Hírek

  • Nyílt Nap a Színitanházban!

     Az országos hírű Baross Imre Artistaképző Intézet és Előadó-művészeti Szakgimnázium tagintézményeként működő békéscsabai Színitanház 2018. április 23-án, hétfőn 13 órától  nyílt napot tart a Jókai Színház előtti téren.


      


    Igazi nagyüzem a Békéscsabai Jókai Színházban

    Igazi nagyüzem a Békéscsabai Jókai Színházban. Két új bemutató, a költészet napi versfolyam és a Mindentudás Színházi Egyeteme idei utolsó előadása után, minden este előadás és számos program mellett, a My Fair Lady májusi premierje előtt, már meghirdette a 2018-2019-es évad műsortervét a Békéscsabai Jókai Színház. Seregi Zoltán igazgató az április 13-ai sajtótájékoztatón a Művész Kávéházban elmondta, hogy bár komoly elvonás sújtja a teátrum költségvetését, az idei 12 helyett jövőre 9 új bemutatót terveznek, de a minőségből nem engednek.


    Második Nyílt Szavalóverseny Kóti Árpád Emlékére

    Debrecenben 2018. április 26-án 16:30 órakor

     A Debreceni Színjátszó Stúdió Közhasznú Egyesület

    szavalóversenyt hirdet felnőtt és diák kategóriában

    Kóti Árpád

    Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló művész,

    a Nemzet Színésze halálának harmadik évfordulóján.



Ismét Lengyelországban turnézott a Maladype Színház!

2017-12-16 17:01:50

A premiert országos és nemzetközi turné követte (Művészetek Völgye Fesztivál – Taliándörögd; Kisvárdai Művészetek Háza – Kisvárda; Egri Kamaraopera Fesztivál – Eger; Miskolci Nemzeti Színház – Miskolc; Pécsi Harmadik Színház – Pécs; Közép-Európai Színházi Fesztivál – Kassa, Szlovákia; Théâtre Saint-Gervais – Genf, Svájc; Musiktheatertage Wien Fesztivál – Bécs, Ausztria). A 2016-ban Az év komolyzenei műve – Artisjus-díjat elnyert darab a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad keretében, a KKM-Balassi Intézet – Varsói Magyar Kulturális Intézet szervezésében 2017. december 7-én 19 órától a Magyar Színházi Hét záró eseményeként a gdański Teatr Szekspirowsk-ban, december 9-én 19 órától pedig a varsói Dom Kultury-ban turnézott.

Balázs Zoltán rendezései nem egyszer arattak már nagy sikert itthon és külföldön: A kommunizmus története elmebetegeknek című chicagói rendezéséért legutóbb elnyerte a Legjobb rendező díját az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon, az előadást a chicagói kritikusok a Legjobb előadás kategóriájában jelölték Jefferson Awards elnevezésű éves kritikusi díjukra is. A Maladype 100. Übü király-előadását korábban az Amerikai Egyesült Államokban ünnepelte; a világlátott, többek között a 2011. évi wroclawi DIALOG Nemzetközi Színházi Fesztiválon is bemutatott Leonce és Léna szintén százszor került színre. A Weöres Sándor egysorosára épülő, az INFANT Nemzetközi Színházi Fesztiválon Fődíjat nyert és 2011-ben az olsztyni DEMOLUDY Nemzetközi Művészeti Fesztiválon, valamint 2015-ben a varsói Teatr Bazaban is vendégszereplő Tojáséjt közel nyolcvanszor; Csehov Platonovját pedig negyvenszer láthatta a közönség.

A Remek hang a futkosásban korábbi genfi vendégjátékának helyszíne sem volt ismeretlen a Maladype vezetője számára, hiszen 2016 őszén ugyanott, az Ici c'est ailleurs elnevezésű fesztiválon a kortárs magyar színházi élet független színházi vonatkozásairól tartott előadást. Philippe Macasdar, a genfi színház igazgatója ekkor figyelt fel a Maladype szellemiségére és újító jellegű előadásaira. Az előadás Thomas Desi fesztiváligazgató meghívására a bécsi Musiktheatertage Wien Fesztiválon is vendégszerepelt, ahol a közönségtalálkozót és a szakmai beszélgetést követő napon a rendező az általa kidolgozott Aranybogár-módszer címmel színházi workshopot is tartott a fesztivál résztvevői számára.

