Színdarabok

2018. szeptember 22.szombat Móric

János vitéz

János vitéz

Nemzeti Színház

Telefon
Cím
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.

"Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül” – írja Szerb Antal Petőfi emblematikus művéről, mellyel 1844-ben, huszonegy évesen berobbant az irodalmi életbe, és országosan egy csapásra ismert lett a szélesebb olvasó közönség köreiben.

Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező „műmesének” vagy egy naiv hőséneknek, mely az ókori eposzi hagyományt folytatja: a „magyar Odüsszeiának” – ahogyan Kosztolányi nevezte.

A János vitéz a bábszínházak állandó repertoár-darabja. Kacsóh Pongrác belőle készült dalműve a 20. század első éveiben műfajteremtő volt a magyar operett születésekor. Filmes feldolgozásai közül Jankovics Marcell 1973-ban készült rajzfilmje Petőfi nevét újra ismertté tette a nagyvilágban. Ez a mű továbbra is kötelező olvasmány az általános iskolában – ám Petőfi kultuszát az elmúlt negyven év során egyre kevésbé sikerült életben tartanunk – a színházi világban utoljára a Paál István által rendezett Petőfi-rock keltett országos és nemzetközi visszhangot a hetvenes években. Azóta generációk nőttek fel úgy, hogy a hősiesség és a Szerb Antal által emlegetett „magyar népjelleg” egyre inkább csak negatív értelemben volt szóba hozható.

Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.
Szerző
Petőfi SándorPetőfi Sándor
Rendező
Szereposztás
HuszárkapitányBakos-Kiss GáborBakos-Kiss Gábor
KormányosTicz AndrásTicz András
UdvarhölgyDunai CsengeDunai Csenge
Francia szakácsNagy BalázsNagy Balázs
Szerecsen királyDér MáriaDér Mária
A kondérbanHercegh PéterHercegh Péter
TrombitásMészáros MartinMészáros Martin
HoppmesterBenedek DánielBenedek Dániel
TündérlányVas Judit GigiVas Judit Gigi
Óriás csőszBerettyán SándorBerettyán Sándor
Udvari bolondFülöp TamásFülöp Tamás
Francia királylány, Kutyafejű tatárfejedelemMikecz EstillaMikecz Estilla
Furulyás lányKatona KingaKatona Kinga
Szomszéd kislányNagy JohannaNagy Johanna
Bábok mozgatójaBarta ÁgnesBarta Ágnes
Ostoros legényBordás RolandBordás Roland
Jancsi nevelőanyjaÁcs EszterÁcs Eszter
A török basa fiaKránicz RichárdKránicz Richárd
Kobzos legényKrausz GergőKrausz Gergő
Munkatársak
Fabricius MárkFabricius Márk (gyerekszereplő)
Füköh-Nagy ZsófiaFüköh-Nagy Zsófia (gyerekszereplő)
Miskey RolandMiskey Roland (gyerekszereplő)
Horváth MátyásHorváth Mátyás (gyerekszereplő)
Hovanyecz PetraHovanyecz Petra (gyerekszereplő)
Olekszandr BilozubOlekszandr Bilozub (díszlet- és jelmeztervező)
Berecz IstvánBerecz István (koreográfus)
Szász ZsoltSzász Zsolt (dramaturg)
Dobos GáborDobos Gábor (ügyelő)
Lovass ÁgiLovass Ági (ügyelő)
Kónya GabiKónya Gabi (súgó)
Herpai RitaHerpai Rita (rendezőasszisztens)
Kérem, látogasson vissza később!