Hírek

  • Széki Rómeó és Júlia a Nemzeti Táncszínházban

    „Novák Ferenc Forrószegiek című alkotása minden szempontból az önálló magyar táncdráma egyik emblematikus darabjának tekinthető, hiszen a világirodalom egyik legismertebb, számtalan színházi és filmes megfogalmazást is megélt szerelmi tragédiája, a Rómeó és Júlia klasszikus és egyetemes érvényű gondolatait jelenítette meg egy speciálisan magyar környezetben, sajátos módon, a magyar néptánc eszközeivel. Ebben a megközelítésben pedig a darab mindenképpen korszakalkotónak minősíthető.”


    Fedák Sáritól a családon belüli erőszakig

    Sokszínű színházi kínálattal várja a nézőket idén tavasszal is a MASZK Egyesület: összesen tizenegy produkció kerül színre a Régi Zsinagógában májusban. Monodráma, tánc, ifjúsági és zenés színházi előadások idézik meg a múltat és reflektálnak a jelenre többek között Babits, Fedák Sári, Karády Katalin, a vikingek sagái, a hatalom túlkapásait vizsgáló romantikus dráma és Zoltánfy István festőművész megidézésével. Jegyeket április 23-tól lehet váltani a Megálló Közösségi Házban.


    Elkészült a Szegedi Pinceszínház májusi műsora

    A színház egy premierrel köszönti a hónapot: a Genéziusz Színház állítja színpadra Ibsen ROSMERSHOLMját. A norvég klasszikust 2019. 05. 03-án láthatják, majd a hónap végén 28-án. Az ÉN, A FÉREG mellett a Szegedi Egyetemi Színház új előadást mutat be: Závada Péter drámája, a REFLEX, 14-én látható. 



Bálint András és Gyabronka József Budaörsön

2019-02-06 09:00:00

Hanif Kureishi Vénusz című nagysikerű filmjének adaptációja testről és lélekről, színészekről és civilekről - továbbá magáról az életről február 15-től műsoron.


Történetünk testről és lélekről szól, színészekről és civilekről (a színészek hívják így a nem-színészeket), színházról és hírnévről – továbbá magáról az életről, ami, mint tudjuk, szexuális érintkezés útján terjedő, gyógyíthatatlan, halálos nyavalya. De, még mielőtt kórlapunk végére pont kerülne, az élet számtalan érdekességet terít elénk. Ilyen például a szerelem – és ilyen az öregedés is; de talán az a legérdekesebb, hogy utóbbi olykor nem vet gátat előbbi elé.

Főhősünk – egye fene, nevezzük így – egy testben öreg, lélekben örökifjú színész, akihez egy szép napon beállít egy testben fiatal, lélekben kissé agyonstrapált lány; és, ahogy az ilyenkor lenni szokott, azonnal minden a feje tetejére áll. A színészt megszédíti a szerelem – és egy-két, ezzel összefüggésben leadott ökölcsapás; a lányt megszédíti a hírnév és a csillogás esélye; vagyis adva lenne minden a totális és visszavonhatatlan katasztrófához – de ez nem egy ilyen történet...



Ahhoz túl szelíd, túl bölcs, és, főként, túl önironikus. Olyan, mint a színház és a színészek – legalábbis amilyennek látni szeretnék magukat; és olyan, mint maga az élet, illetve az életnek lennie illene.

Azért persze az sem véletlen, hogy a címében minden antik istenek legfélelmetesebbikét idézi meg, akihez képest Mars, a hadisten egy kisfiú a homokozóból, Jupiter, a főisten, legfeljebb regionális középvezető, a bölcs Minerva pedig buta liba: ő az, aki nélkül így-úgy ellennénk, sőt, talán nyugodtabban is élnénk, csak magunk sem tudnánk, hogy minek. A neve Vénusz.

Az előadás a Budaörsi Latinovits Színház és az Orlai Produkciós iroda együttműködésében jött létre.



HANIF KUREISHI: VÉNUSZ

Rendező: Deák Krisztina

Nyilvános főpróba: 2019. február 15. péntek

Előbemutató: 2019. február 16. szombat

Bemutató: 2019. február 17 vasárnap

Online jegyávásárlás

 

 

Rendező: DEÁK KRISZTINA

Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS

Jelmeztervező: SZAKÁCS GYÖRGYI

Dramaturg: TÖRÖK TAMARA

Szinpadra alkalmazta: TÖRÖK TAMARA

A rendező munkatársa: ŐRI RÓZSA