Hírek

  • Nemzeti Táncszínház: Léthatár premier

    “Körben jár a kismadár, repülni nem tud, lóg a szárnya, bár fellegek s az ég a vágya, ábrándja mégis földre száll…” (részlet: Zachár Lóránd)



    Vénusz nercben

    David Ives amerikai kortárs szerző Vénusz nercben című darabját február 21-én 20 órakor mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház. Nemcsak a 18 éven felülieknek meghirdetett előadás ígérkezik különlegesnek, hanem a helyszín is, az Intimtér.


    Rómeó és Júlia - Interaktív színházi nevelési előadás

    Mi jut eszünkbe a HAGYOMÁNY szóról? Szükségünk van-e még egyáltalán ilyesmire? Ha egy közösségnek vannak/lehetnek hagyományai, egy kisebb közösség - egy család - rendelkezhet-e hasonlóképpen hagyományokkal? Több ez, mint az évfordulók ünneplése? Beleszólhat-e családunk hagyományrendszere életünk alakításába?


Bálint András és Gyabronka József Budaörsön

2019-02-06 09:00:00

Hanif Kureishi Vénusz című nagysikerű filmjének adaptációja testről és lélekről, színészekről és civilekről - továbbá magáról az életről február 15-től műsoron.


Történetünk testről és lélekről szól, színészekről és civilekről (a színészek hívják így a nem-színészeket), színházról és hírnévről – továbbá magáról az életről, ami, mint tudjuk, szexuális érintkezés útján terjedő, gyógyíthatatlan, halálos nyavalya. De, még mielőtt kórlapunk végére pont kerülne, az élet számtalan érdekességet terít elénk. Ilyen például a szerelem – és ilyen az öregedés is; de talán az a legérdekesebb, hogy utóbbi olykor nem vet gátat előbbi elé.

Főhősünk – egye fene, nevezzük így – egy testben öreg, lélekben örökifjú színész, akihez egy szép napon beállít egy testben fiatal, lélekben kissé agyonstrapált lány; és, ahogy az ilyenkor lenni szokott, azonnal minden a feje tetejére áll. A színészt megszédíti a szerelem – és egy-két, ezzel összefüggésben leadott ökölcsapás; a lányt megszédíti a hírnév és a csillogás esélye; vagyis adva lenne minden a totális és visszavonhatatlan katasztrófához – de ez nem egy ilyen történet...



Ahhoz túl szelíd, túl bölcs, és, főként, túl önironikus. Olyan, mint a színház és a színészek – legalábbis amilyennek látni szeretnék magukat; és olyan, mint maga az élet, illetve az életnek lennie illene.

Azért persze az sem véletlen, hogy a címében minden antik istenek legfélelmetesebbikét idézi meg, akihez képest Mars, a hadisten egy kisfiú a homokozóból, Jupiter, a főisten, legfeljebb regionális középvezető, a bölcs Minerva pedig buta liba: ő az, aki nélkül így-úgy ellennénk, sőt, talán nyugodtabban is élnénk, csak magunk sem tudnánk, hogy minek. A neve Vénusz.

Az előadás a Budaörsi Latinovits Színház és az Orlai Produkciós iroda együttműködésében jött létre.



HANIF KUREISHI: VÉNUSZ

Rendező: Deák Krisztina

Nyilvános főpróba: 2019. február 15. péntek

Előbemutató: 2019. február 16. szombat

Bemutató: 2019. február 17 vasárnap

Online jegyávásárlás

 

 

Rendező: DEÁK KRISZTINA

Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS

Jelmeztervező: SZAKÁCS GYÖRGYI

Dramaturg: TÖRÖK TAMARA

Szinpadra alkalmazta: TÖRÖK TAMARA

A rendező munkatársa: ŐRI RÓZSA