeket, és maga elé szólította lányát… 

„Jaj, ez aztán mintapéldány, álla mint egy csőr a gólyán, ám de nem oly méltóságos, inkább csak úgy rigóságos, kérőm álla rigó csőre, hogy mert idejönni vele?
Ez lenne a férjem? Legfeljebb konyhán a cselédem.”Különleges előadásra számíthatnak az érdeklődők: a mozgásszínházi elemek, a cirkusz, az élő játék, a tárgyjáték egyaránt szerepet kap a mostani produkcióban. A mese ugyanakkor megőrzi a történetet, érthető és átélhető formában jelenítve meg a szép, okos, de kényeskedő királykisasszony históriáját.Az előadást 6 éves kortól ajánljuk!

Igazi királylányos történet Ecsedi Erzsébet rendezésében. A durcás királylány beteljesíti sorsát és elnyeri az igaz szerelmet, de ehhez hosszú és tanulságos út vezet. Az ifjú Rigócsőr király furmányos módon tanítja meg a királylánynak, hogy a bölcsességhez és a megbékélés elnyeréséhez türelmesebbé, szerényebbé, önzetlenebbé kell válnia. 
A Shakespeare Makrancos Katájára hajazó történet a mese nyelvén tanítja a gyermekeket örökérvényű igazságokra a durcás királylány viszontagságain keresztül. 

 Tolerancia trónörököse, Karakán királyfi nagy gondban van. Felséges édesapja nyugdíjba vonult, és ráhagyományozta koronáját, valamint királysága legjavát (mint ahogy ez egy igazi mesebeli országban lenni szokott), ám e kegy mellé súlyos feltételt szabott: mire ő hazatér bergengóciai reumakezeléséről, a királyfi szerezzen egy feleséget maga mellé, ellenkező esetben visszaveszi az összes jogot!
Mi itt a probléma? – mondanák a hozzá nem értők. De mi tudjuk, hogy bizony nagy a baj! Karakán királyfi ugyanis – mint neve is sejteti – igen karakán, és nem lehet csak úgy ukmukfukk megnősíteni. Persze, ha lenne valami elbűvölő jelölt, egészen más lenne a helyzet... No, elbűvölő jelölt akad, ám akad egy kis bibi is. Rozella, Arrogancia királykisasszonya messze földön híres földöntúli szépségéről, és épp eladósorba került. Hol itt a bibi? – kérdeznék a naivok... Nos, hát Rozella királykisasszony olyan rettenetes modorral rendelkezik, amit el nem viselhet senki emberfia! Szegény Karakán királyfi, hosszú utat kell még bejárnod, hogy boldogságra lelj!
A sok-sok muzsikával, kacagtató helyzetekkel megtűzdelt mese hamisítatlan, klasszikus lelkületbe bújtatott, ám friss gondolatokkal átitatott világba röpíti a közönséget, ahol a váratlan fordulatok ellenére – mint már tudjuk – minden jó, ha jó a vége.. 

Kérők hada verseng Izabella királykisasszony kezéért. Ő azonban mindegyikőjükben csak kivetnivalót talál. Egyiküket, a szomszédos királyság ifjú uralkodóját, még gúnynévvel is felékesíti. Rigócsőrnek nevezi el. Az ifjú király beleszeret a fennhéjázó királykisasszonyba és elhatározza, hogy másnap álruhában – koldusként – újra szerencsét próbál. Eközben az öreg király megunva lánya méltatlan viselkedését, úgy rendelkezik, hogy az első férfiemberhez hozzáadja, aki a palotába bebocsátást kér. Ki más is lehetne, aki bezörget a kapun, mint a koldusruhát öltött Rigócsőr királyfi. A királylány a koldus feleségeként kezd új életet. Megtanulja, hogy mindenért meg kell dolgozni. Ráébred arra, hogy az élet számtalan csodát rejt mindazoknak, akik megbecsülik azt, és tesznek is érte.

Kérők hada verseng Izabella királykisasszony kezéért. Ő azonban mindegyikőjükben csak kivetnivalót talál. Egyiküket, a szomszédos királyság ifjú uralkodóját, még gúnynévvel is felékesíti. Rigócsőrnek nevezi el. Az ifjú király beleszeret a fennhéjázó királykisasszonyba és elhatározza, hogy másnap álruhában – koldusként – újra szerencsét próbál.
Eközben az öreg király megunva lánya méltatlan viselkedését, úgy rendelkezik, hogy az első férfiemberhez hozzáadja, aki a palotába bebocsátást kér. Ki más is lehetne, aki bezörget a kapun, mint a koldusruhát öltött Rigócsőr király.
A királylány a koldus feleségeként kezd új életet. Megtanulja, hogy mindenért meg kell dolgozni. Ráébred arra, hogy az élet számtalan csodát rejt mindazoknak, akik megbecsülik azt, és tesznek is érte.

