Családi mesedélelőtt - zenés mesejátékOscar Wilde meséje különösen aktuálisnak hat napjainkban, amikor a külsőségek egyre inkább elvonják a figyelmet a valódi értékekről. Hőse nagy utat jár be, míg - átkon, varázslaton, nehéz próbákon keresztül - megérti: a külső szépség lélek nélkül nem ér semmit. Az út végére megtanulja, mi a különbség valóság és látszat, igazi szeretet és álságos kedveskedés, ember és tükörképe között. Az út végére felnő.

Vásári komédia
Rendezte: B. Péter Pál


A darab tartalma:Egy messziről jött, sok országot megjárt világhírű kuruzsló meséli el csodálatos utazásait és ajánlja magát mindenféle baj gyógyítására.
Gyógyírt találhat nála mindenféle bajára.

A csodálatos mandarin központi témája az érzékiség erejének megjelenítése mellett az erőszak, az emberi elnyomás és függőség, a társadalmon kívüliség megmutatása is. A 21. század nagyvárosának lezüllött és kilátástalan nyomorában élő prostituált lány pénzre váltott életében mindennapos rutin az érkező kliensek kiszolgálása mellett az őt futtató csavargók kegyetlenkedése, a vendégek kirablása is. Mimi szabadulna ebből a szörnyű fogságból, de a csavargókkal sajátos függőségi viszonyban vannak. A két látogató, az öregúr és a fiatal fiú kirablása után egy különös vendég érkezik. A mandarin, a gazdag keleti férfi, akinek ereje és mássága először taszítja, majd egyre közelebb vonzza a jobb életre vágyó lányt. A testiség ösztönös erején túl a mandarin egy másik világ dimenzióját is felvillantja az embertelen sorsában vergődő lány számára. A leskelődő csavargóknak nem tetszik az egyre fokozódó vonzalom, attól tartanak, hogy megélhetésük eszközét elviszi a szerelem. Ezért három különböző módon próbálják megölni a mandarint, sikertelenül. Mindegy egyes támadás után újraéled, sőt beteljesületlen vágya csak hatalmasabbá teszi. Mimi végül önként odaadja magát, nem tudva, hogy ezzel az idegen sorsát is beteljesíti: a mandarin meghal. A lány testével befedi elvesztett reményét, de talán szíve alatt már egy új élet dobog. Bartók Béla klasszikusa egyszer minden professzionális magyar balett együttes repertoárjára felkerül, a táncjáték szinte megkerülhetetlen kihívás egy koreográfusi pálya során. A csodálatos mandarin kortalan története az elidegenedett nagyvárosi világ minden szennyéről és vágyáról - mintha rólunk, a 21. század értékvesztett világáról szólna. Mimi és a mandarin könyörtelen drámája a ma emberének is tükröt tart. Társadalomkritikája érvényesebb, mint valaha. Egyúttal megérinti az érző ember lelkét, mert felcsillantja a reményt a változásra, egy új, jobb élet lehetőségére: a szerelem megváltó erejére.

A bemutató a Bartók-év keretében a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjaként valósult meg. Az előadás megvalósításában a Pécsi Balett együttműködő partnere a Müpa.

Zenés mesejátékValahol Erdélyországban tán a Mezőségben, – Kitudjaholvan falván – játszódik ez a különös történet. Ebben a faluban sokféle ember él; a gazdag, ám zsugori kocsmárosné, a szegény, de becsületes molnár meg a fia, a bolondos, furfangos észjárású rímfaragó legény, no meg a pletykás minden lében kanál leányasszony, hogy csak néhányat említsek közülük. Az emberek nyugalmát felbolydítja, hogy hajnaltájt gyanús alakok, - nagy zsákot cipelve - osonnak át a falu főterén. A népek elhatározzák, hogy kilesik ezt a dolgot, hogy megtudják, kik is lehetnek ezek a különös atyafiak.

Délceg, Kopac király egyetlen fia elindul, hogy megkérje Kevély király három lánya közül egyikük kezét, miközben a királyfit Anni, egy szegény sorsú kislány tiszta szívéből szereti. Miben rejlik a valódi szépség? Képesek vagyunk-e meglátni a látszat mögött az igazi valóságot, vagy a felszín elrejti szemünk elől azt, ami igazán lényeges?
Délceg, Kopac király egyetlen fia elindul, hogy megkérje Kevély király három lánya közül egyikük kezét, miközben a királyfit Anni, egy szegény sorsú kislány tiszta szívéből szereti. A kérdés, hogy Délceg végül felismeri-e Anniban igazi mátkáját.
Talán az is kiderül, hogy az igazi csoda bennünk van. S legfőképpen tetteink tükrözik igazán mindazt, ami bensőnkben rejlik.

a Kolozsvári Puck Bábszínház előadás 3 éven felüli gyermekeknekA csuka parancsára az egyik legismertebb orosz népmese, melynek főhőse a rettenthetetelen Jemeljuska rokona lehetne a mi magyar Erős Jánosunak, hiszen mindekettő a boldog tétlenségből, a kályhasut melegéből ugrik elő, ha eljön a megfelelő pillanat, hogy bebizonyítsa: nem e világból vétetett és nem ismer lehetetlent. Jemeljuska a Csukától felhatalmazott varázsszavakkal díszes bundába öltözteti édesanyját, megvendégeli az erdő állatait, tavaszt varázsol az orosz télben, megnevetteti a Sosemmosolygó cárkisasszonyt, aztán hazaviszi boldog aráját az erdei „díszes” kunyhóba. Mindezt könnyedén, tangóharmónikázva, mókázva teszi – kedvét sose szegi semmiféle akadály.„Az orosz mesék igazi varázsmesék, abba a korba hívják meg a mese hallgatóját, amikor az ember még nem ismerte a lehetetlent. Az orosz mesehősök azt tanítják, hogy legyen bármilyen nehéz is az előttük lévő akadály, érdemes megküzdeniük a boldogságért. Ezt a tanítást már a 4-8 éves gyerekek is megértik, sőt képesek erőt meríteni belőle.” − vallja Boldizsár Ildikó meseterapeutaElőadásunk hagyományos paravános bábelőadás, iskolapéldája a klasszikusan értelmezett bábos mesejátéknak melyben a mese eszmei üzenete,  az elbeszélés tisztasága és a karakterek precíz megformálása a tét. Az előadás felújításával fejet hajtunk annak alkotói: Balló Zoltán rendező, színész és Wallner Günter szobrász, díszlettervező munkája előtt.A csuka parancsára pergő, színes, vidám bábelőadás, remek (orosz nép)zenei válogatással melyet meleg szívvel ajánlunk minden korosztálynak.

