Hírek

  • dráMA kortárs színházi találkozó a Tomcsa Sándor Színházban

    A Tomcsa Sándor Színház szeptember 16-21. között idén is megszervezi a dráMA kortárs színházi találkozót, amely immár tizenegyedik alkalommal kívánja szolgálni a kortárs színházat, lehetőséget teremtve a találkozásra, alkotói beszélgetésekre, eszmecserére.


    Magyarországi ősbemutató: ZENTA, 1697

    A tavalyi zentai ősbemutató után, az Esztergomi Várszínházban, a Bazilika előtt látható Magyarországon először a Zenta, 1697. című rockopera. A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciójában készült előadás tisztelegni kíván az 1697. szeptember 11-én lezajlott világtörténelmi jelentőségű esemény előtt, amikor is a Savoyai Jenő által vezetett egyesült keresztény seregek Zenta határában meghatározó csatát nyertek a török haderővel szemben.


    A LEGKREATÍVABB SZÍNHÁZAKKAL NYITOTT A POSZT

    Ötödik alkalommal rendezte meg Színházat vegyenek! címmel színházmarketing konferenciáját a Magyar Teátrumi Társaság, a Pécsi Országos Színházi Találkozó nyitónapján. A konferencia fókuszában idén a színházak számára jövedelmező média- és szakmai kapcsolatok, a sikeres hazai és nemzetközi kapcsolatépítés különféle aspektusai álltak.


Bálint András és Gyabronka József Budaörsön

2019-02-06 09:00:00

Hanif Kureishi Vénusz című nagysikerű filmjének adaptációja testről és lélekről, színészekről és civilekről - továbbá magáról az életről február 15-től műsoron.


Történetünk testről és lélekről szól, színészekről és civilekről (a színészek hívják így a nem-színészeket), színházról és hírnévről – továbbá magáról az életről, ami, mint tudjuk, szexuális érintkezés útján terjedő, gyógyíthatatlan, halálos nyavalya. De, még mielőtt kórlapunk végére pont kerülne, az élet számtalan érdekességet terít elénk. Ilyen például a szerelem – és ilyen az öregedés is; de talán az a legérdekesebb, hogy utóbbi olykor nem vet gátat előbbi elé.

Főhősünk – egye fene, nevezzük így – egy testben öreg, lélekben örökifjú színész, akihez egy szép napon beállít egy testben fiatal, lélekben kissé agyonstrapált lány; és, ahogy az ilyenkor lenni szokott, azonnal minden a feje tetejére áll. A színészt megszédíti a szerelem – és egy-két, ezzel összefüggésben leadott ökölcsapás; a lányt megszédíti a hírnév és a csillogás esélye; vagyis adva lenne minden a totális és visszavonhatatlan katasztrófához – de ez nem egy ilyen történet...



Ahhoz túl szelíd, túl bölcs, és, főként, túl önironikus. Olyan, mint a színház és a színészek – legalábbis amilyennek látni szeretnék magukat; és olyan, mint maga az élet, illetve az életnek lennie illene.

Azért persze az sem véletlen, hogy a címében minden antik istenek legfélelmetesebbikét idézi meg, akihez képest Mars, a hadisten egy kisfiú a homokozóból, Jupiter, a főisten, legfeljebb regionális középvezető, a bölcs Minerva pedig buta liba: ő az, aki nélkül így-úgy ellennénk, sőt, talán nyugodtabban is élnénk, csak magunk sem tudnánk, hogy minek. A neve Vénusz.

Az előadás a Budaörsi Latinovits Színház és az Orlai Produkciós iroda együttműködésében jött létre.



HANIF KUREISHI: VÉNUSZ

Rendező: Deák Krisztina

Nyilvános főpróba: 2019. február 15. péntek

Előbemutató: 2019. február 16. szombat

Bemutató: 2019. február 17 vasárnap

Online jegyávásárlás

 

 

Rendező: DEÁK KRISZTINA

Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS

Jelmeztervező: SZAKÁCS GYÖRGYI

Dramaturg: TÖRÖK TAMARA

Szinpadra alkalmazta: TÖRÖK TAMARA

A rendező munkatársa: ŐRI RÓZSA