Hírek
Kalucsni - Dragomán György híres szerző darabja a Móricz Zsigmond Színház előadásában
„Nem az a kérdés, mit keresnek, hanem az, hogy mit találnak”
A mások élete… Történik valahol Erdélyben, nem sokkal a rendszerváltás előtt - de megtörténhetne bárhol, bármikor, bárkivel.
Márciusi online színház a Zenthében
A salgótarjáni színház nyilvánosságra hozta márciusi online műsorát. Ahogy már megszokhattuk az előadások megtekintése díjmentes és a Zenthe Ferenc Színház YouTube csatornáján lesz elérhető.
Szombat este a Nemzeti Streampad előadásában Márai Sándor: A kassai polgárok
Mi marad belőlünk, ha a művészi késztetést bensőnkből kiirtják, és bűnösségünk árnyékában szenvedhetünk tovább? Kik azok a mindenkori támadók, akik sorsunkat ily mód megpecsételhetik? És kik vagyunk mi, akik saját közösségünk védelmére kelünk?
Kérdéseinkben a válasz: mi is csak kassai polgárok vagyunk.
Műsorok
2021. március 4.csütörtök KázmérA szarvassá változott fiú (Harmadik olvasat)

A Szarvassá változott fiú forrása egy irodalmi alkotás, gyökerei régmúltra nyúlnak vissza, pontosabban egy kereszténység előtti legendára, amely kilenc fiúról szól, akik szarvasvadászat közben eltévednek az erdőben, s amikor átkelnek egy varázserővel bíró hídon, maguk is szarvassá változnak. Az apjuk követi nyomukat, egy forrásnál talál rájuk, ahol megálltak inni, és csak akkor ismeri fel őket amikor épp rájuk célozva megfeszíti az íját.
A történet dimenzióját tekintve tipikus pogány rege, amit paradox módon egy kolinda őrzött meg, egyfajta román nyelvű karácsonyi ének. A kolindát Bartók Béla átdolgozta, ennek témájára született egyik legrejtélyesebb mesterműve, a Cantata profana két vegyes karra és zenekarra, s ez egyike azon kevés kórusműnek, amelyet a magyar zeneszerző jegyzett. A szerzeménynek már ebben a formájában is elkezdődik a műfaji és esztétikai határok keveredése. A kórusmű, a bartóki szokásoktól eltérően kevés népi dallamot tartalmaz (a folklorisztikus dimenziók leginkább a ritmusban köszönnek vissza) miközben a kar középkori formákat (főként lidio és misolidio), egyenesen a gregorián énekekre visszavezethető vonásokat szólaltat meg.
Miközben a vokális struktúra igyekszik visszanyúlni saját, ezeréves, keresztény civilizáció adta gyökereihez, a ritmus, a dallam-invenciók kvalitása és maga a libretto is teljesen profán logika alapján épülnek fel.
Ez a történet ihlette Juhász Ferenc ragyogó költeményét, amelyben azonban az anya hívja haza szarvassá változott fiát.
Egy élemedett korú anya, aki éveinek súlyos terhe alatt már képtelen megbírkózni a világ kihívásaival, “a villany is rossz, megüt az áram”. A fiú, ahogyan az eredeti történetben is, visszatérésének lehetetlenségét fejti ki válaszában, mert ha valaki egyszer megmerítkezett az anyatermészetben, s ivott legautentikusabb dimenziónk ősi emlékezetének tiszta forrásából, számára a visszatérés útja örökre lezárul, hacsak nem a halál szólítja hazatérésre.




Kérem, látogasson vissza később! |