Zenei hét csoda: Verdi és Falstaff

Miért énekelhették a velencei gondolások és a nápolyi utcazenészek Giuseppe Verdi dalait, áriáit? A zenei világ hét csodájának egyikének tartott Falstaffból ez is kiderül. A vígopera a Fertő-táj hét csodájának egyikébe, a fertőrákosi barlangszínházba érkezik Kassáról július 13-án és 14-én mégpedig az Oscar-díjas Jiří Menzel rendezésében olasz nyelven.

A zenetörténet egyik legnagyobb operakomponistájának tartott Verdi élete és mosolygós búcsúja a világtól, a Falstaff számtalan érdekességet hordoz nem csak az operarajongók számára. Verdi nagy zenei ellenfele Richard Wagner volt, de mégsem ő inspirálta erre a műre. Érdekesség, hogy az olasz zseni gazdag pályafutásának mindössze második vígoperája volt a Falstaff, amely William Shakespeare Windsori víg nők című műve alapján íródott. Az idős zeneszerzőnek talán eszébe jutott az, amit a már akkor húsz éve halott Rossini mondott egyszer: "Verdi nem tud vígoperát írni."

Rossini egyébként a csípős nyelvéről és pokróc természetéről is elhíresült. A próbákon meglehetősen erőszakos, durva volt, előfordult, hogy megalázta a zenészeket. Egyszer betért egy borbélyhoz, aki nagy műgonddal fente a borotvát, hogy megborotválja. Közben megkérdezte a mestertől, délután is olyan viharos lesz-e próba, mint előző nap. Rossini meglepődött és megkérdezte a borbélyt, honnan tud ilyen jól mindent. Mire a férfi a szerző nyakához illesztette a borotvát és közölte, ő a klarinétos. Attól a naptól a próbák sokkal udvariasabb hangnemben zajlottak. Rossini amúgy az életben nagyon babonás volt, ami péntekkel és a 13-as számmal összefüggött, attól halálosan félt. A sors furcsa fintora, hogy 1868. november 13-án pénteken halt meg. Verdi viszont 1813-ban született, s neki a szerencsecsillagot jelentett a 13-as szám.

Úgy érezte, mielőtt lezárja életművét, talán még rácáfol Rossinire is. A maga örömére komponálta a művet, amely hordozza titkát, szellemiségét, életének mosolyra fakasztó pillanatait, legendáit, mítoszait, regéit, mondáit.

A műveiről, azoknak fogadtatásáról sok történet járja a zenei világban. Az anekdoták szerint Verdi egyik nyaralását a naphosszat az ő operarészleteit visszhangzó utcai verklik zavarták meg. Erre az összes verklit kibérelte és eldugta egy szobába.

Verdi műveinek bevételéből kórházakat alapított, a szegényeknek adott munkát a  birtokain, amelyeket mintagazdasággá fejlesztett. Végrendeletében pedig rokkant zenészekre hagyta vagyonát. Temetésekor mintegy harmincezer ember állt sorfalat az utcákon, a boltok bezárták, a forgalom megállt. A sors furcsa mosolya:  ő a névadója többek között annak a milánói konzervatóriumnak, mely annak idején nem engedte diákjainak sorai közé.

A Kassai Állami Opera előadása fantasztikus énekesekkel megidézi Verdi szellemiségét, az olasz opera világszínvonalú, egyetemes történetét egy világsztár rendező olvasatában.