Műsorok

2018. november 21.szerda Jolán

Bánk Bán

Bánk Bán

Katona József hősének „mindössze” annyi volt a vétke – s azért lett „végsemmiség az ítélete” – mert „hitveséhez és gyermekihez” kötő tündéri láncaitól szabadulva próbált megfelelni politikusi kötelességének. Nem a morál, nem a jog, hanem a szeretet törvényével szegült szembe. Ebben a szükségszerűen kudarcba fulladó vállalkozásban látta meg Katona a világa rendjéért lelki javairól lemondani kényszerülő modern ember tragédiáját – írja Kulin Ferenc a Bánk bánról, amely a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája mellett a magyar drámairodalom klasszikus alapműve.

Katona József a dráma ősváltozatát 1814-ben kezdte írni, nyomtatásban 1820-ban Kecskeméten jelent meg, az ősbemutató – amelyet Katona már nem élhetett meg – 1833-ban Kassán volt, Melinda szerepét Déryné alakította. Pesten 1834-ben mutatták be, a Nemzetiben először 1839-ben adták. 1848. március 15-én a díszelőadás a Bánk bán volt. A forradalmat követő elnyomás évei után, 1858-tól vált a mű a Nemzeti és más színházak repertoárjának népszerű és kötelező darabjává. Erkel Ferenc operát írt a drámából (a librettó Egressy Béni munkája), az ősbemutató 1861-ben volt a Nemzeti Színházban.

Vidnyánszky Attila korábban a darab drámai és operai változatát is megrendezte már. Katona drámáját 2002-ben állította színre a Nemzeti Színházban. Ez az előadás – a cselekmény hátterében zajló polgárháború expresszív megjelenítésével – igencsak megosztotta a közönséget, szélsőséges indulatokat is kiváltott. Ugyancsak merész vállalkozás, zenetörténeti jelentőségű esemény volt az ős-Bánk bán megrendezése 2008-ban a debreceni Csokonai Színházban. Ez Erkel Ferenc eredeti zenei konstrukcióját és Egressy Béni eredeti librettóját vette alapul, ami 1861-ben még sokkal közelebb állt Katona drámájához.

Vidnyánszky Attila a Bánk bánt kamaraszínházi produkcióként kívánja színpadra állítani. Ez a forma mindenekelőtt arra adhat alkalmat, hogy közelebb hozza a közönséghez a drámai összeütközést, a „végsőkig feszült indulatok nyelvét”, mely Szerb Antal szerint ebben a darabban „az első intonációtól az utolsó szóig magával ragad”, kiváltva a klasszikus tragédiákra jellemző katarzist. Ez a fajta megközelítés annak is a próbája lesz, hogy a mai fiatal generáció számára lehet-e még úgy tolmácsolni a darab személyek közötti konfliktusrendszerét, hogy ez egyúttal a nemzeti sorskérdések iránt is fogékonnyá tegye őket, nemcsak a múlt, hanem a jelen vonatkozásában is.

Szerző
Katona JózsefKatona József
Rendező
Szereposztás
Gertrudis, királynéUdvaros DorottyaUdvaros Dorottya
Bendeleiben Izidora, türingiai leányMikecz EstillaMikecz Estilla
II. Endre, a magyarok királyaCserhalmi GyörgyCserhalmi György
Tiborc, parasztVarga JózsefVarga József
Mikhál bánRácz JózsefRácz József
Petur bán, bihari főispánOlt TamásOlt Tamás
Myska bán, a királyfiak nevelőjeBodrogi GyulaBodrogi Gyula
Solom mester, ennek fiaTóth LászlóTóth László
Udvornik, Főurak, UdvarhölgyekBenedek DánielBenedek Dániel
Udvornik, Főurak, UdvarhölgyekHercegh PéterHercegh Péter
Udvornik, Főurak, UdvarhölgyekNagy BalázsNagy Balázs
Udvornik, Főurak, UdvarhölgyekMészáros MartinMészáros Martin
Udvornik, Főurak, UdvarhölgyekSzép DománSzép Domán
Munkatársak
Olekszandr BilozubOlekszandr Bilozub (díszlet- és jelmeztervező)
Szász ZsoltSzász Zsolt (dramaturg)
Rideg ZsófiaRideg Zsófia (dramaturg)
Lovass ÁgiLovass Ági (ügyelő)
Kónya GabiKónya Gabi (súgó)
Herpai RitaHerpai Rita (rendezőasszisztens)
Kérem, látogasson vissza később!