Egy tér (falu: Irgács), melyben látszólag megtörténnek a dolgok jelentős amplitúdó nélkül. A hétfő hétfő, a nyár nyár, a kocsma – kocsma, s ez így lesz akkor is, ha elmúlik az élet, tehát a hétfő története hétfői, a nyár csúcspontja a céllövölde, szabadsága a strand, a kocsma, a sör, a foci, az ismétlődő dialógok szegényes változatai... stb. A fordulatos, nagyon mai vígjáték másfél évtizede tartozik a Katona és a magyarországi színpadok legsikeresebb előadásai közé.

Dankó István első rendezése a Sufniban​,​ Gogol Holt lelkek című regényéből​.​ Szakonyi Károly komédiájának adaptációja nyomán a szövegkönyvet írta Dankó István.

„Ez a művem nem azzal ijesztette meg Oroszországot és keltett felzúdulást országszerte, hogy feltárta sebeit és rejtett betegségeit, és nem is azzal, hogy elképzelték a diadalát ülő gonoszság és a szenvedő ártatlanság megrázó képeit. Erről szó sincs... Az egésznek a kisszerűsége volt az, ami ijesztően hatott.”
Gogol 
Az előadás 12 éven felülieknek ajánlott!

„Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot. A pofonokat végképp eltiltom. Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. Az ország vászontarisznyájára lakatot tetetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak." A kacagtató regény, a magyar filmek legje a színpadon. Bendegúz meséje a világról, és arról, mivé lesz a szilvás gombóc faluhelyen.

Veszélyes szerkezet egy gramofon. Alcide Chanal éppen üzenetet rögzít vele, hogy távol élő húgának esküvői gratulációt küldjön, de bekapcsolva felejti a felvevőt. Így azt is visszahallgatja később, amint felesége megbeszéli az esti randevút gyerekkori barátjával, Émile Renauxval. Rajtaütés, rendőrség, ökölharc... Dominóként borulnak a házasságok, válnak Chanalék, Renauxék, kézről kézre járnak az asszonyok és nincs megállás, mert minden szerető unalmas zsarnokká válik, amint férj lesz belőle. Briliáns bohózat a francia vígjáték nagymesterétől a házasság természetéről. 
(Ady Endre megnézte a darabot Párizsban, és azt írta: E bolondos, könnyű darab felett a hangulatok tarka illatfelhői lengenek. Nevessenek, de egy helyütt a darabban szinte megható, nemes poézis strófái csöngenek. Merészen kacérkodik néha a legszivárványosabb filozófiával, sőt magával az irodalommal...” Egy évvel később Ady megnézte a darabot Budapesten is: „Feydeau úr, ez az elmés ember annyi intelligenciával még nem volt elmés, mint e darabjában. És micsoda őrületesen bolondos helyzetek és figurák. Szikrázott úgy, hogy a szikrák rózsacsokrokat rajzoltak. De azért nem volt ez egészen léha este. Feydeau könnyek között tréfált. "

Külföldi és hazai amatőr művészeti csoportok műsorai.

A megható történet egy különös pár – egy kerekesszékre ítélt arisztokratának és az ő ápolójának, a külvárosi szegény negyedben élő, börtönviselt fiatalembernek az őszinte barátságáról, az előítéletekkel leszámoló kapcsolatáról szól...
A 2011-ben készült Életrevalók című film megtörtént eseményt dolgoz föl. Philippe Pozzo di Borgo-nak, a nagy múltú Pommery pezsgőgyár ügyvezető igazgatójának 42 évesen (1993-ban) egy siklóernyős balesetben következtében, amikor is nyaktól lefelé megbénul, szembe kell néznie a kirekesztettség és a tehetetlenség érzésével. Ahogy ezzel az érzéssel szembesül a bevándorló Abdel is, akit viszont származása, szociális helyzete miatt vet ki a társadalom magából. Talán ezért is őt választja Philippe az ápolójának a több tucat jelentkező közül. Egymásra találásukról később mindketten könyvet írnak, dokumentum- és játékfilm is készül róluk. Az egymás elfogadásának tanulságos meséje ez, melynek magyar színpadi adaptációját a Játékszín közönsége láthatja először!

A hazai táncművészet (balett, kortárstánc, néptánc) szinte teljes palettáját felvonultató XIV. Magyar Táncfesztivál és a 4. Gyermek Táncfesztivál magyar professzionális együttesekkel, külföldi produkciókkal, gyermekelőadásokkal várja az érdeklődőket. A tavaly elkezdett FesztiválON online fesztivál erre az alkalomra fejlesztett applikáción keresztül lesz elérhető, egyéni performerek és társulatok is csatlakoznak a fellépők sorába. A táncprodukciók mellett Pina Bausch német táncos-koreográfus művészetét bemutató kiállítás, táncházak, különleges koncertek, kulináris élmények színesítik a táncfesztivált.

Mi történik velünk, ha napfényre kerülnek érzéseink? Ha be kell vallani, el kell ismerni, ami ott dobog a torkunkban? Leginkább talán ettől félünk. Félni szoktunk. Félünk törékenynek lenni, félünk felvállalni azt, ami ugyan tiltott, de ennek ellenére emberi. 
Phaedra az egyik legnagyobb görög hérosz, Thészeusz asszonya. Nő. Azaz feleség, ember, érző lény egy olyan világban, ahol a lányokat rabolni szokták, hajóval szöktetni őket a szigetvilágon át, s ha a szerelem lángja alábbhagy, hát csendben magukra hagyni egy palota hideg falai között. A régi szerelem emlékét ilyenkor leginkább csak apró hőspalánták őrzik: egy fiú, akinek nevétől még nem visszhangzik a föld, de akinek szívébe oltva ott él a példakép: a hős apa sorsa, kalandos élete, magasztos cselekedetei. 
Látszólag nyugodt világ ez: minden egyensúlyban. A vad, sziklás tájakat rettenthetetlen hősök tisztítják meg a veszélyektől, a kikötőkben pedig hűséges asszonyok várják férjeiket. Phaedra azonban szeret. És már nem Thészeuszt, aki hét tengeren át szöktette őt egykor: szívébe más férfi arcát csempészte a szerelem kíméletlen istene.
Bűn-e szeretni azt, akit nem szabad? Ezt kérdezi az ógörög mítosszal, az abból ihletődött francia klasszikus tragédia szövegével a Figura új előadása.