Színdarabok

2018. szeptember 25.kedd Eufrozina, Kende

A beszélő köntös

A beszélő köntös

Békéscsabai Jókai Színház

Cím
5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.

Minden korszak megszüli a maga nagy mesélőjét. A tizenkilencedik század közepe Kemény Zsigmondot, ugyanezen század második fele Jókai Mórt, a századforduló legvége és a huszadik század legeleje Mikszáth Kálmánt, a huszadik század első fele pedig Móricz Zsigmondot ajándékozta az irodalomnak. Hogy mindegyikük meséje más és más volt, az természetes, hol komorabban, hol vidámabban, hol szikáran, hol anekdotázva csörgedeztek a maguk útján ezeknek a nagy mesélőknek a „nagy meséi”, a végkifejletükig.

Mikszáth közülük az anekdotázó írófajta volt, mindenről eszébe jutott valami, és arról a valamiről is még valami – elsősorban korai novelláira volt ez jellemző. Azért említhető föl itt mégis az adomázás, mert a későbbi műveiben is megőrződik ez a mesélési hajlam az íróban, melyhez valami bölcs derű csatlakozik, amellyel a szereplőihez viszonyul, a történeteit kezeli.

A beszélő köntös című kisregényét 1889-ben írja meg. A mű a törökkori Magyarországra röpíti olvasóját, és bővelkedik romantikus helyzetekben, leírásokban. A történet középpontjában valójában két szomszédos mezőváros, Nagykőrös és Kecskemét egymással vetélkedése áll, s a tét nem kevesebb, mint hogy e két szabad királyi város hogyan mentse meg magát, akár a másik rovására is, mind a törökök, mind a kurucok meg-megújuló, követelésekkel járó támadásaitól. Hogy melyik város hogyan tör borsot a másik orra alá, el nem mondom, mert akkor nem lesz érdekes a történet. Annyi bizonyos, hogy főszerephez jut vetélkedésükben egy török kaftán, melyet a kecskemétiek kapnak a szultántól – védelem helyett. Meg aztán, szövődik itt szerelem, nem is akármilyen, a gyönyörű cigánylány, Cinna, és a főbíró, Lestyák Mihály között. Meg vannak itt városi elöljárók, akik már csöppet sem romantikus jellemek, inkább emlékeztetnek a tizenkilencedik századvég marakodó politikusaira, s akik folyton el akarják gáncsolni a tehetséges és merész szabólegényt, az imént még főbíróként emlegetett Lestyák Mihályt.

Hogy mit tud ez a címbéli köntös, vagy törökül kaftán? Megszólalni ugyan nem szólal meg, de senki sem tudja, miért, mitől, parancsolni tud, de olyan erővel, hogy még a nagy Olaj béget is porba kényszeríti: a kaftánt hordó álruhás Cinna parancsára a bég csapataival együtt eltakarodik a város környékéről. Kecskemét tehát megmenekülni látszik. És mégsem menekül meg. A városban ugyanis él még egy szabó, Lestyák Mátyás, a főbíró apja, aki azt veszi a fejébe, hogy az elócskuló köntös szikrázóan új másolatával lepi meg a várost, az eredeti köntöst pedig eladja – és ez, valahogy, a fejébe kerül. Cinna pedig általa a vérpadra jut. De ezzel még nincs vége a történetnek…!

A színpadi változat egyszerre szól diákoknak és felmenőiknek, egyszóval mindenkinek, aki szereti az izgalmakat, barátja a szerelemnek, és együtt érző tanúja az emberi esendőségnek, és örömöt talál a felnőtteknek szánt mesékben.

Mikszáth a történetet krónika-foszlányokból alakította kerek történetté. Ahogy a mű utószavában írja: „bármennyire ragaszkodtam a krónikamaradványokhoz, mégse kívánom tekintetni az elbeszélést például történelmi epizódnak Kecskemét múltjából, mert a mese benne a fő: a történelmi események csak mint színek bukkannak föl mögötte. S e színeket önkényesen hoztam össze a kaftány szereplésének idejére, száz év előttről, vagy száz év utánról. Néhol a színeket hoztam a kaftányhoz, másutt a kaftányt vittem a színekhez.”


Szerző
Rendező
Szereposztás
Lestyák Mihály – hol Kecskemét főbírája, hol nemCzitor AttilaCzitor Attila
Lestyák Mátyás – a főbíró apja, a hiú szabóMészáros MihályMészáros Mihály
Cinna – cigánylány; hol lány, hol fiúCsonka DóraCsonka Dóra
Olaj bég – török elöljáró, kegyetlenül pogányBeszterczey AttilaBeszterczey Attila
Csuda István – kurucvezér, csavaros eszű banditaBerta JánosBerta János
Szűcs János – főbíró, tönkrement elöljáróSzőke PálSzőke Pál
Porosznoki Gábor – szenátor, lelkes egyhelyben járóGulyás AttilaGulyás Attila
Ibrahim pasa – budai vezér, a szultán alkalmi tolmácsaTomanek GáborTomanek Gábor
Ágoston Kristóf – szenátor, mogorva, néha gorombaKoleszár Bazil PéterKoleszár Bazil Péter
Özvegy Fábián Pálné – özvegy szépasszonyBoldog ÁgnesBoldog Ágnes
Púpos Galgóczi Juliánna – buzgó öregasszonyLakatos ViktóriaLakatos Viktória
Elfonnyadt Bulki Klára – vakbuzgó öregebb asszonyHarcsa BoglárkaHarcsa Boglárka
Pinke Gyuri – hajdú, konkrét hivatalnokSzabó ZoltánSzabó Zoltán
Török császár – vén kéjenc, csak tolmács útján társalogÁrdeleán LászlóÁrdeleán László
 Dina NorbertDina Norbert
 Fazekas DönízFazekas Döníz
 Gulácsi RékaGulácsi Réka
 Kurucz BenceKurucz Bence
 Pap EvelinPap Evelin
 Szél AnnaSzél Anna
 Szubin MartinSzubin Martin
 Tóth RékaTóth Réka
 Vozár VirágVozár Virág
Munkatársak
Viszmeg SzilviaViszmeg Szilvia (súgó)
Kérem, látogasson vissza később!