Hírek

Befejeződött Enyedi Ildikó új filmjének forgatása- A feleségem története
Befejeződött az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története 57 napos forgatása. Április 8-án Hamburgban kezdődött a munka, ahol 11 napot forgatott a stáb. Nyáron Budapesten és a Filmalap MAFILM Igazgatóság fóti stúdiójában rögzítettek jeleneteket 37 napon át, ősszel pedig 9 napig Máltán dolgozott a stáb. A film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője pedig a világhírű Léa Seydoux francia színésznő. A több hónapos utómunka első fázisaként megkezdődött a film vágása. A féltékenység természetrajzát ábrázoló romantikus film gyártását a Filmalap 1,15 milliárd forinttal támogatta. Az Inforg-M&M Film vezetésével német, olasz és francia koprodukcióban, a német-francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média támogatásával készülő alkotás a tervek szerint 2020 őszén kerül a mozikba.
Többet
"30 éve szabadon" - konferencia a Váci Dunakanyar Színházban
A rendszerváltás hatásai a kulturális és színházi életre a Visegrádi Csoport országaiban

A Váci Dunakanyar Színház 2019. november 8-án a rendszerváltás eseményeit feldolgozó konferenciát szervez a Visegrádi Négyek országainak részvételével, „30 éve szabadon…” - a rendszerváltás hatásai a kulturális, a színházi életre a Visegrádi Csoport országaiban címmel. Miként formálták az egyes nemzetek művészetét a külső hatások, milyen befolyással volt a rendszerváltás a színházi- és kulturális életre?
Többet
Társas-játékok hete novemberben, V. OPEN Fesztivál, MU Színház
Ötödik alkalommal rendezi meg a MU Színház az OPEN Közösségi- és Részvételi Színházi Fesztivált november 11-16. között. A hat napig tartó programsorozaton most nem előadásokon, hanem közösségi alkotásokon, társas-játékokon vehetnek részt a látogatók.

Mire számíthatnak többek között az érdeklődők?

Drag King workshop azoknak a nőknek, akik szívesen kipróbálnák, hogy milyen lehet férfivá változni. Demokratikus játszótér azoknak, akik egy jövőbeni fiktív világba csöppenve közösen eldöntenék, hogy mi legyen az országuk sorsa, ha csak rajtuk áll. Csináld magad társasjáték workshop, ahol a pálya nem más, mint a színház teljes területe és még azon is túl.
Többet

Műsorok

2019. november 15.péntek Albert, Lipót

Tóth Ilonka

„1956. Tóth Ilonát, a budapesti Domonkos utcai kórház önkéntes vezetőjét letartóztatják.

1957. Sor kerül a forradalom utáni megtorlás legelső, egyetlen nyilvános perére, hogy a kádári rendszer bebizonyíthassa a világ közvéleményének: Budapest utcáin nem ártatlan fiatalok harcoltak Magyarország szabadságáért, hanem köztörvényes bűnözők gyilkoltak ártatlan kommunistákat. A Moszkva közvetlen irányításával megrendezett színjátékper a huszonnégy éves medika, Tóth Ilona beismerő vallomásával és kivégzésével ér véget” – írja Szilágyi Andor, a történetet feldolgozó színdarab szerzője.

Vajon megpecsételhető a forradalom ifjú résztvevőinek a sorsa azáltal, hogy az őket leverő hatalmi erőszak utólag erkölcsileg, majd mentálisan is ellehetetleníti őket? Ebből fakadóan elhiteti bűnüket a közvéleménnyel, és halálbüntetést alkalmaz? Mennyire hathat ki egy ilyen ítélet az áldozat későbbi megítélésére? És vajon ez az emlékezet milyen mértékben tükrözi az adott kor immoralitását és képmutatását? Nem hátborzongató-e az a tény, hogy kegyelet helyett szennyel és mocsokkal illessük ártatlan áldozatok emlékét?

Csupán néhány kérdés, melyek mementóként, Tóth Ilona pere óta a fejünk felett lebegnek.

Tóth Ilona személye eggyé vált az ártatlanság fogalmával, miközben a megsokszorozott bűn – kezdve a beismerésre való kényszerítéstől a gyilkosság elhitetéséig –, kedvére játszhatja halálos játékát egy fiatal lánnyal.

Ha van igazság, elsősorban a szívekben van. A törvénykezés akkor tökéletlennek bizonyult, még a leghatározottabbnak tűnő ítélet erkölcsi megtámogatásában is.

Az idő pedig úgy szentesít – tapasztalhattuk már számtalanszor –, ahogy a szélfúvást kihasználó szabad vitorlás választja meg haladási irányát: leginkább nem ő dönti el, merre száguld. Nekünk azonban jó volna visszanézni, akár visszafordulni, szél ellen vitorlázva. És tevőlegesen emlékezni, mert csak így menthetjük a menthetőt: saját jelenünk múltból fakadó létjogosultságát.

Szerző