Az operett aranykorának aligha akad kiemelkedőbb remekműve, mint az Egy éj Velencében. A nagyoperettben összhangot alkotva találkozik számtalan stílus: a keringő és a tarantella, a polka és a canzonetta. A darab előadásmódja a velencei komédia és a bécsi városi bohózat jellegzetességeiből szövődik össze.

– Egy karneváli éjszaka forgataga a 18. századi Velencében, melynek érzéki rokokó világát pompásan érzékelteti Johann Strauss muzsikája.

Ezt a pár sort Neked írom… Mintha le tudnám írni azt a sok mindent, amit akkor nem mondtam el Neked, amit nem mondhattam el Neked. Te pedig szépen odabiggyesztenéd a történetünkhöz, mint egy utolsó tételt, mint egy Kódát a zeneműhöz…

Mikor döntjük el a sorsunk, 6 évesen mikor először kezünkbe adják a hegedűt, 18 évesen mikor felvesznek a Zeneakadémiára, vagy 22 évesen mikor magára hagyjuk a barátnőnket a közös diplomakoncert előtt?
Szabad-e más sorsot választani, mint amire 16 évet áldoztunk fel az életünkből? 
El tudunk-e engedni egy Barátot? Meg tudjuk-e érteni, ha ő másképp dönt? Ki tudjuk-e mondani Neki őszintén: “Azt akarom, hogy éld az életed, úgy ahogy Te akarod?”

Zenés misztériumjáték, avagy születéstörténet apokaliptikus képekkel

A világ utolsó napján egy szegény asszony vendégül látja a koldusként világot járó Atyám Teremtőmet és Szent Pétert. Ezen a kozmikus éjszakán csakis csodálatos dolgok történhetnek. 
Születnie kell egy hősnek, aki megmenti a világot. 
Tótferi története a születés utolsó fázisa, a végső küzdelem az életért. Lázálomszerű rohanás a gyermeki képzeletben.
"Az elpusztult legendák előbányászása ezért fontos számomra. Értékmentés. Például amikor rátaláltam a Krisztus-legendákra és a népi világvége-látomásokra, rögtön tudtam, olyan csodavilágokat ások elő, amelyeket szeretnék behozni a köztudatba, szeretném megmenteni őket” – írta a darabról Kárpáti Péter

A tizenhárom aradi vértanú névsorát tanítják az iskolákban, és illik is tudni, de a tizennegyedik nevét, Lenkey tábornokét, alig ismerik. Pedig az ő százada volt a gyújtózsinór, ők csatlakoztak elsőként a forradalomhoz. Sztanislauban Lenkeyt lecsukták, mert nem ölette halomra a lengyel hazafiakat. Brezányban külön akasztófát állítottak fel a számára, hogy mindenki lássa, hol végzik az árulók. Vérdíjat tűztek ki a fejére. Világos után, aradi kihallgatásán a vérbíró közölte vele, hogy bárki kaphat kegyelmet, de az ő bitófáját már készíti az ács... A legünnepeltebb hős volt a forradalomban. Erős érzelmek kötötték egy csodálatos lengyel grófnőhöz.. Egri volt és büszkék lehetünk rá. Petőfi az ő századát emelte példaképpé alábbi versében:

„Koszorút kötöttem
Cserfa levelekbül,
Harmat csillog rajta
Örömkönnyeimbül
Kinek adnám én ezt,
Kinek adnám másnak,
Mint vitéz Lenkey
Huszárszázadának?"

Dickens Karácsonyi ének kisregénye mindig is népszerű volt. Az ebből készített színpadi adaptáció az Isten pénze pedig különösen aktuális.

Scrooge, a dúsgazdag, hideg szívű vállalkozó egy magányosan eltöltött karácsony este szembesül saját életével. Minden, amit addig felépített, a kis nincstelen árvából lett milliomos egyszerre megkérdőjeleződik. Korábbi társa, Marley, szellem alakban végigkíséri életének fontosabb állomásain, és megmutatja: ahogy a zsebeit egyre dagadtabbra tömte, úgy ürítette ki a szívét. Erre döbben most rá és arra, hogy ha már nincs is visszaút, folytatni lehet másképp.

A darab apró csodákról szól, amelyek végig kellene, hogy kísérjék életünket.

A férfi és a nő egy szállodai szobában találkoznak évről évre….

"A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert." Wass Albert, az amerikai emigráció Magyarországon sokáig elhallgatott írója egyik legnépszerűbb sikerkönyve a háromkötetes, sok kiadást megélt, több nyelvre fordított regénye, A funtineli boszorkány. Nuca, a megejtő szépségű, veszedelmes havasi tündér–boszorkány lírai történetét álmodja színpadra most Kerényi Imre rendező gazdag, mozgalmas, látomásos és látványos formában.

Závada Pálnak gyermekkorában édesenyja diavetítőn mutatta be Mikszáth történetét: "Emlékszem, megértettem, hogyan ejtette Dőry báró a kényszerházasság csapdájába Buttler Jánost, aki nem nyerhette el szerelmesének, Piroskának a kezét, emlékezetes maradt nekem a jó barát, Bernáth Zsiga vagy a bölcs Medve doktor alakja, és felejthetetlen volt a tót ezermester, Vidonka Józsi fergetegesen komikus figurája - csak egy dolgot nem értettem akkor: mit tett vajon Szucsinka plébános a Dőry lánnyal, hogy olyan hirtelen és csúnyán kellett aztán férjhez adni őt?"