"A ki nem mondott és meg nem élhető feszültségek drámája"

Sötét szoba, csend, rácsok az ablakokon, megrebbenő függönyök, leselkedő szemek, elfojtott vágyak, fojtogató légkör, feltörő indulatok, fülledtség, hőség, kényszerű, zsarnoki rendszabályok. „A történet az édesapa halálával indul, s az akkori hagyományoknak köszönhetően nyolc évig senki, sehova. Így a testvérek be vannak zárva a házba egy nagyon szigorú édesanyával és egy kicsit már elmebeteg nagymamával, aki néha kiszabadul és kiönti a lelkét. A ki nem mondott és meg nem élhető feszültségek drámája ez.” – meséli Trokán Anna, aki gyermeke születése után Adela szerepében tér vissza a színpadra. Az előadás különlegessége, hogy Bernardát édesanyja, Papadimitriu Athina játssza, a nagymamát pedig Voith Ági alakítja.

Az Andalúziában játszódó történet középpontjában a női sorsok állnak. „A költő megjegyzi, hogy e három felvonást hűséges dokumentumnak szánta.” – írja Lorca a dráma elején. Annak is nevezhetnénk, ha a mű megírásának körülményeit kutatnánk. Bernarda Alba alakját ugyanis valóságos személy ihlette: Frasquita Alba. A keménykezű özvegyasszony Federico Garcia Lorcáék házával szemben lakott családjával Asquerosaban, a költő nagybátyja kiszáradt kútjából hallgatta az Alba házban zajló dialógusokat és gyakran látta, ahogy a rácsos ablakok mögött megmozdulnak a függönyök.

A drámában Bernarda a külvilágtól elzárkózva él öt lányával, s bezárva tartja anyját is, csak Poncia, a cseléd hordja a pletykát. A gyász alatt a ház lakóinak szigorú hagyományokat kell követniük. „Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Addig majd a kelengyéteket varrjátok.” A fiatal lányok tehát elzárva élnek a külvilágtól, nőiségük szinte pusztulásra van ítélve. Csak Adela, a legkisebb lány nem nyugszik bele sorsába: „Nem szokom meg! Nem akarok rabságban élni. Nem akarom, hogy elfonnyadjon a testem, mint a tiétek, nem akarok szobában megaszalódni. Holnap újra felveszem a zöld ruhámat, és kimegyek az utcára! Ki akarok menni innen!” Hét nő, hét különböző személyiség, akik szabadságra és szerelemre vágynak, s akiket egy közös sorsra ítélt a merev, természetes ösztönöket elnyomni akaró hagyomány és rend, ami végül tragédiához vezet. De a tragédia bekövetkezése sem hozza meg a feloldást. „És nem akarok zokogást. Csend legyen! Akkor sírj, ha egyedül maradsz. Elmerülünk mindnyájan a gyász tengerében. Csend, ha mondom! Csend!”

Lorca klasszikusa Papadimitriu Athina, Trokán Anna, Nagyváradi Erzsébet, Perjési Hilda, Nagy Enikő, Marjai Virág, Szitás Barbara és Voith Ági szereplésével, Czeizel Gábor rendezésében február 22-től a Spirit Színházban.

Bernarda Alba háza – asszonyok drámája

Spirit Színház

Bemutató: 2018. február 22.

További előadások: 2018. február 21., március 8.

SZEREPOSZTÁS

Bernarda - Papadimitriu Athina

Maria Josefa - Voith Ági

Angustias - Nagyváradi Erzsébet

Magdalena - Szitás Barbara

Amelia - Marjai Virág

Martirio - Nagy Enikő

Adela - Trokán Anna

Poncia - Perjési Hilda

Rendező: Czeizel Gábor

További információ: http://spiritszinhaz.com/eloadas/bernarda_alba_haza___asszonyok_dramaja