Hírek

  • 11 új bemutató a Nemzetiben!

    Meghirdette 2018/2019-es évadát a Nemzeti Színház! 

     

    11 új bemutatóra készülünk, a jövő évad szuperprodukciója Az ember tragédiája lesz, amelyből egymás után tíz előadás kerül színre. A következő évadra négy- és három előadásos szabadbérletekkel várjuk nézőinket!  



    Szarvasi Vízi Színház - 2018 nyarán is minden este előadás!

    Hamarosan indul a nyolcadik évad a Szarvasi Vízi Színházban. 2018 nyarán többek között olyan előadások láthatóak Szarvason, mint a Leszállás Párizsban, a Bob herceg, A férjvadász, A miniszter félrelép, a Függöny fel, a Lucifer show, a Cinderella, a Monte Cristo grófja, vagy az Örömlányok végnapjai. A Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. által – a Békéscsabai Jókai Színház szakmai felügyelete mellett – üzemeltetett nyári színházban idén olyan sztárok lépnek színre többek között, mint Bozsó József, Dósa Mátyás, Dunai Tamás, Erdélyi Timea, Fodor Zsóka, Gesztesi Károly, Gregor Bernadett, Gubik Petra, Mikó István, Miller Zoltán, Pindroch Csaba, Szacsvay László, Szomor György vagy éppen Szőke Zoltán.



    Casting a Szigligeti Színházban

    Gyermekszereplők számára hirdet castingot a nagyváradi Szigligeti Színház: Charles Dickens Twist Olivér című regényének musical-adaptációjához 10-23 éves színházkedvelő, táncolni és énekelni tudó fiúk és lányok jelentkezését várják.



Jubileumi sorozat az idén 20 éves Utolsó Óra gyűjtés tiszteletére

2017-12-03 10:52:11

Időpont: 2017. december 6. szerda 21:00

Helyszín: Fonó Budai Zeneház

 

20 éve kezdődtek Európa (és talán a világ) legnagyobb egységes hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának felvételei a Fonóban. A Hagyományok Háza és a Fonó Budai Zeneház együtt idén jubileumi sorozattal készül, amely a meghívott adatközlő mesterek mellett bemutatja a fiatal generációt is.


“Az Utolsó Óra projekt stúdiómunkálatai 2001 szeptemberében lezárultak. Az „Utolsó Óra” elnevezés sajnos, nagyon találó volt. Volt olyan idős muzsikus is, akit itt, Budapesten, a Fonó Budai Zeneház előtt, a felvételek idején, az utcán ért utol a halál, és azóta is, az itt járt mestereink közül egyre többen foglalják el helyüket a nagy, égi zenekarban. Mi, az itt maradt tanítványok pedig csak reménykedhetünk, hogy amit öreg mestereink dohány-sárga ujjairól a gépek segítségével „letapogattunk” és elmentettünk, az ugyanolyan érték marad, még az utánunk következők szemében is.”                              (Agócs Gergely népzenekutató, gyűjtésvezető)


A gyergyói muzsikusok

Az Utolsó Óra gyűjtései során, 1998-ban két zenekar érkezett Gyergyóból. A damuki román muzsikusok két hegedű és gardon felállásban játszottak, Gyergyócsomafalváról pedig két magyar hegedűs, cimbalmos, nagybőgős és furulyás jött akkor Budapestre. A hangszeres népzenét kiválóan játszó cigányzenészcsaládok ezen a vidéken már kihaltak, csak nevük maradt fent.

Azonban idővel helyükre állt egy másik generáció: székely parasztok vagy gazdálkodók gyermekei, akik maguktól, egy tanítótól, vagy még cigányzenésztől tanulták a mesterséget, és a közösség bővítette-csiszolta tudásukat az akkoriban még gyakori bálokban, kalákákban, lakodalmakban. Meglepően jól vették át a cigányoktól a helyi hagyományos hangszeres zenét. Azóta is ezek a székely zenészgenerációk zenélnek Gyergyóban a ritkuló alkalmakkor, esetenként a fizikai munkától nehéz kézzel. Nem muzsikálásból élnek, a korábbi virtuóz hegedülés náluk már ritkább, de a klasszikus gyűjtések anyagát hiánytalanul tudják. Általában jól ismerik egymást – hiszen kevesen vannak a gyergyói medencében –, a távolságok is könnyen legyőzhetők, így gyakran előfordul, hogy a csomafalvi Szárhegyről, a ditrói Remetéről hív zenésztársat. Azonban míg pl. Mezőségben a zenészek vegyesen játszanak románoknak, magyaroknak, addig Gyergyóban a zeneszolgáltatás etnikai alapon történik: a medence szélén található román településekre nem járnak magyar zenészek és fordítva.

Gyergyóban – talán a vidék szegénységének, pénztelenségének tudható be – hagyományosan kevés zenészt alkalmaztak még a nagyobb lakodalmakban is. Kodály írja, hogy „még a háború előtt is tanúja lehettem, hogy jómódú székely lakodalomban egyetlen szál cigány szolgáltatta a tánczenét mindenki megelégedésére”. Leírásokból köztudott, hogy Gyergyóban is volt régen ütőgardon. Ez a gyimesi típushoz képest sokkal testesebb, kávás gardon, csellószerű arányokkal, de egy kicsivel kisebb, mint a felcsíki, és mély hangjának, tonális hangolatlanságának köszönhetően (régi, burkolt telefondrótokkal felhúrozva) egyértelműen ritmikus, dobfunkciót látott el a zenekarban. A gardont a magyar adatközlők már rég nem használják, a csomafalviak csak a gyűjtők kedvéért vették elő a padlásról, és tették használhatóvá. A gyergyói viszonylagos elzártság azon túl, hogy sok ősrégi dallamot őrzött meg, nem jelenti az Erdélyben máshol megszokott dallamtípusok hiányát. A gyergyói „marosszéki” (forgatós típusú) tánc dallamai között például a Kalotaszegen legényesként megismert dallamokat találunk, mint ahogy a csárdások között is sok az Erdélyben általánosan használt népdal.

A Fonóba most érkező csapat tagjai közül csupán egyetlen csomafalvi hegedűs, az 1944-es születésű Bartalis Ferenc szerepelt az Utolsó Óra akkori gyűjtésein. A tervek szerint rajta kívül Szőcs János furulyás, Gál Imre hegedűs, Péter Vilmos cimbalmos, Bakos József harmonikás, valamint Balázs Kercsó Alpár bőgős lesz a Fonó vendége.

 

(Árendás Péter - Kelemen László)