Hírek
Rómeó és Júlia - Interaktív színházi nevelési előadás
Mi jut eszünkbe a HAGYOMÁNY szóról? Szükségünk van-e még egyáltalán ilyesmire? Ha egy közösségnek vannak/lehetnek hagyományai, egy kisebb közösség - egy család - rendelkezhet-e hasonlóképpen hagyományokkal? Több ez, mint az évfordulók ünneplése? Beleszólhat-e családunk hagyományrendszere életünk alakításába?
Bozsik Yvette Társulat: Bogarak - budapesti bemutató
A Négy évszak című csecsemőszínházi előadás nagy sikere után újabb kisgyermekeknek színházi produkció készült, ezúttal a bogarak életéről. A bogarak tréfás mozgása, tulajdonságai, viselkedésük, életük elevenedik meg a játékos mozgás és a tánc eszközeivel, színes, puha térben, játékos jelmezekkel. A szereplőket, a katicabogár testvérpárt, valamint a szemtelen poloskát, a virgonc ganajtúrót és az akrobatikus pókot a Bozsik Yvette Társulat táncosai keltik életre táncszínházi eszközökkel, kreatív ötletekkel és humorral ábrázolva.
AJÁNDÉK SZÍNHÁZLÁTOGATÁS A SZÍNHÁZ TÁMOGATOTTJAINAK
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nézőivel összefogva és a Merkúr Üzletlánc segítségével szervezte meg az Osszuk meg az ünnep örömét! című kampányt, melynek keretében december-január folyamán adományokat gyűjtöttek a rászorulók megsegítésére.
Az összes előadás
2019. február 17.vasárnap DonátCsRSnyés
Egy perccel tovább
(a Studio13 előadása) A Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Fesztivál – 2015. fődíjasa
Közepén egy kislányka-nagylányka. Érzéseivel, félelmeivel, gyerekkori
szörnyeivel kínlódik, fikciójában megjelenik a férfi. Egy személyben mindenki. Mostoha, apa, fuldokló öregember, brutális macsó és zerelmes férfi. Megment vagy rabul ejt? Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret…
Az előadás kifejezetten a párkapcsolati nehézségekről, a párválasztás felelősségéről, az együttlét örömeiről-bánatairól , a férfi és a nő örök ellentétének kialakulásáról szól. A problémák kialakulásának okaival, a gyerekkori elfojtásokkal, és ezeknek a jelenre ható fejleményeivel is foglalkozik a darab.
Macbeth
„Csak sodródunk a vad, nyílt óceánon, és nincs utunk semerre.”Az a skót darab, melynek egy régi színházi babona szerint a címét sem lehet kiejteni, nehogy az alkotók maguk ellen ingereljék a Gonosz erőit, Shakespeare legrövidebb, egyben egyik legtalányosabb műve. A hatásos politikai krimi és pszicho-thriller teljes kelléktárát felvonultató dráma voltaképpen erkölcsi választásainkról, a bennünk élő szenvedélyek és morális tudatunk közti harcról, gyenge ellenállási kísérleteinkről és sorozatos elbukásainkról szól. A bűnnel való találkozást, a bűn elkövetésének különböző stációit ragadja meg. Macbethet a mese szerint három boszorkány ejti csapdába, és jelöli ki számára a végzet - minden emberre leselkedő - hármas útját: a hatalomvágy kísértését, a tett utáni lelkifurdalás terhét, a tehetetlenség vergődését, mely végül a teljes megsemmisüléshez vezet.Shakespeare műve egy nagyon távoli, a legendák ködébe vesző középkorban játszódik, a jelen előadás ugyanakkor egy elképzelt, civilizáció utáni jövőbe tekint. Az előttünk álló „új középkor” poszt-apokaliptikus vízióját jeleníti meg, egy olyan világot, ahol a templomok és szakrális terek rég eredeti funkciójukat vesztett romok, a szeretet beteges mániává vagy mechanikusan gyilkoló ösztönné torzul.A Macbeth újfajta, napjainkhoz szóló értelmezését a fiatal színész-rendező generáció egyik legtehetségesebb tagja, Horváth Illés állítja színpadra.Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány
Az igazmondó juhász történetében ha nem is főszereplő, de fontos szereppel bíró személy a középkori magyar király, akinek van egy igazmondó juhásza és egy aranybáránya. Burkus király, az örök szomszéd (lásd még pl. Háry János…) kételkedik abban, hogy valóban van-e olyan juhász a világon, aki mindig igazat mond. És arra a következtetésre jut, hogy nincs. Fogadást köt Mátyás királlyal, s a tét nem kisebb, mint a királyok fele-fele királysága (naná, hogy egy hajszálnyival sem kevesebb!), ő bizony hazugságon kapja a juhászt. Ehhez eszközül nyilván az aranyszőrű bárányt kell felhasználnia.
