Karácsonyi zenés mesejáték kisebb és nagyobb gyerekeknek, szüleiknek és nagyszüleiknek.

zenés vígjáték - a Soproni Petőfi Színház és a Komáromi Jókai Színház koprodukciója

Zsugori uram, telhetetlen, fösvény ember. A háta mögött mindenki kikacagja a haszonvágyát, ugyanakkor mégis mindenki függ tőle. A gyerekei, a szolgái, a jövendőbelije egyaránt Zsugori vesztét és ugyanakkor pénzét kívánja. Csakhogy ezáltal maguk is hasonlóvá válnak a vén uzsoráshoz. A felismerés, hogy a pénz mozgatja a világot nem újkeletű, de ki tudunk-e, ki merünk-e lépni a Pénz Bálvány által vezényelt koreográfiából?

A Zsugori című zenés komédiában új életre támad Molière darabja, A fösvény. A szerző, Simai Kristóf a saját korába és szülővárosába, Komáromba helyezi át az eredeti történetet, mely tehát a Rákóczi szabadságharcot követő időkben játszódik, - a szerzői megjelölés szerint a „kuruc háború után”. Ez a körülmény a zsugoriságnak, a kincsek rejtegetésének különleges feltételeket szab. Tehát korántsem műfordításról van szó ebben az esetben, hanem a kor divatja szerinti átdolgozásról, melyet „magyarításnak” nevez az irodalomtudomány. Helyszín, nyelv, jellemek, történeti háttér: mindez megújult színekben tűnik elénk. Olyan benyomásunk támadhat, mintha egy XVIII. századi, fergeteges és vaskos magyar bohózat bontakozna ki előttünk. Ezt az érzést erősítik a dalbetétek, melyek szövegét és dallamait Simai kortársától, Pálóczi Horváth Ádámtól kölcsönöztük. A szöveget Katona Imre, a dalokat Szarka Gyula dolgozta át, figyelembe véve az eleven színház követelményeit, és jó mulatságot kínálva a közönségnek. A darab rendezője Béres László, aki korábban Az elveszett levél című Caragiale-vígjáték emlékezetes előadását állította színpadra Sopronban.

A Zsuzsi kisasszony egyszerű, szép, emberi történet.
Egy magyar kisvárosban játszódik, a világhírű zeneszerző csodálatosan szép dallamaival. Zenekritikusok arra célozgattak a Zsuzsi kisasszony bemutatója után, hogy “mintha Kálmán a világot bejárt műveiből merített volna…” A Zsuzsi kisasszony előtt csak egyetlen Kálmán-operett futott be világsikert, a Tatárjárás, a többi mind a postamester-lány színpadra lépése után született… Kálmán Imre a Zsuzsi kisasszonyt tartotta a legkedvesebb művének.

interaktív zenés gyerekelőadás, nagyobb óvodásoknak és kisebb iskolásoknak

A színházban éppen a Hamupipőkére készülnek a színészek, Zsuzsika művésznő és Flórián művész úr. Amikor a gyerekek megérkeznek, beleshetnek a próbába, egy különleges világba, a színház varázslatába. Zsuzsika a gyerekek segítségével megtanulja, hogy csak akkor sikerülhet az előadás, és csak akkor történhet meg a csoda, ha megtanuljuk tisztelni a másikat, ha számíthatunk egymásra és ha megtanulunk együtt játszani.

a Zadam Társulat előadása - Sławomir Mrożek azonos című novellája nyomán

Zenés mesejáték kisiskolásoknak, óvodásoknak - a Hókirálynő Meseszínpad előadása

András törzsőrmester a rend szakavatott őre, rendezgeti tábláit, hogy indulhasson a reggeli forgalom. Erzsi néni az utca tisztaságáért felelős személy, dohog a sok szétdobált szemét miatt. Mostanában reggelre a játszótér környékén mindig zűrzavar támad. Valaki szétdobálja a szemetet - és még az útjelző táblákat sem kíméli. Pedig az ilyen viselkedés komoly balesetveszélyt okozhat. Megérkezik Vilcsi, a villamos, és Gyuszi, az autóbusz, a közlekedés két fontos személyisége. Ámde, nem haladhatnak tovább, mert valaki elrontotta a jelzőlámpákat, amelyek ezért össze-vissza működnek. Nem tudnak megegyezni, hogy ki induljon el elsőként. Mire a rend őre megérkezik a helyszínre, megtörténik a baj: ugyanis Kerék Tercsi, a kis gyermekkerékpár figyelmetlenül rohan a kereszteződésbe, és baleset éri.

Vajon ki lehet a bűnös? Majd eldönti a bíróság!

I. L. Caragiale csaknem 140 éves vígjátékának humora máig friss, a XIX. századi Bukarest lecsúszott közegének nyelvi és kulturális sokféleségéből építkező dráma Székely Csaba vérbő komikusi vénával fordított változatában került nemrég bemutatásra a Figuránál.

Az emberi butaság leleplezése zseniális komédiát képes szülni. Kiből mennyire lehet tréfát űzni? Mire képesek a körmönfont szerelmes nők? Ki számít jó hazafinak? Kit és hogyan minősít az, ha valakiért a politikai hovatartozása miatt rajonganak?

A Zűrzavaros éccaka című vígjáték egy olyan éjszaka bonyodalmait meséli el, melyben a titkos és tiltott szerelmeké a főszerep. Szinte mindenki egyszerre cseppen a káosz közepébe, hiszen, ha egy házon belül adott a szerelmi háromszög, az ravasz játszmákat követel. Ráadásul élet-halál kérdésévé, majd a megoldás kulcsává válik egy elrontott házszám is. Az egész éjszakát összegubancoló cselszövések eredménye pedig: elégedettség, boldogság és a tény, hogy egy felszarvazott rendőrférj pont a tudatlansága miatt válik szerethetővé. A nagy kibékülés örömében pedig egy új politikai csillag is születni látszik: egy lelkes, eszmékkel teli ifjú elöljáró tudhatja csak igazán, mit is akar a nép. Ezt gondolják a történet szereplői. De eközben a történések vajon mennyire szülnek bennünk ironikus gondolatokat? Talán össze nem illő kérdések ezek, de ez az igazán zűrzavaros éjszaka végén mindent megmagyaráznak a kellően csattanós válaszok.