Hírek

Virágot Algernonnak a Budapesti Operettszínház online műsorában a hétvége folyamán
Sokunk kamaszkorának meghatározó olvasmányélménye a musical irodalmi alapja, Daniel Keyes regénye. A könyvet 27 nyelvre fordították le, és több mint ötmillió példányban adták ki, majd Oscar-díjas film is készült belőle. A történet a szellemileg visszamaradott harminckét éves Charlie Gordon kitartásáról és szeretetéhségéről szól.
Többet
A vérszipoly – online bemutató a Centrál Színházban
Romhányi József születésének 100. évfordulója alkalmából, 2021. március 6-án szombaton este 7-kor ha nem is ülhetünk még be a Centrál Színházba, a honlapon keresztül az ország egész területéről megtekinthetjük az új bemutatót. A "rímhányó Romhányi” tanítvány Philipp István szövegére Bárány Ferenc zenéjével készült A Vérszipoly című, ellenállhatatlan humorú zenés rímdráma rendezője Puskás Tamás. A komédia Seholsincs országban játszódik, szereplői pedig egy fehérmájú grófnő – Tompos Kátya fergeteges alakításában -, Cserna Antal és Ódor Kristóf mint félkegyelmű grófok, egy melléküzemági munkás, Fehér Tibor és Vári-Kovács Péter mint Vérszipoly, míg Básti Julit élete első Boszorkány szerepében láthatja majd a közönség. Vér, szex és klasszikus vígjátéki elemek működtetik ezt az ütős darabot. Az előadás a bemutató után on demand módon bármikor elérhető lesz a Centrál Színház honlapján keresztül.
Többet
Kalucsni - Dragomán György híres szerző darabja a Móricz Zsigmond Színház előadásában
„Nem az a kérdés, mit keresnek, hanem az, hogy mit találnak”
A mások élete… Történik valahol Erdélyben, nem sokkal a rendszerváltás előtt - de megtörténhetne bárhol, bármikor, bárkivel.
Többet

Műsorok

2021. március 7.vasárnap Tamás

János vitéz

"Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül” – írja Szerb Antal Petőfi emblematikus művéről, mellyel 1844-ben, huszonegy évesen berobbant az irodalmi életbe, és országosan egy csapásra ismert lett a szélesebb olvasó közönség köreiben.

Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező „műmesének” vagy egy naiv hőséneknek, mely az ókori eposzi hagyományt folytatja: a „magyar Odüsszeiának” – ahogyan Kosztolányi nevezte.

A János vitéz a bábszínházak állandó repertoár-darabja. Kacsóh Pongrác belőle készült dalműve a 20. század első éveiben műfajteremtő volt a magyar operett születésekor. Filmes feldolgozásai közül Jankovics Marcell 1973-ban készült rajzfilmje Petőfi nevét újra ismertté tette a nagyvilágban. Ez a mű továbbra is kötelező olvasmány az általános iskolában – ám Petőfi kultuszát az elmúlt negyven év során egyre kevésbé sikerült életben tartanunk – a színházi világban utoljára a Paál István által rendezett Petőfi-rock keltett országos és nemzetközi visszhangot a hetvenes években. Azóta generációk nőttek fel úgy, hogy a hősiesség és a Szerb Antal által emlegetett „magyar népjelleg” egyre inkább csak negatív értelemben volt szóba hozható.

Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.

Szerző