Mit tehet egy kacsa, ha másnak születik mint a többiek? Mit tehet egy kacsa, ha elveszti a családját? Mit tehet egy kacsa, ha nem találja a helyét a világban? Andersen kérdései minden időben húsbavágóak, de különös aktualitást nyernek napjainkban. És a tó amely körül a kacsafamília, a szarkák, a réti sas, a gólyacsalád, a vadludak, a vadászkutya, a kandúr, a tyúk és az idős hölgy élnek, különösen hasonlít egy kis országra, amit olyan jól ismerünk...

Buenos Aires külvárosában négy generáció lakna együtt békességben Don Carmelo, a köztiszteletben álló zöldségkereskedő öreg házában, a családot azonban folytonosan anyagi összeomlás fenyegeti. A bajok forrása az elpusztíthatatlan életerejű, csaknem százéves dédnagymama, akinek étvágya csillapíthatatlan: mindig rágnia kell valamit, így napi fogyasztása felér egy sáskajárással. Alighogy megvacsorázott, máris reggelizne, s bármely pillanatban képes patáliát csapni egy kis nassolnivalóért. Márpedig a hattagú família csakis a családfő jövedelméből gazdálkodhat, ezért a Dédi számukra valóságos sorscsapás. A túlélés egyetlen esélye: meg kell szabadulniuk tőle, de lehetőleg kíméletesen, hiszen mégiscsak ő mindnyájuk ősanyja. Jobbnál jobb terveket dolgoznak ki az eltávolítására – de vajon beválik-e valamelyik?A jelenleg nyolcvankettedik évét taposó, neves argentin szerző 1977-ben írta ezt a képtelen komédiát, amely nagy nemzetközi sikert aratott, jelenleg is számos színház játssza világszerte. A farkaséhségű matróna hálás szerepét gyakran szokták férfiakra osztani, így a darab magyarországi bemutatójának számító szombathelyi előadás is ezt a hagyományt követi: Valló Péter rendezésében Jordán Tamás alakítja a démonikus öregasszonyt.

“A Moszkva Tér neon lámpái kékes fényüket szórják. A Városmajor felől alkonyi harangszó hallik. Előttünk, keresztben hetvenhárom autó haladt el, S a Vérmező hársait lomhán belepte a szürkésfekete por.Mi, ősz szülei egy boldog fiúnak, ki házasodni készül, A Budai Várba tartunk egy gazdagabb családhoz. Ahhoz a lányhoz, kit gyermekünk szeret……” Kétezerkettő nyarán történt augusztus hó hetedik napján,
Tizennégy óra harminc perckor jelentették a rendőrségen,
Az első kerületi kapitányságon, hogy eltűnt egy asszony a Budai Várból.
Y. Kovácsné- Faragó Zsuzsa, a japán kultúra professzora,
Néprajzkutató és műfordító, a piacra indult hetedike reggel,
De sem a csarnokban, sem otthonában nem látták őt soha többé.

Nagyoperett három felvonásban, magyar nyelven, angol és német felirattal

Orlovszkij herceg maszkabálján mindent összekuszál Doktor Denevér… Börtönre ítélt kikapós férjek, férjüket megcsalni kész feleségek, feltörekvő színésznőjelöltek rejtőznek a maszkok alatt. Végül a sok kalandnak és mókának börtönlátogatás lesz a vége, de csak itt kezdődik ám a kacagás! Ez a pezsgő hajtotta nagyoperett ifj. Johann Strauss főműve, és a hagyományhoz híven ez a mű a koronája a téli ünnepeknek. Mulassanak velünk és A denevérrel!

KRITIKAI VISSZHANG:
„Akiben frissen él közeli [Szinetár] Denevér-rendezésének boldogító kedélye, frenetikus életöröme, szívet melengető operaszínházi gyönyörűsége, az előrevetített árnyékok ellenére is vérbeli vígopera-előadásra számíthatott.” (Fodor Géza, Muzsika)

Történik Bécsben, „valamikor a múltban”. Eisenstein, derék bécsi polgár csúnyán megtréfálja dr. Falkét. Egy farsangi mulatság után, denevérnek öltöztetve, részegen otthagyja az utcán, kitéve őt a járókelők gúnyos megjegyzéseinek. Dr. Falke fondorlatos tervet eszel ki, hogy bosszút álljon barátján…

A történet szinte minden szereplő számára egy másik élet csábítását kínálja. Mindenki álmodik egy kicsit: Alfréd Rosalinda ágyában szeretne lenni, Rosalinda gátlástalanabb szeretne lenni, vagy Frank, aki magáról sem tudja tán, hogy fiú vagy lány szeretne lenni. Most van itt tehát a repülés ideje, most kezdődik a felejtés éjszakája, amikor mindenkit meglegyint valami csiklandó lehetőség.