Verdi operája Victor Hugo drámája, A király mulat nyomán született. A színmű bemutatója botrányba fulladt, a konzervatív körök - akiket pellengérre állított - letiltatták a színpadról. Húsz évvel később Verdi librettistája írta át a történetet, és már így nyújtotta át a zeneszerzőnek komponálásra. Rigolotto, a mantovai herceg, éles eszű udvari bolondja elzárva tartja lányát, Gildát, hogy megóvja őt az udvar intrikáitól. Ám a sármos herceg így is elcsábítja a lányt. Mikor erre Rigoletto rájön, bosszút esküszik, és felfogadja a herceg megölésére Sparafucilét, a bérgyilkos. A történet azonban tragikus fordulatot vesz. 

Fájdalmasan mulatságos történet életről és halálról néhány furcsasággal:koncert tartatik a Siketek Intézetében;a koncertet kilencvenéves anyókák tartják;a kilencvenéves anyókák szerepeiben a kaposvári társulat férfiszínészeit láthatjuk.A Siketek Országos Szövetségének kultúrházában vagyunk, az imént fejeződött be az „Ihlet” nevezetű amatőr dalárda jubileumi koncertje, a kórus tagjai, nyolcvan-kilencvenéves nénikék csoszognak kifelé a színpadról, hogy megünnepeljék magukat. Izgatottan, szinte hisztérikusan boldogan koccintanak a múltra és a jövőre, miközben vedelik a vodkát és az örmény konyakot, zabálják a kaviárt és a heringsalátát. Járókeretekbe kapaszkodva tartják a tósztokat, felhevülten szövik a terveket, miközben már minden nap ajándék az élettől. A teremben lévő tükrök nem hazudnak, a hangos ingaóra kíméletlenül jelzi a múló időt.Belép Szergej Szergejevics, a dalárda fiatal vezetője, és bejelenti: „Elhatároztam, hogy együttesünket rebranding-nek vetem alá!”A nénikék értetlenül pislognak, vajon mi lehet az a rebranding. De azonnal megértik, amikor Szergej bemutatja a Chanel-lányt. Ő áll ezentúl a színpadon a fényben, az „Ihlet” pedig hátulra kerül, a takarásba, a letakart tükrök mögé…Nyikolaj Koljada a legismertebb kortárs orosz drámaíró, darabjait Angliától Ausztráliáig, Németországtól az Egyesült Államokig a világ minden táján játsszák. A kaposvári közönség 1997-ben láthatta Murlin Murlo című darabját Radoslav Milenkovic rendezésében.

Vienna English Theatre

A darab cselekménye egyszerű, elbeszélésmódja tárgyilagos. Roberto Zucco gyilkos. Apja megöléséért egy fokozottan őrzött börtönben raboskodik, ahonnan csodával határos módon mégis szöknie sikerül. Intelligens ember, amolyan csendes őrült, aki a szökés után látszólag ép elméje ellenére tovább folytatja az életontást. Egy lánnyal ismerkedik meg, aki egy ideig bújtatja a titokzatos ám mégis vonzó idegent, majd mégis tanúvallomást tesz Zucco ellen. Zuccot elkapják. „Apagyilkos vagyok, anyagyilkos, rendőrgyilkos, gyerekgyilkos. Gyilkos.” – vallja Zucco nemes egyszerűséggel, mindenféle megbánás nélkül, majd ismét megszökik. A börtöntetőn üldözik, de nem tudják elkapni. Lezuhan.A központi szereplő, Zucco egy antihős, ellentmondásos figura. A nyers erő és a gyermeki lélek egyként bújik meg benne. Láthatatlan szeretne lenni, ez a legfőbb vágya, közben pedig egy körözött gyilkos. Egyetlen kérdésre nem tudja a választ, hogy miért is élünk? Feszegeti saját határait, azonban nem segít rajta semmilyen emberi tapasztalat vagy érzés, inkább minden bebizonyítja az élet értelmetlenségét. Tulajdonképpen mindenkiben van egy Zucco, csak az ember elnyomja magában ezeket a dolgokat, mert elsősorban élni akar. Zucco ezzel szemben egy mániákus katona, aki eldönti hogy van egy küldetése a világ ellen és az végigviszi az élete árán is.Zucco történetén keresztül az egyén és társadalom viszonyának problematikussága bontakozik ki, az egyéni meggyőződés és akarat, valamint a társadalmi normák, elvárások, emberi jogok és életigenlés állnak szemben egymással. Az előadás azoknak a problémáknak az egyéni vonatkozásait kutatja, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak az előttünk tornyosuló problémák kapcsán, a megemelkedett ingerküszöbünket ostromolja, arra keresve választ, hogy „hogyan vagyunk összerakva” mi, emberek.

A musicalban feldolgozott legenda méltán a világ egyik leghíresebb története, hiszen olyan örök emberi értékekről szól, mint a hazaszeretet, a hűség, az igazság keresése, a szabadságvágy, melyek mindenkor, minden időben érvényesek.A romantikus történet rengeteg humorral van átszőve, markáns karakterei szinte minden műfaj művelőit megihlették már. Az élő zenekarral játszott musicalben megtalálhatóak éppúgy megtalálhatóak az intim lírai jelenetek, mint a látványos tömeg- és táncképek, és természetesen nem maradhatnak el a kaszkadőr elemeket tartalmazó akciójelenetek sem.Mindezek, valamint a szerzőpáros, a rendező és a szereplőgárda eddigi munkái biztosítékok a közönség számára a könnyed, de tartalmas szórakozására.