Műsorok

2018. november 21.szerda Jolán

Isten ostora

Isten ostora

Ha végignézünk a jelenen, azt látjuk, hogy a világban oda-vissza hullámzásban mozognak egész népek, hiszen vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. Háborúk, polgárháborúk, éhínségek miatt emberek százezrei kénytelenek elmenekülni hazájukból, új hazát, menedéket keresve. A „Kelet” és a „Nyugat” drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük – megint. Ebben a keveredésben meg tudjuk-e őrizni a lényegünket, a gyökereinket vagy az eljövendő világ rákényszerít majd bennünket, hogy az együttélés érdekében feladjuk nemzeti identitásunkat? És nem csak mi, mások is. Izgalmas kérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni – nem csak mi, mások is – a csak ránk (rájuk) jellemzőt, és lehet-e megértés a kultúrák között” – fogalmaz Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője, akit a kultúrák keveredésében az etnikai identitás megőrzésének kérdése is foglalkoztat.

Ezekhez a gondolatokhoz keresett olyan művet, amely nem a máról szól, hanem történeti távlatokban képes láttatni ezt a kérdést, és azt, hogy a személyiség, a hős milyen szerepet játszik a történelemben. Így esett a választása a 20. század első felének egyik jelentős alakjának, Bánffy Miklósnak a drámájára, a hun Attiláról szóló A nagyúr-ra, amely a népvándorlás korát idézi. „Ahogy olvasom a »Nagy Úr«-at, megújul a kor, melynél mozgalmasabbat és a helyét kereső emberiségre jellemzőbbet nem látott a világ” – írta Bánffy 1912-es darabjáról Tamási Áron. A történetben Mikolt gót hercegnőt Attila tudta nélkül ejtik foglyul alattvalói, rejtegetnék is előle, „mert szép a lány”, de a két királyi jellemnek egy végső nagy ütközetben, „héjanászban” egymásra kell lelnie...

A szerző Bánffy Miklós (1874–1950), a polihisztor erdélyi gróf korának egyik legkiválóbb államférfija (rövid ideig külügyminiszter is) volt, színházi rendező és operaházi intendáns, harcolt Bartók Béla műveinek bemutatásáért, képzőművészként is alkotott, írt drámákat is. Fő műve a nemrégiben újra kiadott és – már külföldön is – nagy sikert aratott regénytrilógiája, az Erdélyi történet. 1950-ben Budapesten halt meg nyomorban. 2014-ben ünnepeljük Bánffy Miklós születésének 140. évfordulóját – a Nemzeti az elfeledett dráma, A nagyúr alapján készült színpadi mű, az Isten ostora bemutatójával.

Szerző
Bánffy MiklósBánffy Miklós
Rendező
Szereposztás
Attila, nagyúrMátray LászlóMátray László
Eiréné, zárdafőnök asszonyBánsági IldikóBánsági Ildikó
Berik, gót hercegHorváth Lajos OttóHorváth Lajos Ottó
Euthymos archimandrita, bizánci követSchnell ÁdámSchnell Ádám
Zerkon, udvari bohócBodrogi GyulaBodrogi Gyula
Ataulf, gót harcosFehér TiborFehér Tibor
Hilárion, a manicheusBakos-Kiss GáborBakos-Kiss Gábor
Kurkut, az oguzok kánjaFarkas DénesFarkas Dénes
FőtáltosOlt TamásOlt Tamás
Edek, hírnökJanka BarnabásJanka Barnabás
Munkatársak
Kanalas ÉvaKanalas Éva (énekművész)
Olekszandr BilozubOlekszandr Bilozub (díszlet- és jelmeztervező)
Rideg ZsófiaRideg Zsófia (dramaturg)
Gróf KatiGróf Kati (súgó)
Géczy IstvánGéczy István (ügyelő)
Lencsés IstvánLencsés István (ügyelő)
Herpai RitaHerpai Rita (rendezőasszisztens)
Kérem, látogasson vissza később!