Hírek
Szombat este a Nemzeti Streampad előadásában Márai Sándor: A kassai polgárok
Mi marad belőlünk, ha a művészi késztetést bensőnkből kiirtják, és bűnösségünk árnyékában szenvedhetünk tovább? Kik azok a mindenkori támadók, akik sorsunkat ily mód megpecsételhetik? És kik vagyunk mi, akik saját közösségünk védelmére kelünk?
Kérdéseinkben a válasz: mi is csak kassai polgárok vagyunk.
Yasmina Reza Bella Figura című darabjának online premierje február 27-én 19 órától látható - VígSTREAMház
Yasmina Reza Bella Figura című darabjának online premierje február 27-én 19 órától látható, Yvonne szerepében Halász Judittal, VígSTREAMház előadásában.
Vörösmarty Színház előadásában online megtekinthető: A Mester és Margarita
A Mester és Margatira, Bulgakov orosz író regénye, melyet megjelenése óta sokféleképpen értelmeztek már. A műből több feldolgozás is született, egyaránt film, televíziós sorozat és színházi előadás is. Ezúttal a székesfehérvári Vörösmarty Színház online repertoárjában megtekinthető.
Az összes műsor
2021. február 27.szombat Auguszta“… De mivel saját képmására teremtett…”
-színpadi etűd Jónás Tamás verseire-
a DESzínház – Alkalmi Társulat előadása
Impresszionisztikus tisztelgés Jónás Tamás cigány költő művészete előtt. Egy „ének a hideg tűzhöz” az önértékelés lélekromboló dilemmáiról, a tökéletességre vágyás belső késztetéséről és lehetetlenségéről, az emberi létben rejlő kegyetlenségről és fájdalomról. Ugyanakkor egy játékos derűkeresés is, hiszen „aki nem táncol, az pórul járhat”.
A DESzínház a Roma Sajtóközpont felkérésre ezzel a rövid színpadi etűddel járult hozzá a 2016-os Roma Nap debreceni programjához.„...Sem emlék, sem varázslat...”
Radnóti Miklós élete, tisztasága, elképesztő látása, vizualitása megragadó. Szívének dobbanása, szerelmének varázslatos megélése minden színész számára kihívás, verseinek áradó képei, szavai csak arra várnak, hogy újra meg újra halljuk, lássuk, érezzük őket. A magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Sorsa, szenvedése, kiszolgáltatottsága, váteszi látásmódja, saját sorsának pontos előérzete révén figyelmeztető jelként magasodik elénk. Testvérünk, barátunk, társunk a magyar történelem sodró, mai hullámzásában is.
„Csak szólani egy szót mint ember” - Horváth Lajos Ottó önálló estje
„A szenvedés természetes. A szenvedés élet. A szenvedés gazdagság… – írta Szép Ernő. –Tudod, mit szerettem volna most is? Nem írni mint író, nem költeni mint költő, csak szólani egy szót mint ember.”
– Szép Ernő feltámad. Ebből az abszurd helyzetből indulunk. Az élet nagy témáit érintjük, az időben ugrálva haladunk a fiatalkori eszméléstől: szerelem, család, magány, egzisztenciális gyötrődés, háború és a halál témája, ami kezdettől fogva foglalkoztatja – sorolja Horváth Lajos Ottó, aki nem Szép Ernőt alakítja, mert mint mondja: – A rögbi játékosra emlékeztető külsőmmel nem volna szerencsés Szép Ernőt játszanom. Én vagyok az, aki áteresztve magán az írások életélményeit, a szerző nevében beszél.
Nem a sanzonos, kabarédalos Szép Ernőt idézzük meg, hanem a vívódó alakot. Vitatkozik bennem két színész – fakad ki önmagára –, mind a kettőt unom, az egyik a világot vádolja, a másik saját magát… Az életét az irodalomnak rendelte alá, és eközben elgyávult attól, hogy élje a közönséges emberek életét. Mindehhez persze egy jó adag önzés is párosult. Művész volt, öntörvényű. Ugyanakkor szerény, visszahúzódó, senkit megbántani nem akaró.
„Jóéjszakát” mama
A történet egy habókos anyáról, Thelmáról és életunt lányáról, Jessie-ről szól. Amióta Jessie-t elhagyta a férje, mama és leánya együtt élnek újra. Egymás mellett tengődnek, egymás mellé beszélnek, süket füleik nem hallják a másikat. Jessie minden napját cukormázas otthonában tölti. Reggeltől estig pongyolában jár-kel, puha rózsaszín házipapucsban csoszog, hol karamellát szopogat, hol mogyorós pralinét fal.
Jessie egy este váratlan bejelentéssel fogadja hazaérkező anyját: öngyilkos lesz, ha törik, ha szakad. Thelma kétségbe esik, Jessie pedig természetes higgadtsággal tárja fel tervét, miközben háztartási tudnivalókkal bombázza a megsemmisült mamát. Anya és lánya utolsó éjjelüket töltik együtt, emlékeznek, pletykálnak, mély kérdéseket tesznek fel egymásnak, őszintén felelnek a másiknak, s minden érzékeny pillanatban szájukba tömnek egy bonbont vagy egy habcsókot. Apránként tárul elénk két nő jelene, múltja, világnézete s két ellentétes személyiség éles rajza.