Az alkotók gondolatai az előadásról:

„Zene és szöveg tökéletes egymásra találása Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperája. Sáry előtt aligha jutott volna eszébe bárkinek egy opera alapjául Weöres Sándor versét venni, a Téma és variációkat operaszövegkönyvnek választani. A „félig komoly opera” műfaji meghatározás azt jelenti, hogy a szűk egyórás műben minden másképp zajlik, mint ahogyan egy operában megszoktuk. Weöres Sándor egyes versszakainak szavai mindig más és más szórendben hangzanak el, így csupán a játszókon és közönségen múlik, hogy milyen új jelentéstartalmat adnak a folyton felcserélődő szavak együttesének. Az előbbieken túl viszont minden adott, ami egy kamaraoperához szükséges: nyitány, 12 jelenet, áriák, recitativók, kórusok és utójáték. A zárszámok Sáry kreatív zenei gyakorlatain alapuló társasjátékok, az utójáték pedig a klasszikus vígoperai finálék paródiája.”

Részlet az előadásról megjelent magyar kritikákból:


„Krónikásként hosszan keringek az előadás körül anélkül, hogy le tudnám írni, tulajdonképpen mi is történik a meglehetősen kis területű színházi arénában. Azonban az, ami történik, olyan elbűvölően változatos, váratlan, kamaszos, ihletett, erotikus, komikus, emberi, meghökkentő, hogy szóbeli érzékeltetése a maga konkrétságában teljesen reménytelen. De szavamat adom, hogy az egész minden pillanatban élvezetes és megunhatatlan.”

                                                           Malina János zenetudós, zeneesztéta - Muzsika, 2015

„Az előre megírt, kötött zenemű az előadás során – nem tudok jobb szót – belecsipkéződik a térbe. Akusztikus térhímzés ez, ami itt, előttünk születik. Az adott hanghatások a „MINTHA” élmény megélését segítik, a térbeli játékok viszont, mint például a tenyérnyi, parázspiros madárpihe lélegzetekkel való, fújkáló röptetése, elejtése és elrablása, vagy a zongoraszékekből épült torony lélegzetelállító megépítése és megmozdítása a mutatványok feszültségét, a Molnár Gál Péter által oly pontosan fogalmazott, nagybetűs „HÁTHA!” – némi galádságtól sem mentes – cirkuszi izgalmát hozzák. Hullámzik és kattog maga a látvány, vele és mögötte, felette-alatta röpköd a zene, pokolian pontos, begyakorolt koreográfiára, vagy a most születő mutatvány izgalmának vacogásától kísérve.

                                   Gabnai Katalin, színműíró, kritikus, egyetemi tanár - GRAMOFON, 2017

Sáry László műve Balázs Zoltán nagy sikerű Theomachia-rendezése (Béres Ilonával a főszerepben) után a zenei és színházi élet örömteli és újbóli Weöres-felfedezését, a zeneszerző méltó ünneplését, valamint a kortárs zeneművészet és a kortárs színházművészet ritka együttállásait kínálja a közönségnek.

Zeneszerző: Sáry László
Rendező: Balázs Zoltán

Borbély László – zongora
Duffek Ildikó – ének
Huszárik Kata – ének
Kéringer László – ének
Petrovics Anna – fuvola
Rákóczy Anna – fuvola
Rozmán Lajos – klarinét
Szilágyi Ágota – ének

A zenészek főhangszerükön kívül különböző köveken, tikfán és egyéb kreatív „hangszereken” szólaltatják meg a művet.

Zenei vezető: Rozmán Lajos
Asszisztensek: Prajda Anita, Oláh Zsolt
Produkciós vezető: Balázs Katalin

Bemutató: 2015. július 15., Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, Szombathely

Turné:
Közép-Európai Színházi Fesztivál, Kassa, Szlovákia - 2017
Théâtre Saint-Gervais, Genf, Svájc - 2017
Kisvárdai Művészetek Háza, Kisvárda - 2016
Musiktheatertage Wien Fesztivál, Bécs, Ausztria - 2016
Művészetek Völgye Fesztivál, Taliándörögd - 2016
Egri Kamaraopera Fesztivál, Eger - 2015
Óbudai Társaskör, Budapest - 2015
Nemzeti Színház, Miskolc - 2015
Pécsi Harmadik Színház, Pécs - 2015

Díjak:

Artisjus-díj - Az év komolyzenei műve - 2016