Ami ő magának nem sikerül, mert a juhász azonnal átlát az álruhás király megvesztegetési mesterkedésén, az sikerül a lányának: az igazmondó juhász – a lány messze földön híres szépsége és az ajándékba hozott borocska bódító hatására –, levágja királya féltve őrzött kincsét, az aranyszőrű bárányt, és bőrét a királylánynak ajándékozza. No hiszen, szalad is a királylány nagy diadallal a nemes zsákmánnyal haza, majd onnan apjával együtt a budai várba, a magyar királyhoz, bizonyságtételre.
Kijózanodván a juhásznak szembe kell néznie azzal a nem könnyű feladvánnyal, mit mond majd Mátyás királynak a történtekről, de úgy ám, hogy ne haragítsa magára uralkodóját, és még hazudnia se kelljen, amikor a palotába ér. Nem lenne azonban mese a mese, ha nem találná ki a trónterembe érve a leleményes megoldást, és nem lenne Mátyás király Mátyás király, ha nem csak igazságos uralkodó lenne, de olyan is, akinek mindig igaza van…! Zalán Tibor színpadra álmodott meséjéhez a Ghymes együttes ikerlelkének, Szarka Gyulának a kiváló zenéje párosul, emlékezetes perceket okozva kicsinyeknek, nagyoknak, jó- és rosszkedvű nézőknek egyaránt!
Békakirály
A közismert történet ezúttal marionett színpadon elevenedik meg, amelyet Henrik, a Békakirály hű szolgája és egyben legjobb barátja működtet. Miközben elmeséli az elátkozott királyfi és a királykisasszony barátságának históriáját míves bábok kelnek életre és szórakoztatják a nézőket: kicsiket, nagyokat egyaránt. A humorral átitatott történet egyszerre szól a legmélyebb baráti kapcsolatokról, az elfogadásról és arról, hogyan láthatjuk meg önmagunk hibáit mások szemén keresztül.
Világgá mentem
Miért megy egy gyerek világgá? És miért kap kutyát? Létezik, hogy valaki igazán tud repülni? Milyen egy gondos háziasszony? Hogy néz ki egy táj? Egy felhő alakú kakaófolt? Hogyan kell unatkozni? És puszilózni? Lehet valaki magányosabb, mint egy hős? Lehet, hogy tényleg mindenki esetlen?
Kiss Ottó, Ranschburg Jenő, Kukorelly Endre, Lackfi János, Szabó T. Anna, Kollár Árpád, Ágai Ágnes, Weöres Sándor, Marcello D'Orta, Kovács András Ferenc, Turbuly Lilla, Siv Widerberger, R.D.Laing, Bujdosó István művei alapján
Csipkerózsika
a Nemzeti Táncszínház előadása
Csipkerózsika klasszikus története elevenedik meg ebben a zenés-táncos mesejátékban. A darab érdekessége, hogy az eredeti néptáncok mellett minden elhangzó szöveg és felcsendülő dallam a tradicionális magyar folklórból táplálkozik, és annak elemeit használja fel e közismert mesedarab színpadi megfogalmazásában. Vincze Zsuzsa forgatókönyvében a népi szövegek eredeti formájukban jelennek meg.
Ludas Matyi Jr.
Ez az előadás Ludas Matyi legendájáról szól. Egy másik - ám rendkívül hasonló - mese, mint amit Fazekas Mihály írt. Az ő meséje kétszáz éve született, és kábé akkoriban is játszódik. Ez egy másik kor - az 1910-es évek második fele - , a karakterek is megváltoztak. A mi Ludas Matyinknak esze ágában sincs hőssé válni, legszívesebben mentené az irháját, retteg az újabb veréstől. Összeszedi magát, és nekilát, hogy befejezze szépapja történetét...A zenés vígjátékot tizennégy évvel ezelőtt mutattuk be először a Kisfaludy teremben.