Versfelolvasás és beszélgetés költészetről.
Vezeti: Mészáros Ferenc költő

Mi van a férfiakkal? Hogy állunk a testünkkel? Az öregedéssel? A gyerekkel? A világgal? Saját magunkkal? Hogy állunk a kérdésekkel? És vannak-e válaszok?
Négy színésznő boncolgatja magát – Tóth Krisztina, Erdős Virág, Falcsik Mari, Rakovszy Zsuzsa, Kiss Judit Ágnes, és sok más, kortárs és XX. századi költőnő versein keresztül – líraian és prózaian, ihletetten és olykor profánul, magas sarokba bújtatott verslábakon billegve…
Ajánljuk ezt az estét minden nőnek, aki szívesen körüljárná a saját problémáit, kételyeit, kérdéseit más aspektusból is, ajánljuk a férfiaknak, akik szeretnének többet tudni a nőkről, ajánljuk mindenkinek, aki szereti a verseket, és azoknak, akik még nem tudják, hogy szeretik őket, és azt is meg merjük ígérni, hogy ezek után fogják.

A Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon együttműködésével, ismét megrendezi a Versünnep Fesztivált. A rendezvénysorozatot a Nemzeti Kulturális Alap valamint a Magyar Művészeti Akadémia támogatja. A rendezvénysorozat tizenkét éve indult útjára azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a magyar nyelven született irodalmi alkotásokra és népszerűsítse a művészi versmondást, mely képes minden magyar anyanyelvű embert összekapcsolni téren és időn keresztül egyaránt.​

A megmérettetésre 2017. február 25-ig nevezhettek megzenésített vagy szóban előadott költeményekkel, illetve képző- vagy filmművészeti alkotással hivatásos színművészek és előadóművészek, továbbá a szakirányú közép- és felsőoktatási intézmények hallgatói. A győztesek pénz- és tárgyjutalmakon túl fellépési lehetőségeket is kapnak.  

Az előadók így kortárs és klasszikus költeményekkel – 2017-ben a 200 évvel ezelőtt született és 135 évvel ezelőtt elhunyt Arany János, a 140 évvel ezelőtt született Ady Endre vagy a 130 évvel ezelőtt született és 50 éve elhunyt Kassák Lajos egy-egy alkotásával – nevezhetnek a mondott vers, megzenésített művek és képző- vagy filmművészeti alkotások kategóriáiban.

Az elődöntőket 2017. február-márciusában több határon túli helyszínen és a Budapesti Operettszínházban rendezik meg, a döntőnek pedig 2017. április 9-én ad otthont  Budapesten a Nemzeti Színház.
Mindezek mellett a fesztivál szervezői folyamatosan várják olyan hazai és határon túli iskolák és civil szervezetek jelentkezését is, amelyek vállalnák térségükben egy versmondó verseny megrendezését saját közegükben.

„Ha nem hallottátok volna még: elmondja most a história a Johnstone-ikrek történetét, kiket
ugyanazon anya szült, ugyanazon a napon s egyikük angyal, másikuk ördög lett…” – így kezdi a Narrátor a Vértestvérek című musicalt. 

Ez a különleges darab huszonöt éve van műsoron töretlen sikerrel a londoni West End-en. Azért különleges a nálunk sem ismeretlen színpadi szerző műve, mert egyik műfajba sem sorolható igazán. A darab főszereplője egy többgyerekes szegény anya, aki ikreinek egyikét gyermektelen gazdag családnak adja. És innentől kezdve mindenki belép egy ördögi körbe, melyből – ahogy azt az író sugallja – lehetetlen kitörni. Társadalmi konfliktusok,
szegény-gazdag ellentét.

Sorsszerű, hogy a fiúk hétéves korukban minden szülői tiltás ellenére találkoznak, és vér-(és véd-) szövetségre lépnek. A fátum – mint a görög sorstragédiákban – olyan erősen meghatározza a szereplők cselekedeteit, hogy szinte nem is urai saját életüknek. S a végzet valóban beteljesül. Ezt a megrendítő, sokszor mégis vidám és nevettető, ugyanakkor szívbemarkoló történetet a kiváló, remek zene teszi felejthetetlen élménnyé.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készítette el a társulat, a „Vérző patak” című új bemutatóját a költő Ágnes asszony című balladája nyomán.

Az örökérvényű témát, bűn és bűnhődés témakörét sokan, sokféleképpen feldolgozták már,kezdve a bibliai édenkertben való bűnbe eséstől. Az Ágnes asszony lélektani ballada azonban túlmutat a bűnön és a törvény által, vagy egy felsőbb erő által kiszabott büntetésen.

Önmagához a lélekhez tér vissza, melyet felemészt a kitörölhetetlen emlékezet terhe. Ezt, az Arany János által csodálatosan megfogalmazott őrjítő állapotot, a természetnek ezt a szomorú, mégis a kiegyenlítődés felé vezető törvényét hivatott a „Vérző patak” minél érzékletesebben bemutatni.

Szerkezetileg a darab végigköveti a ballada cselekményét, ám a tánc és a mozgás adta kifejezésmód lehetőségeit kihasználva fogalmazásmódjában elvontan, elrajzoltan, vagy épp minimális szimbolikával szerkesztve visz végig a koreográfia a történeten.

Schubert: A halál és a lányka című örökérvényű zeneművére az ember halállal szembeni személyes viszonyának lehetséges formái keresik az utat az elengedés felé.

A vérnászban egy kétoldalú monodráma megfogalmazása a cél: két nő viszonyrendszerét felvázolni a háttérben megbúvó elkerülhetetlen véggel, melyben egyikük a végtelenül jelenlévő, a másik a pillanatban létező. Furcsa, jelenlétüknél fogva emberivé alakuló viszonyuk azt a lehetetlen helyzetet hozza létre, melyben az önálló akarat, a helyzet befolyásolásának kényszere ütközik a gyász egyetemes folyamatával. Az élet megfeleltetése a halállal, ahol a szabadság kényszere a rendszerrel megütközik.
„A két nőalak egyike ártatlannak tűnik, szerepe talán mindvégig az áldozaté (…). A másik női figura ugyanakkor mintha a sötétség honából táplálná magát, talán ő a halál, a csábító lidérc, a bűn, a kígyó, a féltékenység és hiúság, a férfi vagy nő, a szakadás maga. Olykor zavarba ejtően csábos nőt mutat, vagy épp kegyetlen elemi erőt, a más feletti uralomban örömét lelő figurát. (…)Szép és alattomos, mint egy húsevő növény. De van szárazjég, derengő titok is.” (Péter Márta: Széteső háromszög, tanckritika.hu)

A 18. század erotikától túlfűtött Franciaországában játszódó szerelmi történet a kor titkos budoárjairól mesél. Hőseinek hétköznapjai a hódítás, a gyönyörszerzés, a birtoklás és a hatalmi vágy kielégítése jegyében telnek.