Hírek

  • A Nemzeti Színház a Silk Road International League of Theatres tagja lett

    A világszerte több mint 100 tagot illetve tagszervezetet magába foglaló Silk Road International League of Theatres (Színházak „Selyemút” Nemzetközi Ligája) 2018 november 30-án a Guangzhou-i (Kanton) Operaházban ünnepélyes keretek között a magyar Nemzeti Színházat tagjává fogadta.


    A Nemzeti Színház képviseletében Kozma András dramaturg átadta a SRILT alapítóinak a Vidnyánszky Attila vezérigazgató által aláírt együttműködési megállapodást, majd december 1-jén, a szervezet éves közgyűlésén, videovetítéssel egybekötött prezentációt tartott a Nemzeti Színház működéséről illetve a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) ötéves történetéről.


    A kínai kulturális élet mintegy 40 legjelentősebb intézménye és előadóművészeti szervezete mellett számos fontos európai, amerikai és afrikai intézmény is részese ennek a rendkívül kiterjedt kulturális szövetségnek, többek között Európából a francia Nemzeti Színházak Szövetsége, a moszkvai Vahtangov Állami Színház, a spanyol El Teatro Real, a genovai Teatro Carlo Felice illetve a modenai Emilia Romagna Teatro Fondazione, az angol Sheffield Theatres, a Litván Nemzeti Színház illetve a Litván Nemzeti Opera és Balett Színház, a bolgár Ivan Vazov Nemzeti Színház, az Ukrán Nemzeti Operaház, Dél-Amerikából a brazíliai Dell’Arte Solucoes Culturais, a kolumbiai Teatro Libre, Afrikából az Algériai Nemzeti Színház, a Szudáni Nemzeti Színház illetve számos egyéb fontos kulturális intézmény.


    Magyarországról eddig a Művészetek Palotája (MüPa) nyert felvételt a szervezetbe. A SRILT hosszútávú intenzív kulturális együttműködés kialakítását tűzte ki célul az öt kontinens előadóművészeti szervezetei és intézményei között.


    BESZÉLGETÉS SZENTE VAJKKAL

    AKI SOHASEM ALSZIK


    A beszélgetésünk idején éppen Kecskeméten van bemutatója, miközben forgat is és újabb produkciókra is készül. A kecskeméti Katona József Színház rendelésére készült az alföldi városban játszódó Mikszáth-regényből az új magyar musical, A beszélő köntös, melynek szerzője, rendezője is egyben, az alkotótársai pedig többek közt a szövegíró Galambos Attila és a zenét szerző Juhász Levente. Mi a Csoportterápia kapcsán beszélgetünk SZENTE VAJKkal annak apropóján, hogy nemsokára a gödöllői közönség is láthatja az előadást.



    Ováció és újabb együttműködés: lezárult a Magyar Állami Operaház első amerikai turnéja

    Zajos siker kísérte a Magyar Állami Operaház amerikai bemutatkozásának előadásait. A társulat a New York OperaTúra keretében 2018. október 30. és november 11. között 8 estén 7 különböző programmal (operával, balettel és gálával) kápráztatta el a Lincoln Center David H. Koch Színházának közönségét, valamint egy zenekari hangversenyt is adott a Carnegie Hall nagytermében.


Zenei hét csoda: Verdi és Falstaff

2018-07-09 14:15:00

Miért énekelhették a velencei gondolások és a nápolyi utcazenészek Giuseppe Verdi dalait, áriáit? A zenei világ hét csodájának egyikének tartott Falstaffból ez is kiderül. A vígopera a Fertő-táj hét csodájának egyikébe, a fertőrákosi barlangszínházba érkezik Kassáról július 13-án és 14-én mégpedig az Oscar-díjas Jiří Menzel rendezésében olasz nyelven.

A zenetörténet egyik legnagyobb operakomponistájának tartott Verdi élete és mosolygós búcsúja a világtól, a Falstaff számtalan érdekességet hordoz nem csak az operarajongók számára. Verdi nagy zenei ellenfele Richard Wagner volt, de mégsem ő inspirálta erre a műre. Érdekesség, hogy az olasz zseni gazdag pályafutásának mindössze második vígoperája volt a Falstaff, amely William Shakespeare Windsori víg nők című műve alapján íródott. Az idős zeneszerzőnek talán eszébe jutott az, amit a már akkor húsz éve halott Rossini mondott egyszer: "Verdi nem tud vígoperát írni."

Rossini egyébként a csípős nyelvéről és pokróc természetéről is elhíresült. A próbákon meglehetősen erőszakos, durva volt, előfordult, hogy megalázta a zenészeket. Egyszer betért egy borbélyhoz, aki nagy műgonddal fente a borotvát, hogy megborotválja. Közben megkérdezte a mestertől, délután is olyan viharos lesz-e próba, mint előző nap. Rossini meglepődött és megkérdezte a borbélyt, honnan tud ilyen jól mindent. Mire a férfi a szerző nyakához illesztette a borotvát és közölte, ő a klarinétos. Attól a naptól a próbák sokkal udvariasabb hangnemben zajlottak. Rossini amúgy az életben nagyon babonás volt, ami péntekkel és a 13-as számmal összefüggött, attól halálosan félt. A sors furcsa fintora, hogy 1868. november 13-án pénteken halt meg. Verdi viszont 1813-ban született, s neki a szerencsecsillagot jelentett a 13-as szám.

Úgy érezte, mielőtt lezárja életművét, talán még rácáfol Rossinire is. A maga örömére komponálta a művet, amely hordozza titkát, szellemiségét, életének mosolyra fakasztó pillanatait, legendáit, mítoszait, regéit, mondáit.

A műveiről, azoknak fogadtatásáról sok történet járja a zenei világban. Az anekdoták szerint Verdi egyik nyaralását a naphosszat az ő operarészleteit visszhangzó utcai verklik zavarták meg. Erre az összes verklit kibérelte és eldugta egy szobába.

Verdi műveinek bevételéből kórházakat alapított, a szegényeknek adott munkát a  birtokain, amelyeket mintagazdasággá fejlesztett. Végrendeletében pedig rokkant zenészekre hagyta vagyonát. Temetésekor mintegy harmincezer ember állt sorfalat az utcákon, a boltok bezárták, a forgalom megállt. A sors furcsa mosolya:  ő a névadója többek között annak a milánói konzervatóriumnak, mely annak idején nem engedte diákjainak sorai közé.

A Kassai Állami Opera előadása fantasztikus énekesekkel megidézi Verdi szellemiségét, az olasz opera világszínvonalú, egyetemes történetét egy világsztár rendező olvasatában.